Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Hovány Lajos: A Duna–Tisza közi szikes tavak vízföldtani jellemzői

^TOVÁNÍ^^^^Duní^nszíüíöz^zikes^ 29 A talajvízszint változását 2003. novembere és 2006. júniusa között havi egy-egy méréssel a Szappanosszék-, Ródliszék- és a Kelemenszék-tónál, ill. Csólyospálosnál figyelték meg [22]. A talajvíz a tavakba szivárgott. 1 Szappanosszék-tó sömlyékek, ha a sziksó, amely a homoknak egy alkatrészét képezi, az altalajban van, vizesek; ha pedig a szik a felszínen van, a mélyedések víztartó medencét alkotnak, melyekben tavasszal és nagyobb esőzéskor a víz összegyülemlik. Csak nagyobb sömlyékben van víz" [8]. „A semlyékekben, a vízállásos helyeken, fekete humuszos talaj alkotja a felszínt, melynek 2-4 dm vastag rétege alatt már a réti márga fekszik - olvasható a Palicsi-tó környékére vonatkozólag a „székes homok" kapcsán. - ...A felső humuszos rész itt is teljesen mésztelen, az alsó réti márgában azonban 40 % mész van.. A székes homok csak kaszálónak jó, szántóföldnek már mélyebb, vizes fekvése miatt is csak száraz években használható, de ilyenkor is hamar kisül benne a vetemény" [40]. 7. ábra. Földtani furatok a Hrastovaca-tó (41) és a Mukits-semlyék (57) medrében, a Dózsai-tanya (61) közelében, illetve a fekete, fekete anyagos homokon (52, 53, 55 és 58) /Pavicevic, N.-Stankevic, P. 1962/ A talajtani vizsgálat eredménye szerint a Hrastovacató és a Mukits-semlyék medre, valamint a Dózsai-tanya közelében homokos, réti feketeföld és elmocsarasodott homok a talaj, illetve a a Hrastovaca-tó medre homokon elterülő meszes, réti feketeföld, a Mukits-semlyék, a Dózsai-tanya környéke és a Prokesch-rét pedig meszes, szikes réti feketeföld [31, 33]. A Mukits-semlyéknél (57. fúrat) a 0,4 m vastag, szürkésfekete humuszos réteg alatt fehér, meszes, szárazon kemény és tömör réteget azonosítottak, ami homokon terül el. A Dózsai-tanya környékén (61) 0,7 m mélyen van a talajvíz. A szürkésfekete humuszos talaja szürke, csomós szerkezetű. A Hrastovaca-tó (41) mocsaras, szürkésfekete, kötött homok medre az év folyamán vizenyős, sekélyen elhelyezkedő talajvízzel. Talaja szürkéssárgás, oxidálódó homokon terül el, ami alatt szürkéskék, a talajvíz hatásának kitett réteg van. A Mukits-semlyéknél a felülről lefelé számított második és harmadik rétegben, a Hrastovaca-tónál pedig a harmadik rétegben 25 %-nál nagyobb koncentrációjú a mész. A radanováci többi vizenyős területnél fekete agyagos homok a talaj (52, 53, 55 és 58) és mocsár (Prokesch-rét), ill. homok (a terület északi részén, a Majsai 5. ábra. A Szappanosszék- és Ródliszék-tónál, ill. Csólyospálosnál 2004-2006 folyamán mért talajvízszintek /Molnár B.-Jenei M. A Duna-Tisza közi] 3. A radanováci vizenyős területek jellemzői A radanováci vizenyős területek azokon a Szabadka környéki közlegelőkön helyezkedtek el, amik „mindenütt begyepesedett homoktalajon vannak, amelynek felszíne a begyepesedés által megkötött és megállapodott fútóhomok-buckák miatt hullámos; de a homoktalaj miatt száraz években csak tavasszal és ősszel használhatók, mert nyáron nagyrészt kiszáradnak. A mélyedések az ún. Kód li sz ék-tó 1 iraistoi íK <1 vinágradi «