Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

5. szám - Dr. Mosonyi Emil emlékezete - Újraközlések: - Mosonyi Emil: Az 1954. évi első Országos Vízgazdálkodási Keretterv

13 másfelől a külföldi államok területén létesíthető vízkivételek és tározók hatását. A tározóterek általában növelik, az idegen vízkivételek csökkentik a hasznosítható vízkészletet. .. 11. A Tisza-völgyi vízkészletek elosztása során kiinduló feltétel volt, hogy a csatornázott Tiszában ellenirányú áramlást vagy pangást nem engedünk meg, tehát jelentékeny élővíz-forgalmat kívánunk biztosítani. . A Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Főbizottsága a Tiszában meghagyandó élővíz mennyiségét a tervhez előfeltételként 50 m

3/s-ban adta meg. A keretterv következő fokozatában ennek az értékét még részletesebb vizsgálattal kell megállapítani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy erre a nagy élővízforgalomra nem az öntözés miatt, hanem a Tiszába és mellékfolyóiba bevezetett szennyvizek hígítása érdekében van szükség, és így az élővíz-forgalom biztosításának költségeit tulajdonképpen a szennyvizet bevezetők terhére kell írni. 12. Altalánosságban meg kell állapítanunk, hogy csatornázott folyókban az élővíz-forgalom biztosításának, továbbá a kis és nagyobb vízfolyások szennyvízzel való terhelhetőségének, és az időnkénti nagyobb mértékű szennyezések tűrhetőségének kérdésében nagyon hiányosak a rendelkezésre álló szennyvíz-kísérleti, szennyvíz-kutatási és szennyezettségi adatok. Ez a tervnek egyik legkevésbé tisztázott része. 13. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv érdekében külön geodéziai, geológiai, hidrológiai stb. feltételekre, kutatásokra, a főbb létesítmények tervvázlatainak kidolgozására a rendelkezésre bocsátott idő rövidsége következtében általában nem kerülhetett sor. Ezért elsősorban a már meglévő adatokra kellett támaszkodni. Meg lehet állapítani, hogy mind a domborzati, mind a talajtani, de különösképpen a hidrológiai térképezés terén még nagy hiányosságok vannak. A nagy létesítmények tervei részben korábban elkészült és eredeti tervcsomagként őrzött, vagy nyomtatásban megjelent tervek átvételéből származnak, részben pedig meglehetős alapossággal új tervvázlatokat készítettünk. 14. Jóllehet a Vízgazdálkodási Keretterv bizonyos vonatkozásban oszthatatlan szerves egész, a teendőket mégis ágazatonként tárgyaltuk, és foglaljuk össze. Természetesen utalunk az egyes beruházások gazdasági kihatásaira, és ezek alapján megvalósítani javasoljuk mindazokat, amelyeket gazdaságosnak és a népgazdaság ötéves tervei során megjavíthatónak tartunk. A költségek és anyag ütemezésénél megbecsültük a népgazdaság teherbíró képességét, azt, hogy 10-15 év (20 év) alatt milyenfeladatok megvalósítására képes. A Keretterv egyes feladatainak ütemezése azonban elsősorban csak időrendiséget ad, a megvalósítás ideje a népgazdaság-tényleges teherbíró-képességének és aktuális szükségleteinek megfelelően rövidíthető vagy nyújtható. Ez más szóval azt jelenti, hogy a javasolt munkálatok tényleges naptári időpontja eltolható, egyes létesítmények között azonban olyan szoros funkcionális kapcsolatok vannak, hogy bizonyos müvek megvalósításának mindig meg kell előznie olyan müvek létesítését, vagy olyan területek berendezését, amelyek működésének előfeltétele az előbbi művek létesítése. Természetesen nem az összes létesítmény áll egymással ilyen szoros kapcsolatban, de amelyek között valóban szoros összefüggés van, azokra a tervben még külön rámutatunk. Tájékoztatásul megemlítem, hogy ötéves tervenként mintegy 4 milliárd forintnyi mezőgazdasági jellegű és 2 milliárd Ft-nyi ipari és egyéb jellegű vízgazdálkodási beruházást irányoztunk elő. 15. Alapos mérlegelést kíván annak a megállapítása, hogy a terv mind műszaki vonatkozásaiban, mind gazdasági kihatásaiban milyen terjedelmű legyen, azaz a népgazdaság különböző irányú fejlesztési igényei közül melyeket tartsuk szorosan vett vízgazdálkodási feladatoknak, és melyeket kapcsolódóknak. így nem tárgyalja a Keretterv a talajvíz állapotának javítását szolgáló talajmüvelési eljárásokat, a mezővédő erdősávokat, stb. A víziutak terén nem térünk ki a hajópark fejlesztésének, a kikötők és rakodó-berendezések létesítésének kérdéseire, amelyek közlekedés-üzemi jellegű beruházások. Az ipari vízellátás terén csupán a vízkészletek biztosításának kérdését tekintettük vízgazdálkodási feladatnak. A vízkivételi müvek létesítése és a vízbeszerzéssel járó egyéb költségek ugyanis az- illető ipari üzem beruházási és üzemi költségeinek szerves része. A szennyvíz-kezelés terén csupán a jelenleg ismert városi és vegyes jellegű szennyvíz-berendezések tisztítóberendezéseinek költségeit becsültük meg. A tisztán ipari jellegű szennyvíz-tisztító berendezések költségeit nem vízgazdálkodási, hanem ipari beruházásoknak kell tekinteni; amelyek hozzátartoznak a szennyező üzem létesítési költségeihez. Nem tartalmazza a Keretterv a városi szennyvíz-elvezető csatornahálózatok fejlesztését sem, Ez elsősorban településfejlesztési műszaki beruházásnak tekinthető, és csupán a már összegyűjtött szennyvizek kezelése és elhelyezése szigorúan vett vízgazdálkodási feladat. Ásvány- és gyógyvíz forrásaink terén hasonlóképpen csak a feltárást, a források megfelelő foglalását és a felhasználásuk érdekében történő kutatásokat tekintettük elsőrendű vízgazdálkodási feladatnak. A hasznosításokkal kapcsolatos további kiadások (gyógyfürdők, kórházak, palackozó üzemek stb.) nem vízgazdálkodási, hanem részben közegészségügyi, részben ipari jellegű beruházások. A karsztvíz-betörések elleni védelem a mélyebben fekvő szénrétegek fokozódó kitermelése következtében kőszén-bányászatunk egyik igen fontos problémája. Minthogy egészen különleges és szorosan bányaüzemmel kapcsolatos kérdés, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv nem foglalkozik ezzel a karsztvíz-kérdéssel. . A költségek terén a Keretterv általában csupán a szoros értelemben vett beruházási költségekre terjed ki az egyes ágazatok tárgyalása során. A gazdasági összefoglalás című fejezet azonban röviden rámutat az összes javasolt beruházás együttes évi költségeire (amortizáció, fenntartási és üzemköltségek) is. A fenti kiinduló feltételek figyelembevételével meg kellett állapítanunk a terv tartalmát és reális kereteit. Ezt egyfelől A) az általános földrajzi és domborzati viszonyok, a geológiai és talajtani adottságok,