Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán–Kucsera Mihály: A Brennbergi tározó hordaléklerakódás-vizsgálata

C^SÁFORDn^sjmmkat^ 35 3.3. A feltöltődés mértékének becslésére alkalmazott módszerek A feltöltődés mértékének becslése indirekt módon tör­tént. A saját térképezés eredményeit, az 198l-es helyszín­rajzot, valamint Gribovszki (2000) vizsgálati eredményeit felhasználva a következő négy módszerrel számítottuk ki a hordalék-térfogatot. 1. A saját (2006-os) felmérés alapján feltérképezett hor­dalékszint és tófenékszint különbségének számítása; 2. Az eredetileg tervezett (198l-es műszaki leírás szerin­ti) tározótérfogat és a 2006-os saját felmérés alapján megha­tározott víztérfogat különbségének számítása; 3. A saját (2006-os) felmérés alapján feltérképezett hor­dalékszint és az 198l-es helyszínrajz mutatta tófenék-szint különbségének számítása; 4. A Rák-patak által 1981-2006 között szállított görgetett és lebegtetett hordalékmennyiség összegzése (matematikai számítás). (Az 1996-1999 közötti hordalékhozam adatok valószínűleg nem az 1981-2006 között időszak átlagát ad­ják; pl. az 1996-os extrém hordalékhozam ebből kimaradt). A négy módszerrel kapott eredményeket külön-külön ér­tékeltük, majd összehasonlítottuk egymással. Az eredmény­ből kiszámítottuk a vízgyűjtő területére a fajlagos évi erózi­ós talajveszteséget, melyhez ismernünk kellett a vízgyűjtő területének nagyságát és az átlagos talajsürűségi értéket. (Fvízgyűjtö = 10051403 m" = 1005 ha, a Digiterra Map prog­rammal való lehatárolás es területszámítás alapján; Ptaiaj — 1470,6 kg/ m 3 Kucsara és Rácz (1988, 1991) Tacsi-árokban végzett kísérleteiből) 4. Eredmények 4.1. A Brennbergi-tározó morfológiai jellemzői A Digiterra Map program segítségével feldolgozva a te­repi felmérés adatait, a következő eredményeket kaptuk a tározó fontosabb morfológiai méreteire (1. táblázat). Az 1. táblázat adataihoz néhány kiegészítést, magyarázatot kell fűzni. A Brennbergi-tározó területe itt a víztükör felülete is egyben, mely az aktuális vízállástól függően nagy mérték­ben változhat - hiszen az északi part kis mértékben, a patak torkolatvidéke pedig meglehetősen lapos. Ugyanakkor a tó szélének kijelölése lapos, vízinövénnyel borított partú me­dence esetén gyakran bizonytalan. Ez a körülmény a mi fel­mérésünket is nehezítette. /. táblázat.. A Brennbergi-tározó morfológiai méretei Hossz (1); [m] 288 Hossztengely hossza [m] 291 Altalános szélesség (b); [m] 90 Tófelület (A); [m 2] 25773 Legnagyobb mélység (ZM); [m] 2,9 Atlagmélység (z k); [m] 2 V (V™ + Vhordalék); [m ] 51062 Relativ mélység (z,); [m] 1,6% Parthossz (L); [m] 754 Tóhossz és parthossz aránya 2,6 Part tagoltsága (DL) 1,3 Part-viztömeg indexe (Dv; V VÍ Z-zel számolva) 4,5 Parthossz-térfogat index 0,015 Tómedence állandósági indexe 67,7 A vízmélység aktuális értékét - jelen esetben a 2006. 08. 31-i - vízállás szerint értékeltük. A tározóra jellemző legna­gyobb mélység z m (vagy z Ma x) = 2,9 m, de ezalatt a legna­gyobb vízoszlop-magasság értendő, a lágy mederanyag vas­tagsága nélkül. A tó térfogatának és a tó felszínnek a hánya­dosa - szintén a 2006. 08. 31-i vízállás mellett - a tó átlag­mélységét (közepes mélységét) határozza meg: z k = V /A = 2 m, ahol a tó térfogata már magában foglalja a hordalék térfogatát is: v = Vvíz + Vhordalék = 41079 m 3 + 9983 m 3 = 51062 m 3. A relatív mélység (z r) alapján a tározó legnagyobb mély­sége 1,6 %-a a tó közepes átmérőjének. Ez az érték kisebb 2 %-nál, tehát sekély, kevésbé jól rétegzett tóról van szó. A part tagoltságát (D L) a tó felületével azonos területű kör ke­rületének a part hosszához való viszonya fejezi ki, ez az ér­ték: 1,3. Mivel ez az érték l-hez közelít, a tározó partjának futás-fejlettsége csekély. Azonban ez az eredmény megté­vesztő lehet, hiszen a felmérés pontosan nem tudta követni a partvonalat, hanem inkább a töréspontokhoz igazítottuk a mérést. így a parthossz a valóságban észlelhetőnél rövidebb lett. A partvonal hosszának és a tó víztömegének viszonyát a part-víztömeg index adja meg (D v), melynek értéke V vi z­zel számolva 4,5. A parthossz-térfogat index, (L/A)/z k = L/V = 0,015. Ez alapján vizsgálatunk tárgya sekély tó. 4. ábra. Számítási területek: a három részre osztott tározó (1, 2, 3 számmal) és a hordalékkúp (4) 4.2. Feltöltődés becslése és fajlagos évi eróziós vesz­teség számítása saját felmérés alapján A hordalékszámítást a tározó három részterületére külön­külön elvégezve az alábbi adatokat kaptuk a felhalmozódott hordalék vastagságságára, illetve a 2006. 08. 31-i víztérfo­gatra nézve (2. táblázat). Különböző térinformatikai korrekciók és a terepi mérés pontatlanságai miatt a 3. szektorban a hordalék mennyisége alábecsült. Azért, hogy ezt az alábecslést ellensúlyozzuk, meghatároztuk a hordalékkúpon (4. ábra) felhalmozódott hordalékmennyiséget is. A feltöltődés mértéke a hordalék­kúp 1314 m 2-nyi területén: 484 m 3.

Next

/
Thumbnails
Contents