Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Csoma Rózsa–Gálos Miklós: A Duna vízjárásának hatása a talajvíz-viszonyokra az Infopark-Budapest térségében

CjSOM^^^^GÁ^^^^^^Dun^ízjárásánal^iatá^ 5 csapadékviszonyokat a Vízügyi Adatbank alapján két állomás, az érdi és a Kvassay-zsilipen levő havi összegeivel jellemeztük. Tekintettel arra, hogy az itt fellelhető adatsorok hiányosok, csak azon időszakot vizsgáltuk, amikor mind a 7 észlelőkút üzemel, azaz a 2004. január 2008. december időszakot, melyből az első néhány hónap további adathiány miatt szintén tájékoztató jellegű. A havi csapadékösszegeket a 10. ábra mutatja. A két állomás értékei egy-egy lokális 180 nagy csapadéktól eltekintve (pl. 2005. XII. hó vagy 2008. VI. hó) együtt mozognak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy mindkét kiugróan nagy értéket a Kvassay-zsilip csapadékösszegei adták. A vizsgált időszak havi csapadékösszegeinek maximuma mindkét állomáson 170 mm-1 meghaladó értékkel 2005. augusztusában, minimuma pedig 1 mm-t el nem érő értékkel 2007. áprilisában volt. • Kvassay-zsilip • Érd I ÍM i 04.01 04.07 05.01 05.07 06.01 06.07 07.01 07.07 10. ábra: Havi csapadékösszegek 08.01 08.07 év.hó 2.5. Az egyes vízrajzi jellemzők egymásra hatása 2.5.1. Duna - talajvíz A térség talajvízszintjeit a Duna szintje egyértelműen befolyásolja. A 2004-2008. időszakra a kutak szintjeit és a 2.3. pontban említett 1643.3. fkm szelvénybe transzformált idősort a 11. ábra mutatja. Ez az áttekinthetőség érdekében nem a hét kút idősorát külön-külön, hanem a területre vonatkoztatott átlagos szintet mutatja. Látható, Z, m.B.f. hogy tartósan alacsony talajvízszinthez alacsony folyószint tartozik (pl. 2004. ősz-tél), azonban a folyó szintje kevésbé kiegyenlített. Egy-egy nagyobb árhullámot általában a talajvíz is követ (pl. 2006. tavasz), de különösen az alacsony tartósságú, hirtelen áradásokat (pl. 2007. ősz) késleltetve és tompítottan tükrözi. És előfordulhat olyan eset is, amikor a folyó és a talajvíz szintje ellentétesen változik (pl. 2005. február-március). 1643.3 fkm - kutak átlaga év.hó 04.01 04.07 05.01 05.07 06.01 11. ábra: A kuí A 12. ábra a folyó és az ELTE illetve TVF kutak kapcsolatát mutatja. Itt az észlelt értékeket jelek, a legkisebb négyzetek módszerévek kapott kapcsolatot egyenesek szemléltetik. Jól látszik, hogy a rakpart közelében levő két kút (ELTE-2 és 3) szintjei vannak leginkább kapcsolatban a Dunával. Mindkettő illeszkedése magas fokú, a regressziós együttható értéke R

2 > 0.9. Hasonlóan jó illeszkedés egyetlen további kútnál sem tapasztalható. Ugyanakkor ezen erős kapcsolat sem elegendő arra, hogy ebből a rakpart „mederellenállása" akár egy állandó értékként, akár valamely vízszint függvényében becsülhető lenne. Nem teszi egyértelműbbé a kapcsolatot az sem, ha a Duna napi vízállásai helyett egy hosszabb időszak (5-10 nap) súlyozatlan vagy súlyozott átlagait vesszük figyelembe. Tehát a folyó-talajvíz kapcsolatot egyéb tényezők 1.07 07.01 07.07 08.01 08.07 09.01 '< és a Duna szintje is befolyásolják. A 13. ábra a Duna és a GWM-kutak kapcsolatát mutatja. Az ábrán jól látszik, hogy a kutak vízjátéka kisebb, a mért értékek jobban szórnak, lényegesen kevésbé befolyásolja a talajvizet a folyó. Az illeszkedés alacsony, a GWM-3 kút esetén az R" értéke nem éri el a 0.5-t sem. A 12. és 13. ábrán közöltek alapján megállapítható, hogy mintegy 97.5 - 98.0 m B.f. szintig a talajvíz a Duna felé áramlik, míg ezen szint fölött az áramlás megfordul. Ez a tartomány jó egyezést mutat a korábban bemutatottakkal (5. ábra, 6. ábra), valamint az 1965-ös árvíz idején észleltekkel (Szabó, 1967.) is. Tartóssága 100—120 nap körüli, azaz a térség talajvízszintjét a Duna legfeljebb évi 3-4 hónapon keresztül táplálja, a további időszakban egyéb hatások, pl. csapadék, felszín alatti lefolyás dominálnak