Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
3. szám - Hovány Lajos: A Duna–Tisza közi szikes tavak vízföldtani jellemzői
28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. 2. A magyarországi kivizsgálások eredményei Szegeden a József Attila Tudomány Egyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén 1961 óta munkacsoport vizsgálja a Duna-Tisza közi szikes tavakat [16]. A földtanilag feltártak a Homokhátság homokbuckák közötti mélyedéseiben, illetve a folyók árterében helyezkedtek/helyezkednek el [28]. 3. ábra. A Duna-Tisza közi magyarországi karbonáttartalmú egykori tavi üledékképződési környezetek (fekete felületek) /Molnár B. 2008] A szikes tavak medrének vízföldtani jellemzőit furatokkal tárták fel. Betekintés nyílt így a rétegeiben nem részletezett karbonát-iszap (a Fülöpháza melletti Kondor-, Szívósszék- és Hattyússzék tavaknál), a karbonát-iszap (az Izsák melletti Kolon-tó, az ágasegyházi és orgoványi tavak), illetve a részben cementált karbonát és karbonát-iszap (a Pálmonostora melletti Péteri-tó) térbeli elhelyezkedésébe [21, 25-27], A meszes rétegek úgy bélelik egy-egy szikes tó medrét, hogy a vízzáró rétegeknek különböző szintű széle van. Az ágasegyházi és orgoványi tavaknál a karbonát-iszap mai, vagy egykori mélyedéseket tölt ki [25], A 40-80 %-os karbonát-tartalmú karbonát-iszap itteni kifejlődésére ,jellemző, hogy gyorsan kiékelődő, nagyobb területen tehát összefüggő, egységes vízzáró réteget nem alkot. Ez egyben eltérést jelent a Duna-Tisza közi Hátság K-i lejtőjén, valamint a Dunavölgy K-i határán lévő tavaktól". Összegzésként leszögezték, hogy a Homokhátság északnyugati „részén Kecskemétig elsősorban fútóhomokra települve karbonát-iszapok találhatók. ... Ezek vastagsága 30-90 cm. A Kecskemét-Kiskunmajsa-Szeged közötti részen a megjelenése összetettebb. Általában itt is fútóhomokra települve, alul 30 cm vastagságú vörös foltos laza szerkezetű homokos karbonát van. ... Felette 30-70 cm vastag sötétszürke, kemény karbonát települ. ... A népi nyelv ezt „réti mészkőének nevezi, a korai térképező geológusok - sejtes szerkezete miatt - darázskőnek írták le. A következő rész 5-6 cm vastag sötétszürke igen kemény, nagy pórusokat tartalmazó karbonát, amelyet a népi nyelv pecsmegnek hív- ... Végül, a legfelső rész 30-60 cm vastag világosszürke laza karbonát-iszap, amelynek felső része több esetben már talajosodott" [20], A réti mészkő karbonátmészkő, míg „a karbonát-iszap egy része hasonló kémiai összetételű, nagyobb része azonban dolomit". 4. ábra. A vörös foltos laza szerkezetű homokos karbonát (2), a réti mészkő (3), a pecsmeg (4) és a karbonát-iszap (5) a Kiskunsági Nemzeti Park csólyospálosi szikes tavának földtani szelvényén (2008. október 17-én készült felvétel) A vizenyős területek partján a fülöpházi buckáknál a legdurvább homokszemcsék 0,8 mm átmérőjűek, az átlagos szemcse-átmérő pedig 0,1-0,5 mm [19], A Duna-Tisza közén a lavinálódási oldalon, amely a szélárnyékos oldalt jelenti, a homokrézsű dőlésszöge általában 20-30°os, a szélnek kitett oldalon pedig 10° körüli. A bugaci Ródliszék-tó medre „a környezete legalacsonyabb állású talajvízszintje alá mélyül, a tónak állandó vízkészlete van. A felszíni vízborítás nagysága azonban - a bugaci tavakéhoz hasonlóan - jelentősen változik, az évi vízszint-ingadozás kb. 0,8 m körüli" [2], Az év folyamán állandóbb vizű a fülöpszállási, a Duna árterében levő Kisréti tó, a Zabszék-tó pedig nyáron igen csekély vízzel rendelkezik [24]. A Kolon-tó a Homokhátság felől talajvízzel táplálódik, nyugati oldalán ugyanakkor víz szivárog ki belőle [13], A Kondor-, a Szívósszék-, és a Hattyússzék-tónál a talajvíz beszivároghat a tavakba, illetve ezek vize kiszivároghat a környezetükbe [26]. A talajvíznek a Szappanosszék-tóba való beszivárgását is szóvá tették, akárcsak azt, hogy a fülöpszállási, a Duna árterén levő, nyaranta gyakran teljesen kiszáradó Kelemenszék-tóba beszivárog a talajvíz [13, 19, 22, 24, 3536, 39]. A Szeged melletti Fehér-tóba a Homokhátság felől talajvíz szivárog [17].
