Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

6. szám - L. Hidrológiai Napok: "A hazai hidrobiológia ötven éve" Tihany, 2008. október 1-3.

21 szisztéma tagjai. Sikerült megtalálnom az őshonos folyami rákot (Astacus astacus), amely faj Vas megye vízfolyásai­nak nagy részéből kiszorulóban van. A medermorfológiai viszonyok és a makrogerinctelen fauna kapcsolatát tekintve elmondható, hogy vizsgálataim során jól elkülönültek a patak szekvenciák, de a fauna sta­tisztikailag nem mutatott szoros kapcsolatot ezekhez a szek­venciákhoz. Ez az eredmény a folyóvízi folytonosság elvé­nek vártnál nagyobb érvényesülésével, valamint a szaka­szok alacsony tengerszint feletti magasságával és a medere­sés változásával indokolható. Az ilyen kisvízfolyások ökológiai szerepe rendkívül nagy, ezért fontos, hogy környezeti állapotuk minél jobb le­gyen. Nagy előre lépés a VKI alkalmazása, hiszen ezáltal megismerhetjük az adott vízfolyás állapotát és veszélyeztető tényezőit, melyek ismeretében kezdeményezhetjük a rehabi­litációját, vagy éppen a megőrzését elősegítő döntéseket hozhatunk. Azért tartom fontosnak a kisvízfolyások makro­gerinctelen faunájának és hidromorfológiájának vizsgálatát, mert sok értékes adatot nyerhetünk belőlük, melyek közvet­lenül bemutathatják a vízfolyás ökológiai állapotát és a ter­mészetes folyamatok érvényesülésének mértékét. összes helyszín 3. ábra. Funkcionális táplálkozási csoportok 1,8 1,6 1,4 ca V) :o >. 0,8 •3 0,4 0,2 0 Összes helyszín 4. ábra. Szaprobitási értékek LIT I | HR EP MR • i EB PRO Összes helyszí n 5. ábra. Longitudinális elhelyezkedés Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért szeretnék köszönetet mondani el­sősorban konzulenseimnek, dr. Kucsara Mihálynak és dr. And­rikovics Sándornak. Konzulenseim mellett köszönet illeti a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Nyugat-magyarországi Egyetem Geo­matikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, a Fertő-Han­ság és Őrségi Nemzeti Park, valamint a Hermán Ottó Szakkö­zépiskola munkatársait. Minden felsorolt és fel nem sorolt személynek szeretném megköszönni mindennemű segítségüket mellyel hozzájárultak a dolgozat elkészüléséhez. Irodalom Andrikovics, S. et. al. (2003): Limnológiai alapismeretek. Esterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó, Eger. Borián, Gy. et. al. (2001): Vízbiológiai praktikum. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Csányi, B. (1998): A magyarországi folyók minősítése a makrozooben­ton alapján. PhD értekezés, Kossuth Lajos Tud, egyetem, Debrecen. Csörgits, G. & Hufnagel, L. (2000): Bioindikáció vízi gerinctelenekkel a Dunában. 4. Heteroptera fajegyüttesek hasonlósági mintázata a Dunán. Hidrológiai Közlöny 2000. 80. évf. 5. sz. Dukay, I. ed. (2000): Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatá­hoz. Göncöl Alapítvány és Szövetség, Vác. EU VKI (2000) Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelve Felföldy, L (1981): A vizek környezettana - Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Kiss, O. (2003): Tegzesek (Trichoptera). Akadémiai Kiadó, Budapest. Kiss, Zs. et. al. (2004): Hidrogeográfiai és vízkémiai vizsgálatok né­hány Közép-Magyarország-i kis vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny 2004. 84. évf. Magyar Hidrológiai Társaság, Budapest. Kriska, Gy. (2004): Vízi gerinctelenek. Kossuth Kiadó, Budapest. Kontschán, J. et. al. (2006): Abaúj és Zemplén tájainak makroszkopi­kus rákjai (Crustacea). Információk ÉK-Magyarország természeti értékeiről V. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága Ismeretterjesz­tés és Környezetkultúra Szakmai Kollégium, Sátoraljaújhely. Lovász, Gy. (2000): Altalános vízföldrajz. University Press Pécs, Pécs. Móczár, L. (1969): Allathatározó I-D. Tankönyvkiadó, Budapest. Moog, O. ed. (1995, 2002): Fauna aquatica Austriaca, Fed. Ministry of Agricult., Forestry, Environment and Water Management, Vienna Németh, J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. Vízi természet­és környezetvédelem 7. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet TOI Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat, Budapest. Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rej­telmeibe. Scientia Kiadó, Budapest. Szolnoky, Cs. (1974): Hidrológia és áramlástan. Tankönyvkiadó, Bp.. V. Nagy, I. (1973): Hidrológia I. Tankönyvkiadó, Budapest. Woodiwiss, F. S. (1964): The Biological System of Stream Classifica­tion used by Trent River Board. Chemistty and Industry, London. Woynarovich, E. (2005): Vízi gerinctelen állatok határozója. Agroin­form Kiadó, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents