Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

4. szám - Csoma Rózsa–Gálos Miklós: A Duna vízjárásának hatása a talajvíz-viszonyokra az Infopark-Budapest térségében

I Kivonat: Kulcsszavak: A Duna vízjárásának hatása a talajvíz-viszonyokra az Infopark-Budapest térségében Csorna Rózsa BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3. csoma@vit.bme.hu Gálos Miklós BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3. mgalos@freemail.hu Az egykori Kopaszi-zátony környékén ma Budapest egyik dinamikusan fejlődő térsége alakult ki egyetemi területekkel, illetve az Infopark-kai. Maga a terület vegyes anyagú feltöltés, így a környezetvédelmi hatóság rendszeres vízminőségi ellenőrzést írt elő. Ennek során több kútcsoport esetén havonta észlelik a minőségi jellemzőket és a talajvízszintet is. A talajvízszintet a természetes hatások (Duna, csapadék) mellett a vízvezetö réteget elérő épületalapok is befolyásolják. Jelen tanulmány célja az észlelések nyomán a folyó és a talajvíz kölcsönhatásainak feltárása, figyelembe véve a beépítettségi viszonyokat is. talajvíz, talajvíz megfigyelés, Duna vízjárása, hidrogeológia 1. Előzmények, célkitűzés Vízfolyások mentén a talajvízszintre a folyó mindenkori vízszintje számottevő hatást gyakorolhat. Belterületeken azonban a talajvíz mozgását a természetes viszonyokon túl a vízvezető réteget elérő épületek is befolyásolhatják. A talajvíz-épület kölcsönhatás vizsgálata a fővárosban is régóta ismert probléma. Míg azonban korábban a felszín alatti épületrészek, alapok biztonságos kialakítása, a pincevizek elkerülése volt a cél (Szabó, 1967), addig napjainkban a gyakran többszintes földalatti létesítmények állékonyságán túl (Mecsi, 2007.) környezetvédelmi kérdések sem hagyhatók figyelmen kívül. Egy ilyen folyó parti térségben, Dél-Buda kiemelt adottságú területrészén, a Lágymányosi-öblözet Petőfi-híd és Lágymányos-híd közötti szakaszán - a korábbi sokféle beépítési elképzelés után - épül ki az egyetemekhez csatlakozó információs központ, az Infopark-Budapest északi területe. A XIX. század elején a Duna elfajult, túl széles, igen sekély szakaszán alakult ki a hírhedt Kopaszi-zátony, ahol /S3#-ban a medret eltorlaszoló jég katasztrofális árvízhez vezetett. Ez indította el - összhangban a város árvízvédelmi rendszerének felülvizsgálatával - a szakasz rendezését is. Ennek egyik fontos eleme a jobb parti párhuzammü, mely az 1880-as években épült ki {Ihrig, 1973). Ennek védelme mellett észak felől, a Szent Gellért-tér irányából elkezdődött a térség feltöltése is. A Petőfi-híd és a Lágymányosi-híd közötti terület mai állapotában több ütemben létesített feltöltéssel, az 1950-es évekre alakult ki. A hasznosításról többféle elképzelés született, amíg végül az északabbra elhelyezkedő ELTE és BME egyetemi épületek mellett a Lágymányosi-híd hídfőjének közelében indult meg az Informatikai Innovációs Park, röviden az Infopark (/. ábra) beruházása. Az 1999-ben elsőként elkészült A (IBM) épület után sorra épültek a G (korábbi MA TÁV, 2000.), a B és / (2002), C (2005), s a D (2007) épületek, melyek parkosított teret fognak közre. (Az /. ábra a D épület létesítése idején készült.) Jelenleg a teret a Duna felőli oldalon lezáró E épület kivitelezése folyik (

www.Infopark. h

u) A terület feltöltése vegyes anyagú, nagyrészt különböző erőmüvi salakok alkalmazásával készült. Ezek nehézfémtartalma több helyen az egészségügyi határértéket meghaladó. A salakokból történő kioldódás ellenőrzésére a környezetvédelmi hatóság az egyes létesítményekhez talajvíz-megfigyelő kutak telepítését írta elő. 1. ábra: Az INFOPARK (Google Earth nyomán) így létesült egy kút az IBM székháznál, három az Infopark épületei között, amelyeket egy alkalommal az építési munkák miatt át kellett helyezni, valamint három az ELTE déli épülettömbje körül. Bár az egyes kutak kútcsoportok első sorban vízminőségi megfigyelésre létesültek, havonta a szinteket is észlelik. A kapott értékeket külön-külön elemzik, kapcsolatuk, egymásra hatásuk részletes feltárására, a térség talajvízjárásának széles körű elemzésére a kutak üzemeltetőit nem kötelezték. Jelen munka célja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a kútcsoportok együttes elemzésével értékeljük a Duna és a talajvíz kölcsönhatását, melyben csak a talajvízjárással foglalkozunk, a minőségi jellemzők értékelése egy későbbi tanulmány tárgya lehet. 2. A terület mérnökgeológiai, vízrajzi ismertetése 2.1. A terület mérnökgeológiai adottságai A Lágymányosi-öblözet sajátos vízföldtani viszonyait a folyó terasz-képződményei alakították ki. Az agyagos fekü fölött a Dunához közelebb egy vastagabb homokos kavics - kavicsos homok réteg (I. jelű terasz) alakult ki. Tőle nyugatra, a felszín közelébe emelkedő fekü mögötti II. terasz vastagsága lényegesen csekélyebb. Az Infopark területe az I. teraszon helyezkedik el. A vizsgált területtől kissé délebbre felvett földtani szelvényt Budapest Építéshídrológiai Atlasza (Szentirmainé et al, 1988) nyomán a 2. ábra mutatja. Az Infopark területén a beruházáshoz kapcsolódóan az első feltárásokat a VITUKI (1998.) végezte. A megfigyelő kutak telepítésekor a talaj rétegződést részletesen elemezték. A feltárások alapján megállapítható, hogy vízvezető réteg feküje a Duna fenékszintje alatt agyag, agyagos márga, ami vízzárónak tekinthető. Fölötte mintegy 10-12 m vastagság-