Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán–Kucsera Mihály: A Brennbergi tározó hordaléklerakódás-vizsgálata

34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. vastagságának felmérése következett. A kevésbé mély részeken, ahol 2,5 méter alatt maradt a vízmélység, csónakból egy 3 méter hosszú, speciális, prizmával ellátott hordalékszint-mérő rúddal dolgoztunk. Ahol a vízmélység a 2,5 métert meghaladta (ez leginkább a zsilip környékén jelentkezett), 4,5 méteres prizmabottal mértük a tófenék szintjét. A hordalékréteg felületét pedig indirekt módon becsültük egy Secchi-korongból készített egyszerű vízmélység-mérővel megállapított vízmélységből. A patak torkolata előtti hordalékkúp felméréséhez beosztásokkal ellátott prizmarudat használtunk. 3.2. Térinformatikai adatfeldolgozás, térképezés A térinformatikai adatfeldolgozás során a terepi felméréssel nyert adatokra, a tározó létesítéséhez 1981-ben készült helyszínrajzra, illetve a Soproni-hegység topográfiai térképére támaszkodhattunk. A terepi adatok feldolgozását a Digiterra Map nevű térinformatikai szoftver 3.6.9.5-ös verziójának segítségével végeztük el. A Digiterra Map programmal térképeztük a jelentősebb part- és tereptöréseket, a Rák-patakot, a létesített műtárgyakat (híd, zsilip), illetve a program segítségével elkészítettük a tározó medrének és hordalékrétegénck terepmodelljét. Számításainkhoz kapcsolódóan ábrázoltuk a terepet hordalék nélkül és hordalékkal, majd e két réteg magasságkülönbségét alapul véve kiszámoltuk a kitermelendő hordalék hozzávetőleges mennyiségét. A pontosabb számolás érdekében később elkészítettük még ugyanezen fedvényeknek csak a tónak a felmérés ideje alatt vízzel borított területére vonatkozó változatait is. A hordalékmennyiség pontosabb meghatározásához a tófenék felületét és a hordalékréteg felületét ábrázoló térképeket minél nagyobb arányú fedésbe kellett hozni. Ezt több körülmény is akadályozta, például a terep egyes részeinek nehéz megközelíthetősége és a hiányos ponthálózat. A következő lépésben a hordalék vastagságát (2. ábra) és a vízmélységet (3. ábra) is térképeztük. Megfigyeltük, hogy a tó feltöltődése nem egyenletes, a torkolat környékén rakódott le a legtöbb hordalék, legkevesebb pedig a zsilip környékén. A tervezett iszapkotrás így valószínűleg csak a tó felső harmadát fogja érinteni. Ezért a tó felületét a térképen célszerűen három részre osztottuk. Munkánk során a tározó legfontosabb alaktani jellemzőit is kiszámítottuk. Ehhez Felföldy (1981), Kőris és Józsa (2001) és Lovász (2000) által leírt összefüggéseket és képleteket használtuk fel. 2. ábra. A hordalékvastagság szintvonalas térképe (a felmérésünk alatt vízzel borított területen) 3. ábra. A vízmélység szintvonalas térképe