Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Tanulmányok, cikkek: - Nagy László: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló számításának lépései

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 5. SZ. mit hajlandóak vagyunk áldozni, hogy emberéleteket mentsünk meg, hogy minél nagyobb biztonságot alakítsunk ki, és hogy megvalósítsuk azt az elképzelést, hogy a jövő generációknak ne halmozzunk fel adósságot; - a lakosság megfelelően tájékoztatva legyen a reális veszélyekről és kockázatokról. Veszély esetén meg tudja tenni a megfelelő ellenintézkedéseket. Sokdimenziós „koordináta rendszerben" volna csak ábrázolható a kockázat-számítás, mely rendelkezik a szükséges műszaki feltételekkel, a megfelelő adatokkal és méretekkel a biztonság „meghatározásához", különösen a katasztrofális következményekkel járó, nagyon ritka eseményekre. Ebben az összefüggésben a kockázat analízis (megbízhatóságon alapuló módszere) az egyetlen alternatívát nyújtja a reális veszélyek megismeréséhez feltéve, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy - a méretezési gyakorlat felhasználóbarát bevezetéséig még további előkészítő munkára van szükség, - a méretezési gyakorlat nem lesz egyszerűbb, de sokkal áttekinthetőbb és pontosabb lesz, - a döntéshozók műszaki érzésére alapozott ad-hoc döntések bizonytalansága helyett műszaki és gazdasági ismereteket ötvöző számítási módszert alkalmazhatnak, - az eredményeket hasznosabban lehet majd használni, ha általánosan emeljük a kockázat-számítással kapcsolatos tudásszintet. 1. Szempontok a kockázatszámításhoz Jelen tanulmányban olyan számítási, vizsgálati rendszert mutatok be, mely az alapadatoktól a politikai döntésig műszaki és gazdasági alapokon nyugszik. Az árvízvédelmi fejlesztések során is alapvető műszaki és gazdasági döntéseket kell hozni, ezért szükséges a döntés előkészítés tudományos módszereit fokozottan alkalmazni. Ezen módszerek figyelembe vétele segít megítélni a védvonal-rendszer jelenlegi védőképességét, megbízhatóságát, a tönkremeneteli valószínűséget és a tönkremeneteli valószínűséghez fűződő bizonytalanságokat. Bemutatásra kerül a megbízhatósági elven alapuló geotechnikai számítás, melynek eredménye a gát állékonysági viszonyaitól függő elöntési valószínűsége a vizsgált árvízvédelmi öblözetnek. A rendszer szemlélet azonosítható abban, hogy a talajfizikai jellemzőktől, mint műszaki alapadatoktól kiindulva hogyan épül fel a valószínűség elméleten keresztül a kockázat számítás egészen addig, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell határozni az elviselhető kockázat mértékét. Tapasztalati tények mutatják, hogy a tervszerű megelőzés költsége kevesebb, mint tizede a védekezési költségnek (mindamellett a kárelhárítási művek megépítésével új értéket nem hozunk létre, ezeket a veszély elmúltával el kell bontani), a tervszerű megelőzés költsége (a hely függvényében) százada-ezrede a kárnak. Ehhez jellemző adatok: - 2000-ben a Szolnok környéki védekezéskor mintegy 320 km nyúlgát épült a Tisza mindkét partján az árvízvédelmi töltéseken. A védekezéskor mintegy 8 millió homokzsákot használtak fel (amiből csak egy milliót az akolhát környéki rézsűcsúszások bevédésére). Ezek a müvek még 2000-ben elbontásra kerültek, költségük megközelítette all milliárdot. (Nem beszélve a helyi lakosok mintegy 4 milliárd forint értékű közmunkájáról.) - 2001-ben a tarpai gátszakadás következtében keletkezett kár megközelíti a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének költségeit. Megjegyzendő, hogy az elöntött beregi öblözet az átlagosnál kisebb területű és szegényebb. - Ha nem épültek volna ki a Tisza bal parti töltések 1997-2000 között mintegy 12 milliárd forintból, 2001ben több mint 200 milliárdos kár keletkezett volna Tiszabecs és Vásárosnamény között. Az árvízvédelmi öblözetek védőképességének fejlesztésénél, a gátrendszer kiépítésénél nem közömbös a mentesített területen keletkezett kár. Nagyobb értékű öblözetnél (ahol feltételezhetően a keletkező kár is nagyobb) a biztonságnak is követnie kell a magasabb gazdasági igényeket. Ezt javasolja az Európai Unió is az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata" dokumentumban. Bár a kockázat számítás menete a hétköznapi ember számára nem azonnal érthető, az elv logikus volta, tisztasága nyomon követhető és társadalmilag ellenőrizhető

3. Arra a kérdésre, hogy „mennyire biztonságos?", vagy „biztonságos-e eléggé?" a következők alapján felelhetünk meg. A természeti katasztrófák összehasonlító értékelése az eltérő megközelítések ellenére elvégezhető: - Mérhetőnek kell lennie a természeti veszélyforrásnak, vagyis olyan jellemzővel kell rendelkeznie, amely több veszélyforrás esetén megadható. Ez az előfordulási valószínűség és a keletkezett kár. - Kritérium rendszerrel kell rendelkezni a katasztrófa nagyságát illetően, aminek a segítségével eldönthető az, hogy a vizsgált katasztrófa mennyire súlyos. Csak így tudjuk az örökös biztonsággal kapcsolatos kérdést „Mennyire biztonságos és biztonságos-e elégé?" a kor színvonalának megfelelő módon megválaszolni. Rendszeresen felmerülő kérdés: milyen biztonság érhető el milyen áron, illetve hogy a megmaradó kockázat milyen mértékét kell elfogadnia a társadalomnak? A megfelelő módszer a kockázatkezelés, az elviselhető kockázatra történő tervezés. Az „Árvízvédelem legjobb gyakorlata" az Európai Unió árvízvédekezéssel kapcsolatos ajánlásai szerint: „Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az árvízmentesítés milyen szintjét fogadhatjuk el, feltételezi a következmények vizsgálatát, azt, hogy megfelelően értékelték-e a kockázatot. Vagyis a 100 év vagy más visszatérési időre történő tervezés csak akkor elfogadható és megalapozott, ha bizonyítva van ennek elégségessége, megfelelősége." Ennek számításához nyújt segítséget az árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló vizsgálata. Árvízvédelmi gátakkal védett öblözetek esetén jelentős kár csak gátszakadás esetén áll fenn. 2. Kockázati térkép A társadalmi tudatosság előfeltétele, hogy a lakosok tudjanak a veszélyekről, ismerve annak minden fontos paraméterét, úgymint az árvizeknél az elöntés típusa (statikus, dinamikus), valószínűsége, intenzitása (az elöntés mélysége, áramlási sebesség, elöntés tartósság) és hatásának mértéke. Ezeket az ismereteket meggyőző módon tudatára kell hozni minden érdekelt szereplőnek. Eb3 Kockázatelemzést javasol az árvízvédelemben a Magyar Hidrológiai Társaság 2004 évi vándorgyűlése is.