Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Csoma Rózsa–Gálos Miklós: A Duna vízjárásának hatása a talajvíz-viszonyokra az Infopark-Budapest térségében

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 4. SZ. 102 + ELTE-1 X ELTE-2 ELTE-3 X TVF1 -kapcs. ELTE-2 — — - kapcs. ELTE-1 - - - kapcs. ELTE-3 kapcs. TVF1 beesése azonban már nem ennyire egyértelmű. Például 2006. áprilisában a magas talajvízhez csekély csapadék párosul, ekkor a magas vízszint oka egyértelműen a dunai árvíz volt. Ugyanakkor a 2005. augusztusi nagy csapadék a talajvízszintekben gyakorlatilag jelenik meg. Ez a magas havi összeg valójában néhány nap kiemelkedő (20 mm fölötti) csapadékösszegéből adódik, mely szélsőséget a talajvíz követni nem tud. co £ N Duna, 1643.3 fkn 1 1 1 1 1 95 96 97 98 99 100 101 102 103 12. ábra: A Duna és az ELTE-kutak kapcsolata Az előzők bizonyították, hogy a vizsgált terület talajvízjárását a csapadékviszonyok is befolyásolják. A 14. ábra az előzők szerinti területi átlagos talajvízszintek mellett a havi csapadékösszegeket mutatja. Itt a 2.4. pont két csapadékmérő állomásának havi összegei helyett a kettő átlagát és a talajvízszintek előzőek szerinti átlagát adjuk meg. 2.5.2. Csapadék - talajvíz Látható, hogy az alacsony talajvízszintű időszakok általában csapadékmentes, vagy kis csapadékú időszakkal párosulnak, mint 2005-2006 vagy 2006-2007 telén. Ennek fordítottja, azaz a magas csapadékösszeg és magas talajvíz egy+ GWM1/11 x GWM2/21 GWM 3/31 kapcs. GWM 2/21 -kapcs. GWM 1/11 kapcs. GWM 3/31 95 Duna, 1643.3 fkm 1 1 1 1 1 1 1 95 96 97 98 99 100 101 102 103 13. ábra: A Duna és a GWM-kutak kapcsolata 04.01 04.07 05.01 05.07 06.01 06.07 07.01 07.07 14. ábra: A kutak szintje és talajvízszintek 08.01 08.07 09.01 3. A talajvíz és a beépítettség vizsgálata 3.1. A számítások célja és módszere A korábbiakban részletes elemeztük az Infopark és környezete talaj vízjárását, mellyel feltártuk a főbb természetes hatásokat. A terület beépítése azonban további vizsgálandó tényezőt jelenthet. Ehhez alapvető szempont az egyes épületek felszín alatti helyzete, azaz alapozási síkja. Amennyiben ez nem éri el a 6-8 m vastag feltöltés alját, a talajvíz szempontjából áramlási akadályt gyakorlatilag nem okoz. Ilyen épületek az Infopark A, B, C, G és / jelű épületei, melyek legmélyebb pontja a terep alatt legfeljebb 5 m-re található. Ezzel szemben az ELTE déli épülete, a 2007-ben átadott D jelű, valamint a jelenleg épülő E épület mélygarázsai 11 m-t elérhetik, így befolyásolhatják az áramlást. Ennek vizsgálatához hosszabb ideig tartó, állandósult állapotnak tekinthető időszakok feltárása szükséges, mely szélsőségektől mentes. Ilyen eset a 2005. április - május, melyet a 15. ábraán körrel jelöltünk meg. Ezen időszak hosszabb ideig tartó telt medrű, mely a 2.3. pontban említett tartóssági görbe alapján közepesnél magasabb dunai vízállástjelent. A másik a 2005. november - 2006. január periódus (15. ábra, kettős körrel jelölve), mely tartós kisvizes időszak. Ugyanezen két időszak egy-egy elemét mutatja az 5. ábra és a 6. ábra egy-egy esete. 100 m.B.f. ELTE-1 ELTE-3 GWM-21 TVF-1 ELTE-2 GWM-11 GWM-31 aa idő, év.hó 05.01 05.04 05.07 05.10 06.01 06.04 06.07 15. ábra: A vizsgált időszakok A kiválasztott időszakok azért is kedvezőek, mint összehasonlítási alap, mert az ELTE épületén kívül csak áramlási akadályt nem jelentő épületek alkották az Infopark együtte-