Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A Szepesváralja (Spisské Podhradie, Szlovákia) környéki forráskúp-képző hideg szénsavas karsztos ásványvizek és lerakódásaik vizsgálata

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. D. A Szent Márton- hegy is mészkőkúp, amelyet már teljesen beépítették a Szepesi prépostság épületeivel. A mészkőkúp beépítése már Szent István király idejében megkezdődött, mert ő alapította ezt az egyházi székhelyet. A kúp mérete 750 x 500 m, vastagsága 8-10 m-re becsülhető. A mészkőkúpok sora a város keleti oldalán folytatódik, ahol szintén négy kúp képződött. Ebből három északdéli irányban rendeződve keletkezett és a szepesi várral kezdődik a kúpok sora. Míg a negyedik kúp tovább keletre épült fel. Ezeket a következőkben ismertetem: E. A Szepesi vár kúpja a leglátványosabb, mert meredeken emelkedik ki a környezete fölé. A rendelkezésre álló adatok szerint a mészkőkúp nagysága, amelyre a várat építették kb. 400x150 m-és vastagságát 20 m-ben adják meg. Tengerszint feletti magasságát 634 mtsz f-ben határozták meg. A mészkőkúp anyaga a várfalak alatt és a váron belül is közvetlenül tanulmányozható. A mészkőkúp fekükőzete, több helyen is kibukkan pl. a vár bejárati részén. A mészkőben forrásjáratok több helyen megfigyelhetők, helyenként vörös agyaggal kitöltve. E járatokban a másodlagos kiválások is láthatók. A mészkőkúp anyaga kemény, réteges kifejlődésü. A peremi mészkő-sziklák több helyen megcsúsztak, eredeti helyzetükből kimozdultak a lejtő irányába. F. Az Osztráhora-i kúp a várhegyi mészkőkúptól délre keletkezett, és attól nyereg választja el. Felszíne részben füves, bokros, míg másik része fenyőerdővel borított. Nagyságát 300x400 m-ben adják meg, és felszíne 608 mtszf magasságban van, és déli irányba keskeny nyakkal kapcsolódik a térség legnagyobb mészkő kúpjához. G. A Zsigrai mészkőkúp (Drevenik) nemcsak a vizsgált terület leghatalmasabb mészkőkúpja, hanem a Kárpátok koszorúján belül is kiemelkedik impozáns méreteivel. Az irodalom szerint a kivált mészkő kb. 1,0 km

2 nagyságú és vastagságát 60 m-ben közlik. Továbbá három helyen forrásbarlangok is keletkeztek benne (pl. Puklikova barlang 100 m hosszúságú). A kúp meredeken emelkedik ki környezetéből 609 mtszf magasságával és az előfordulás peremein, egyes helyeken, pl. az északkeleti részén látványos sziklatornyok alakultak ki. A szlovák irodalom szerint a felvidék legnagyobb mészkőkúpja a pliocénben halmozódott fel. (Lozsek V. 1961.) H. A Beharóci (Sobotisko) kúp. Ez az önálló fenyőerdővel fedett forráskúp az előzőekben ismertetett észak-déli irányú kúpsortól keletre kb. 500 m-re keletkezett. A kúp nyugat-kelet irányban elnyújtottan fejlődött ki kb. 800 m hosszúságban, míg szélessége kb. 250 m. Csúcsmagasságát 556 mtszf értékben közlik, míg mészkő vastagságát 40 mben adják meg. E kúp méreteivel egy különálló jelentős nagyságú paleo-karsztos szénsavas ásványforrás dinamikus mészképző tevékenységét bizonyítja. Lozsek V. már 1961-ben leírta, hogy az itteni nagyméretű mészkőkúpokat lerakó karsztos paleo-ásványvizek dinamikus mészképző tulajdonságokkal rendelkeztek, és felhalmozódásuk meleg és csapadékos klímában történt. Továbbá, hogy a kúpok keletkezésük után erősen karsztosodtak, és a tektonikai erőhatások révén kiemelkedtek, és kisebb-nagyobb blokkokra töredeztek. A legtöbb kúp korát a pliocén-pleisztocén határidőszakra helyezi a flóra és fauna vizsgálatok alapján. Ebből megállapítható a térségben a legkenység a pliocénben és a negyedidőszak elején alakult ki, de még napjainkban is tart. Ma már a leírt kúpokat mint különleges természeti és értékeket természetvédelmi területekké nyilvánították. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Szepesváralja környezetében keletkezett hatalmas méretű és nagy vastagságú mészkőkúpok a pliocénben és a pleisztocénben feltörő erősen szénsavas hideg karsztos paleo-ásványvízforrásokból halmozódtak fel környezetükben. Ezért e kúpok a vizsgált térségben előforduló a felszín alatti karsztoknál szénsavas ásványvizekkel összefüggő karsztosodásnak különleges nagyságú és méretű felszíni megnyilvánulás formáinak tekinthetők. A fent leírtakból megállapítható még, hogy a Felvidéken (Szlovákia) a magyar határhoz közel kezdődően a lengyel határig tartó és forrás-mészkövekkel követhetően több egymástól független olyan fedett karsztrendszer alakult ki, ahol a felszín alatti erőteljes széndioxid tevékenységgel összefüggő karsztosodású folyamatok játszódnak le, amelyek eredményezik azt, hogy a felszínen megjelennek gyógyászati szempontból is jelentős, magas oldott sótartalmú mészképző szénsavas ásványvizek, s ezek környezetében dinamikus mészkiválás történt, vagy jelenleg is történik. Ezért a helyenként igen jelentős nagyságú mészkőkúpok ennek a szénsavas karsztosodásnak felszíni akkumulációs karsztjelenségei közé tartoznak. Irodalom Boleman I. 1892: Magyar fürdők és ásványos vizek. Budapest Franko O. et,al. 1975: Tvorba a klasifikácia minerálnych vod Zapadnich Kárpát. Bratislava, 8-197. Hartman L. 1996: Beszámoló az 1996. évi kelet-szlovákiai tanulmányútról. Hidrológiai Tájékoztató, 1996. október, 50-53. Vitalis I. 1907: Hont vármegye természeti viszonyai. Magyarország Vármegyéi és Városai. Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. 1-24. Budapest. Kovanda J. 1971: Kvatérni Vápence Ceskoslovenska Antropozoikum, Praha. 134-181. Krahulec P. et al. 1977: Mineraine vody Slovenska. Bratislava. Lozsek V. 1961: Travertines. INQUA. Varsó. 1-19. Nagy Z. 2004: A felvidék fürdőinek lexikona. Révkomárom 5-122. Péczely Gy. 1984: A föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest. Pilous V. 1985: Morfogeneticka typizáce pramenitovych, penovcovych travertinovych forem reliefu. Praha. 3-106. Scheuer Gy. 2003: A mészképző ásványforrások és kialakulásaikat befolyásoló tényezők. Hidrológiai Közlöny, 83,6. 339-377. Scheuer Gy. 2004: A karbonátos forrásüledékek vizsgálata, II. rész. Ásványvizek forrásmészkő lerakódásai. Külföldi előadások. Önálló Kiadvány Budapest 1-272. Scheuer Gy. 2008: Az ásványvízforrások kísérőjelenségei. A Kárpátmedence ásványvizei. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Kiegészítő kötet. Csíkszereda, 103-120. Scheuer Gy. - Schweitzer F. 1981: A Kárpát-medence környéki édesvízi mészkő előfordulások összehasonlítása a hazai adottságokkal. I. Szlovákia. Földtani Közlöny 111.3-4. 453-471. Staub M. 1893: A gánóczi mésztufa lerakódás flórája Földtani Közlöny 23. 162-197. Szlovákia (Nyugati Kárpátok) és a környező területek földtani térképe. M = 1:500 000. Bratioslava - Pozsony. 2000. Szlovákia turista térképsorozata és szöveges magyarázói. M= 1:50 000 m.a. lapok. 2003. Hermanec Szontagh T. 1908: A hontvármegyei Bur patak völgyének ásványos forrásai. Földtani Közlöny 38. 329-337. Veress M. 2004: A karszt, Berzsenyi Dániel Főiskola. Természetföldrajzi Tanszék kiadványa. Szombathely. 153-165. A kézirat beérkezett: 2009. február 24. dinamikusabb karsztos paleo -mészképző ásványvíz tevéSCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledékek. Sprig-cone formed, carbon-acidic, karstic, cool mineral waters near Spisské Podradie-Szepesváralja (Slovakia) Scheuer, Gy.