Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata

^CHEUEI^^^^^zegesvára^^S^ 25 4.3. A Szepesváralja környéki ásványvizek vízkémiája és típusba sorolásuk 3. táblázat. Szepesváralja környéki hideg karsztos ásványvizek kémiai összetétele A rendelkezésre álló szakirodalomban közölt vízkémiai adatok alapján állítottam össze a 3. táblázatot. A vizsgálatok szerint a Szepesváralja környéki ásványvizek hőmérséklete 10,0-12,5 °C között változik, így kissé melegebbek, mint a vizsgált terület átlag-hőmérséklete (8°C), ezért inkább a hideg, mint a szubtermális ásványvizek sorába tartoznak, azaz átmenetet képeznek a hideg és a szubtermális ásványvizek között. Megjegyzem, hogy a szlovák irodalom szerint a hideg ásványvizek sorába tartoznak, mert beosztásuk szerint a hidegvizek felső határát 15°C-ban határozták meg (Frankó O. et al. 1975). A vizsgált források vízkémiai lag két csoportra oszthatók a fő kationok és anionok egymáshoz viszonyított mennyisége alapján. A Sziva Brada-i és a Baldóc-i forrásoknál az uralkodó kation a kalcium és megközelíti, vagy meghaladja az 50 ee %-ot. E mellett a nátrium is jelentős és 20-30 ee % között ingadozik. Az anionok közül természetesen a HC0

3 van legnagyobb mennyiségben a vízben. Ez után a szulfát következik, mert meghaladja a 20 ee%-ot. így a klorid van legkisebb mennyiségben jelen ezekben a vizekben. A C0

2 a vizekben igen jelentős, ezért a magas és igen magas szénsavas vizek sorába tartoznak. A másik ásványvíz típust a Slatvín-i források képviselik, ahol a vízben a nátrium az uralkodó amelyhez magas klorid tartalom is járul, de e víztípusnál magas szénsavtartalom mellett hidrogén-karbonát is még meghatározó. A jelen anyaghoz mellékelt vízvegyvizsgálati táblázatban (2-3. táblázat) közölt adatok alapján rögzíthető, hogy a vizsgált forrásoknál és egy adott forrásterületen belül is vízminőségileg jelentős különbségek mutathatók ki. Ebből a szempontból különösen a szulfát jelentős mennyiségi megnövekedése egyes forrásokban feltűnően magas. Ez pl. a Baldóc-i és Sziva Brada-i vizek esetében tapasztalható. De ilyen szulfát jelentős mennyiségi megjelenése állapítható meg még a vizsgált mészképző forrásokon belül Sklenófürdőnél és Gánócnál is. (2. táblázat) Ezek a kimutatott vízkémiai eltérések azt bizonyítják, hogy a források víz-közforgalmát biztosító karsztrendszeren belül, olyan adottságok és folyamatok zajlanak le, amelyek szulfátok megnövekedését eredményezik az adott ásványvizekben oly mértékig, hogy szénsavas karsztos vízkémiai jelleg részlegesen (Baldóc) vagy alapvetően módosul (Sklenófürdő). Ebből az a következtetés adódik, hogy még egy adott forrásterületen belül is egyes forrásokhoz kapcsolódva különböző feláramlási pályák tartoznak, illetve alakultak ki. Továbbá az is e helyzetekből adódik, hogy egy adott karszt-hidrodinamikai rendszeren belül az ásványvíz képződésnek feltételei és folyamatai nem azonosak. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszeren belül vannak olyan kőzettestek, amelyeknél az általános adottságokon belül az ásványvíz képződésnek folyamatát befolyásoló tényezők eltérők, vagyis a rendszeren belül nem azonosak az ásványvíz képződés feltételei. Valószínűsíthető, hogy a C0

2 gázhoz kénes gázok is társulnak, amelyek részt vesznek a felszín alatti karsztosodásban is és ebből eredő folyamatok eredményezik a szulfátos ásványvizek kialakulását. 4.4. A paleo-ásványvízforrásokból képződött forráskúpok ismertetése A Szepesváralja és környékének paleo-ásványviz forrásai a pliocénben és a pleisztocénben jelentős számú nagy és hatalmas forráskúpokat hoztak létre bizonyítva azt, hogy az itt fakadó karsztos paleo-ásványvizek mészképző hajlama igen dinamikus volt, és keletkezésükhöz a környezeti feltételek is igen kedvezők voltak (vízutánpótlódás, vizek ásványosodási foka, éghajlat). Vagyis a Szepesváralja környezetében a mélyben olyan paleo-karsztvízföldtani feltételek alakultak ki, amelyek kedveztek szénsavdús magas oldott sótartalmú mészképző ásványvizek kialakulásához. így ezekhez kapcsolódó szénsavas felszín alatti karsztosodás okozta a karsztvíznek magas vagy igen magas oldott sótartalmú hidrogén-karbonátos, hideg-hűvös ásványvízzé történő átalakulását. Vagyis a vizsgált területen kialakultak olyan víz-körforgalmak, le- és feláramlási pályák, hogy a vízgyűjtő területen beszivárgó csapadékvíz, amely a mélyben áramlási útja során erőteljesen gazdagodott C0

2ben és oldott anyagokban, olyan karsztos ásványvízként lépett ismét a felszínre, amelynek mészképző hajlama igen erőteljes és dinamikus volt. Ennek köszönhető, hogy a felszínre törésük környezetében hatalmas méretű és vastagságú forráskúpok képződtek a pliocénben és a pleisztocénben, amely ilyen kőzettípus keletkezésnek és felhalmozódásának ritka egyedi helyszínévé tette Szepesváralját és környékét. A paleo-ásványvizekből képződött szepesváraljai forráskúpokat előfordulási helyeik alapján két csoportra lehet felosztani, az ún. nyugati és keleti előfordulásokra. A nyugati csoporthoz tartoznak a várostól nyugatra képződött kúpok, és ezek a következők: A. Baldóc-on a Deák forrásnál képződött nem jelentős méretű kúp. Magassága kb. 7 m-ben adható meg. Az. Ábrán 1. számmal jelöltem. B. A Sziva Brada (Zsibra) mészkőkúpot Pilous (1985) összetett kúpként írja le, amelyet több kis vízhozamú forráscsoport épített fel együttesen. Nagyságát az irodalom (Kovanda J. 1971) 300x200 m-ben adja. Magassága kb. 15 m. C. Kereszt erdő (Krizsova hora) A várostól nyugatra keletkezett mészkőkúpok közül a legnagyobb. Ma már a kúpot fás, füves növényzet teljesen benőtte. A helyszíni bejárás során csak mészkőtörmelék volt megfigyelhető. Kovanda J. méretét 300x800 m-ben adta, kb. 20 m-es kőzetvastagsággal. Állam Szlovákia Helv Baldóc Sziva Brada Szlatvin Forrás Deák Luci Szt Krizs °C 10,5 11,3 12,3 10 pH 6,2 6,2 5,8 5,8 mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% mg/l ee% Na

+-K 368 26,8 950 32,4 491 20,1 513 45,3 Ca" 581 51,6 1003 42,0 949 49,8 267 28,0 Mg 147 21,5 369 25,4 348 30,0 153 26,6 Cl 293 15,0 510 12,1 2 S3 8,2 551 32,4 S0

4 415 15,4 1357 23,8 1177 25,3 108 4,5 HCO, 2409 70,0 4623 63,7 3916 66,4 1842 63,0 Ossz só mg/l 4240 8856 7187 3466 C0

2 mg/l 2351 3407 1805 1971 Vízadó kőz. Triász karsztos kőzet Víztipus Szénszavas karsztos ásványvíz Kiválás mészkőkúpok Irodalom Frankó O. et. al.(1975)