Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán–Kucsera Mihály: A Brennbergi tározó hordaléklerakódás-vizsgálata

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. 2. táblázat. A 2006. 08. 31-i felmérés térinformatikai feldolgozásának eredményei Terület 1 Terület 2 Terület 3 Összesen Hordalék-térfogat [m

3] 4246 3651 2087 9983 Összterület [m*] 11295 8608 5870 25773 Atl. hordalékvastagság [cm] 37,6 42,4 35,5 38,7 Víztérfogat [m

3] 24957 13181 2942 41079 Átlagos vízmélység [m] 2,2 1,5 0,5 1,6 Összeadtuk a tározó és a hordalékkúp területére számolt hordalék-mennyiségeket: 9983 m

3 + 484 m

3 = 10467 m

3. Feltételezve, hogy ez az eredmény megközelítőleg helyes, és az erodálódott talaj 100 %-ban a tározó területén halmozódott fel, azt kapjuk, hogy a vízgyűjtő fajlagos évi eróziós talaj vesztesége 0,4 m Vha/év = 0,6 t/ha/év. E mennyiség pontosításához nélkülözhetetlen a hordalék-szállítási arány ismerete, mely megmutatja, hogy a képződött hordaléknak hány százaléka hagyja el a vízgyűjtőt (Walling 1983). 4.3. A 2006-2007-es méréskor meghatározott tározótérfogat és az 1981-ben tervezett tározótérfogat különbségének számítása Bogárdi (1953) írja, hogy a víztárolókban lerakódott hordalék-térfogat megállapítható a felvétel időpontjában meghatározott tározó-térfogat és az eredeti tározó-térfogat különbségének kiszámításával. A Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat tervei szerint az 1981-ben tervezett víztérfojpt 50030 m

3, míg a 2006-os felmérésünk idején 41079 m a mért víztérfogat. A kettő különbsége 8951 m

J, mely a feltöltődés mértékét jelenti. 4.4. A 2006-os méréskor meghatározott hordalékfelszín és az 198 l-es helyszínrajz ábrázolta tófenék magasságának összehasonlítása E módszer során az eredeti szintvonalas helyszínrajzot (Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat 1981) a Digiterra Map programmal digitalizáltuk és összehasonlítottuk a saját felmérésünk alapján elkészített szintvonalas térképpel (5. ábra). Előbbi az 198l-es tófenék szintjét reprezentálja, utóbbi pedig a 2006-ban tapasztalt hordalék-felszínt. A két felület összehasonlítása alapján 7359 nr hordalék halmozódott fel a tározónak a felmérés ideje alatt vízzel borított területén. 4.5. Tófeltöltődés számítása a Rák-patak 1981-2006 közötti lebegtetett és görgetett hordalékhozamainak összegével A számoláshoz - saját adatok hiányában - nagyon sok feltételezést kellett alkalmazni. Gribovszki (2000) vizsgálatai alapján 1996-1999 között évenként 240-300 kg/ ha hordalékmennyiség távozott a Rák-patak felső vízgyűjtőjéről. Ezt általánosítva a többi évre és az egész vízgyűjtőre azt kaptuk, hogy 26 év alatt (1981-2006 között) a vízgyűjtő területéről 7839000 kg = 5331 m

3 hordalék távozott. A hordalékhozamok nagy része az extrém nagyvizek során hagyja el a vízgyűjtőt. Ezért a 4. számítási módszer alábecslésének a magyarázata lehet az a 3.3. fejezetben már közölt tény, hogy az 1996-1999 közötti időszak adatai nem az átlagos hordalék-hozamot adják, mert például az 1996. évi extrém hordalék-hozamok ebből az összegzésből kimaradtak. A négy alkalmazott módszer alapján a tározó feltöltődésének mértékére kapott eredmény a 3. táblázatban látható összefoglalva. 3. táblázat.. Hordalékmennyiség a négy módszer alapján Módszerek (ld. 3.3. fejezet) Hordalékmennyiség 1. módszer 9983 m

3 (10467 m

3 hordalékkúppal) 2. módszer 8951 m

3 3. módszer 7359 m

3 4. módszer 5331 m

3 5. Konklúzió Tanulmányunk két kérdésre ad választ. Elsősorban megállapítja, hogy mennyi hordalékot kell eltávolítani hidromechanizációs úton a tározóból ahhoz, hogy a jövőben is megfeleljen eredeti rendeltetésének (tájesztétika). Másodsorban az erdő talajvédelmi szerepének érvényesülését vizsgálja a feltöltődés mértékére alapozva. Eredményeink eltérése széles skálán mozog (10-47 % os eltérés a saját felméréshez képest), és a soktényezős számítási módszereknél a feltételezések, általánosítások jelentősen torzíthatják az eredményt. A pontos hordalékmennyiség minden kétséget kizáró megállapítása tehát még további kutatásokat igényel. De ha elfogadjuk a térinformatikai feldolgozással kapott, 10467 m

3 hordalék-térfogatot (beleértve a hordalékkúpot is), mely a Rák-patak völgyében halmozódott fel, a tározó területén, kijelenthető, hogy az erdősült vízgyűjtő erózióvédelmi szempontból az elmúlt negyed évszázad alatt jól működött. (Ez a maximális összeg, a többi módszer ennél kisebb eredményt adott.) 5. ábra. A Rák-patak völgye (1981-es helyszínrajz digitalizált változata), a tározó partvonala és a Rák-patak torkolati szakasza a 2006. augusztusi felmérés alapján