Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán–Kucsera Mihály: A Brennbergi tározó hordaléklerakódás-vizsgálata

33 A Brennbergi-tározó hordaléklerakódás-vizsgálata Csáfordi Péter

1, Kalicz Péter

1, Gribovszki Zoltán

1, Kucsara Mihály

1 "Nyugat-magyarországi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, 9400, Sopron, Bajcsy Zs. u. 4., Kivonat: Az erdő rekreációs potenciálja csökken, ha a helytelen erdőgazdálkodás következtében a talaj erodálódik, és az erdei víztározók, halastavak a gyorsított erózió hatására feltöltődnek. Vizsgálati területünk egy erdősült vízgyűjtő, ahol a Brennbergitározó feltöltődését és az erdő talajvédelmi szerepének érvényesülését egymással összefüggésben vizsgáltuk. A Brennbergitározó 1981 óta erőteljesen feltöltődött. Ahhoz, hogy eredeti funkcióját a jövőben is be tudja tölteni, hídromechanizációs kotrással el kell távolítani belőle a felhalmozódott hordalékot. A hordalék-felhalmozódás mértékének megállapításához geodéziai felmérést végeztünk, majd a munkánk során kapott adatokat térinformatikai módszerrel dolgoztuk fel. Geodéziai felmérésünket több pontatlanság is terhelte, ezért további két térinformatikai és egy matematikai módszerrel is kiszámítottuk a tározóban felhalmozódott hordalék mennyiségét, és az így kapott adatokat összehasonlítottuk a saját felmérés eredményeivel. A számítások alapján lehetőség adódott a tározó vízgyűjtőjére érvényes fajlagos évi eróziós talaj veszteség becslésére. Kulcsszavak: hordalékszállítás, erdősült kisvízgyűjtő, víztározó-feltöltődés, térinformatika 1. Bevezetés Napjainkban, amikor szélsőséges időjárási - s ezen belül - szélsőséges csapadék-események, ivóvíz-hiány, árvíz, aszály sújtja a Földet, különösen felértékelődik a víztározók szerepe. Létesítésükön túl azonban gondot kell fordítani fenntartásukra is, mely használhatóságuk feltétele. A víztározók létesítésével, hordalékkal való feltöltődésével, a hordalékszállítással, a tározók osztályozásával, hasznosításukkal, vízminőségük változásával számos szerző foglalkozott már (Bogárdi 1953, 1954, 1971; Felfóldy 1981; USDA 1997; Madarassy 1999; Lovász 2000; Dévai et al. 2001; Kőris és Józsa 2001; Láng 2002; Florida Fish and Wildlife Commission 2003). A feltöltődést kiváltó folyamatok egyike az erózió. Hazánkban az Erdészeti Kutatóintézet mérte először az erdőterületek erózióját és tanulmányozta a hordalékszállítási folyamatokat a Mátrában kialakított kísérleti területen (Bánky 1959; Újvári 1981). A Soproni-hegységben Kucsara Mihály, Rácz József és Gribovszki Zoltán végzett erdőterületi erózióval és patakok hordalékszállításával kapcsolatos kutatásokat (Kucsara és Rácz 1988, 1991; Gribovszki 2000). A Brennbergi-tározó (közismertebb nevein Fehér úti tó vagy Pisztrángos-tó) létesítésére már 1965-ben kísérletet tettek, de végleges kialakítására csak 1981-ben került sor (Kapuvári Vízgazdálkodási Társulat 1981). A völgyzárógátas rendszerű kis víztározó egy erdősült kisvízgyűjtőn helyezkedik el, tájesztétikai szerepe mellett halastóként is működik. Vízgyűjtőjének felső részén, a Hidegvíz-völgyben rendezték be az 1980-as években a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának hidrológiai kutatási területét, de a tározó feltöltődését eddig még senki nem vizsgálta. A felhalmozódott hordalék mennyiségét saját felmérésünkön túl még több módszerrel is kiszámoltuk, az eredményeket egymással összehasonlítottuk, s Ivicsics (1980) és Sümegi (2002) írásait felhasználva megállapítottuk, hogy mely módszer lenne legmegfelelőbb a tó üledékmentesítésére. /. ábra. A Brennbergi-tározó földrajzi elhelyezkedése a Soproni-hegységben 2. Területleírás Tanulmányunk helyszíne, a Brennbergi-tározó, Soprontól nyugatra, a Soproni-hegységben található (1. ábra). A vízgyűjtő domborzata változatos, több kisebb rész-vízgyűjtőre tagolódik. Az oldalvölgyek egy részében található csak állandó vízfolyás. A terület természeti értékekben gazdag, ezért a terület a Soproni Tájvédelmi Körzet része. A Soproni-hegység fő tömegét a földtörténeti ókorból származó kristályos tömbök (gneisz, muszkovit, csillámpalák: pl. leukofillit) adják. A vízben való viszonylagos gazdagságot is a kőzettani felépítés magyarázza. A hegység Magyarországra eső területének nyugati részén (ld. Brennbergi-medence) a metamorfltok eltűnnek a felszínről a miocénban rájuk rakódott, Alpokból származó, folyó-, és félsósvízi kavicsos hordalék alatt (Kárpáti 1955). A vízgyűjtő nagy részén ez az osztályozatlan agyagos-kavicsos összlet képezi az alapkőzetet. A holocén idején a löszpor-szórás ezeket a rétegeket is befedte, s a jelenkori talajképződés ezen indult be. A kristályos kőzetek nyugat felé haladva a felszínen a Köves-patak völgyéig találhatók meg. Sok helyen 7080 cm-rel a talajfelszín alatt agyagos réteg húzódik, így nagyobb esők hatására gyakoriak a földcsuszamlások, a talaj erózióra hajlamos. A vizsgált területen a mediterrán, a kontinentális és az óceáni éghajlat is érezteti hatását. Az északkeleti és az adriai ciklonok, főleg a nyári időszakban, jelentős mennyiségű vízgőzt szállítanak az Alpok előterébe. Ugyanakkor az évszakonkénti csapadékeloszlást az érvényre jutó klimatikus hatás befolyásolja. A brennbergi megfigyelő-állomás adatai szerint, 40 év átlagában (az 1920-60 közötti időszakra), az évi átlagos csapadék 917 mm, azonban ez a mennyiség az utóbbi 5 évtizedben jelentősen csökkent. Az évi középhőmérséklet 8-10 °C, a januári középhőmérséklet -2,0, a júliusi 19,0 °C. (Danszky 1963, Kalicz 2006). A tározó vízgyűjtője nagyrészt erdővel borított. Az egyes mellékvölgyekben eltérő a lombhullató-örökzöld vegetáció aránya, mely tényező hatása a völgyek vízháztartásában is megmutatkozik. Az utóbbi években egyre több területen kell egészségügyi tarvágást végrehajtani a lúc-fenyvesekben fellépő tömeges szú-károsítás miatt. Helyüket lombos állományok váltják fel. A tarvágott területek sokszor közel vannak a vízfolyásokhoz, így nagyobb hatást gyakorolnak a patakok által szállított hordalék mennyiségére és összetételére. 3. Módszerek 3.1. Terepi felmérés Helyszíni méréseink során Trimble gyártmányú elektronikus mérőállomást és GPS-t használtunk, míg a koordináta-transzformációkat a GPSurvey 2.35 és az (EHT)

2 nevű szoftverekkel végeztük. Első lépésként felmértük a tó partvonalát, egyes helyeken az aktuális vízszint bemérése is megtörtént. Ezután a tározó fenékszintjének és a hordalék