Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása

^AJ^TON^^^lföldMjétegv^ 320000 300000 280000 240000 220000 200000 180000 < 820000 840000 860000 880000 900000 EOVY /. ábra. Az ÉK-Alföld fő vízadójának potenciometrikus szintjei (1966) 320000—j300000 280000 220000 200000 180000 820000 840000 860000 880000 900000 2. ábra. Az ÉK-Alföld fő vízadójának potenciometrikus szintjei, (1986) Az 1. ábra az 1966. évi állapotot mutatja. Debrecen felé ÉK-i irányból érkezik a kitermelt víz zöme. A 122 m-es tengerszint feletti magasságú potenciometrikus dorn felől Debrecen felé sűrűsödnek a potenciálvonalak, a depressziós tölcsér meredekebbé válik. Kisebb mértékben ugyanez tapasztalható Ny és ÉNy felé, Hajdúböszörmény és Nyíregyháza irányában is. A 2. ábrán az 1986. évi potenciométeres felület szintvonalai láthatók, ÉK felől igen sűrű, és Debrecen körül záródó szintvonalakkal. A debreceni víztermelés mértéke már olyan nagy volt, hogy a vízbázis (az alsó pleisztocén vízadó) nem csak É-ÉK felől, hanem DK-i irányból is kapott táplálást. Az 1990-es évek közepe óta jelentősen csökkent az ország vízfogyasztása, amely egyaránt érinti a lakossági és ipari vízfogyasztást. Új fogyasztási struktúra alakult ki, csökkentek a nagy koncentrált víztermelő kapacitások, és arányaiban növekedtek a falusi és kertségi öntözést szolgáló kapacitások. A vízügyi igazgatóságokhoz beérkezett jelentések alapján elkészítettük a 20 évvel későbbi, a 3. ábrán található 2006. évi potenciáltérképet 72 kút adatai alapján. Ilyen módon az ÉK-Alföld fö vízadó rendszere hidraulikai és hidrológiai változásainak egy 40 éves periódusát kísérhetjük nyomon. A térképek az üzemelő kutak leállítás után mért nyugalmi szintjeit ábrázolják, 1966-1986-2006-ban is. A potenciál-térképeket nagyobb helyigényük miatt itt nem közöljük, de azok más EOVY 3. ábra. Az ÉK-Alföld fő vízadójának potenciometrikus szintjei, (2006) A 4..ábrán bemutatunk egy, az említett térképek alapján szerkesztett szelvényt a potenciometrikus szintek időbeli változásának dokumentálására. A 100 km hosszúságú, Debrecentől 15 km-rel keletre húzódó É-D irányú szelvény az Ypov = 860000 m koordináta mentén északon Nyírbogdánytól indul, áthalad Napkor, Nagykálló, Balkány, Haláp, Kismarja településeken, és Nagykerekinéi ér véget. A potenciometrikus szintek alakulásának fontos jellemzője, hogy maximumai az idő haladtával egyre távolodnak a determináló vízkivételek helyétől. Már 1966-ban sem esik egybe a potenciometrikus csúcs a terület beszivárgási középpontjával, és ez a távolság további 6 km-rel nő 1986-ra.