Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 6. SZ. nyok megváltoznak és ennek hatása akár 2-3 km távolságig elérhet. Az általam és a Nyudu-Ktvf által mért kémiai adatokból kiderül, hogy a patak vize az év nagy részében tiszta, de nyáron előfordulhatnak szerves szennyeződések, ami feltehetően egy csárdának a hatása. A patak mederanyag összetételében az első két szakaszon az iszapos és a köves mederanyag váltakozása jellemző, míg a harmadik szakaszon csak az iszapos forma található meg. A makrogerinctelen faunát tekintve elmondható, hogy a vízfolyásban 38 taxont tudtam elkülöníteni 2006-2007-ben (1. táblázat), melyek közül a gammaridea-k, és a trichoptera-k voltak mennyiségileg túl súlyban. A kvantitatív vizsgálat (2007. március 7.) alapján a második szakaszon találtam a legtöbb egyedet (186), de csak 11 taxont, míg az első szakaszon 14 taxont találtam 121 egyeddel. A harmadik szakaszon ezekhez képest 9 taxon 144 egyedét találtam. A hídromorfológiai vizsgálatoknál kiválasztott 6 szelvényben talált makrogerinctelen taxonok adatainak összehasonlítására is cluster analízist használtam

. Az Ablánc-patak makrogerinctelen életközösségeinek dendrogrammja 1,02 a I 0,34 0,00 SZ-Z MG-Z SZ-T VH-T VH-Z MG-T Mintakvadrátok szelvénye

i 2. ábra. A szekvenciák makrogerinctelen dendrogramja A cluster analízis dendrogramján (2. ábra) látható, hogy a felső két szakasz zúgó szekvenciái nagy hasonlóságot mutatnak, csakúgy, mint az utolsó szakasz két „különböző" szekvenciája. A tavacska szekvenciák esetében az első szakasznál a zúgókhoz hasonlóbb élővilágot találunk, míg a középső szakasz hasonló szekvenciája teljesen eltérő jelleget mutat. Az MMCP pontrendszer minősítése alapján elmondható, hogy a patak egésze az összes talált taxon alapján kiváló vízminőségnek örvend, de ha ezt szakaszokra bontjuk le, akkor látható, hogy az első két szakasz egyformán jó minősítést kap, viszont a harmadik egy alkategóriával ezek alatt marad (2. táblázat). Ha ez minősítést csak egy mintavételre számítjuk ki, akkor általában ennél rosszabb értékeket kapunk, ami az évente többszöri mintavétel szükségszerűségét hangsúlyozza. A makrogerinctelenek ökológiai igényeit a Fauna Aquatica Austriaca (MOOG 2003) összefoglaló munka alapján vizsgáltam. Megfelelő abundancia érték hiányában a fajok ökológiai jellemzőinek súlyozott összegével jellemeztem az egyes helyszíneket, melyek összegző ábráit mutatom be. A makrogerinctelenek ökológiai igényei közül a funkcionális táplálkozási csoportok az első, amit vizsgálta, itt a predátorok (PRE) és az aprítok (SHR) voltak túlsúlyban, ami a fajok jellemzőinek az arányát illeti. Mellettük a detritusz (DET) fogyasztók, a borotválok (GRA) és szűrök (AFIL, PFIL) voltak még megtalálhatók kisebb arányban (3. ábra). Az élőlények által indikált szaprobitás értékeket tekintve, a p-mezoszaprób jelleg mindhárom szakaszon uralkodó (4. ábra). Viszont a torkolat felé haladva az oligoszaprób jelleget mutató fajok aránya csökken, és helyüket az a-mezoszaprób jellegű fajok foglalják el. 1. táblázat Makrogerinctelen taxonok Montavételi szakaszpk SZ 1 MG | VH Taxonok Összesítés Dendrocoelum lacteum + + R: Oligochaeta + + + Allolobophora dubiosa + Cs: Pisidium + Unió crassus + Gammarus fossarum + + + Gammarus roeselii + + + Astacus astacus + + Asellus aquaticus + Electrogena quadrilineata + Electrogena újhelyi + Nemoura cinerea + Platambus maculatus + + + Gyrinus paykulli + Sialis fuliginosa + Hydropsyche contubernalis + Hydropsyche angustipennis + + Oecetis ochracea + Cs: Limnephilidae + Anabolia sp. + Anabolia furcata + + + Halesus digitatus + Halesus radiatus + + Limnephilus sp. + + Limnephilus flavicornis + Potamophylax sp. + + + Potamophylax nigricornis + + + Stemophilax sp. + + Stenophilax permistus + + Gerris sp. + + Hydrometra stagnorum + Nepa cinerea + + + Notonecta glauca + + Velia sp. + + Orthocladiinae sp. + Cs: Simuliidae + Cs: Tabanidae + + Cs: Empididae + 2. táblázat. A szakaszok MMCP minősítése MMCP SZ MG VH Összegzés Taxonszám 17 15 10 25 Összes pont 70 62 42 103 TAP 4,12 4,13 4,20 4,12 VMI átlag 4,5 4,5 4 5,5 VMI osztály II A IIA II B IB-C A taxonok longitudinális eloszlását tekintve szinte hasonlók a szakaszok (5. ábra), de a torkolat felé haladva látványosan nő a litorális (LIT) fajok aránya, ezzel együtt nő a potamális (P) és csökken a rithrális (R) fajok aránya. Mindhárom ökológiai jellemző a természetes folyamatoknak megfelelően alakul, ami a patak jó állapotát jelzi. Az emberi beavatkozások természetesen ezt a patakot sem kerülték el. Torkolati szakaszát a Répcével párhuzamosra alakították, mint egy lecsapoló árkot. A vízfolyást a települések távolsága megóvta a komolyabb szennyeződésektől, de Tömördön, egy közeli csárdánál, és az utak keresztezésénél sok helyen megtalálhatók az emberi eredetű szennyeződések és zavarások nyomai. Összefoglalás Az eredmények alapján elmondható, hogy a patak hídromorfológiai adottságai kitűnőek, környezetében a természet-közeli vegetáció az uralkodó, vize tiszta és a benne található makrogerinctelen taxonok, ha nem is a légritkábbak, de mindenképp egy különleges és helyileg egyedülálló öko-