Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Marton Lajos: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 3. SZ. EOVY=860000 m •2006 •H 1986 H 1966 ——Terep 155 150 145 140 135 130 - 125 120 115 110 105 100 95 90 85 m E o o o o O o O o o 8 O O o o o o O o O 8 o 8 O O o o o o O 8 O 8 o o O O o o o 8 O 8 O o o o O O o CM 8 lO CD 00 O T— CM CN CM CM CM CM CM CM CM CM CO CO EOVX (m) 4. ábra. É-D irányú potenciometrikus 1966-1986 Már az 1966-os potenciometrikus szelvényen is érzékelhető Debrecen város vízkivételének hatása, amely az 1986. évi görbén különösen karakteresen megmutatkozik az EOVX=240000 m környezetében. Az EOVX=250000 m-es K-Ny irányú koordinátától kezdődően déli irányban a potenciálszintek különbsége meghaladja a 10 m-t, EOVX=240000 m-nél pedig eléri a 13,5 m-t. Különösen fontos információkat hordoz a 2006. évi legalsó görbe alakulása. A víztermelés 1995-től kezdődően jelentősen csökken, ennek következtében a vízmüvek környezetében az energiaszintek emelkednek, amint a 4. táblázatban látható. Mivel a debreceni vízmü-területek kiterjedése nagy, nem lehet egyetlen adattal jellemezni a potenciometrikus szinteket. Hogy jobban számszerűsíthető legyen a változás mértéke, mindhárom vízműnél választottunk egy pontot, és ezeken a helyeken mutatjuk be a nyugalmi szintek időbeli változásának mértékét. 4. táblázat A potenciometrikus szintek időbeli változása a vízműterületen belül (mBf) A potenciometrikus térképek adott grid-pontjain leolvasott magasságok, mBf. A jelzett pontokban az l-es vízműnél 7,02 m, a Il-es vízműnél 5,96 m, a IV-es vízműnél 7,54 m a nyugalmi szint emelkedése 1986-hoz viszonyítva. Az l.ábra szerinti szelvényen 2006-ban energiaszintek az EOVX = 270000 m-től délre a várakozással szemben kisebb szakasz kivételével nem emelkednek, hanem tovább süllyednek, csak az északi részen emelkednek. szelvény az ÉK-Alföld fő vízadójában és 2006-ban Regionális leszívási tölcsérek kialakulása nagy vízkivételek hatására A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a hosszú ideig (több évtizedig) tartó nagy koncentrált rétegvíz-termelések milyen mértékű depressziós felületet alakítanak ki a rétegzett áramlási rendszerben, és ezek a felületek milyen mértékben változnak a termelés növelése és csökkenése függvényében. A vizsgálatot a Dél-Nyírség területén és Debrecen város rétegvíz-termelése figyelembe vételével végezzük. A Debrecen-Nyírgelse szelvény A vízügyi igazgatóságoknál nyilvántartott jelentések adatbázisán szerkesztettünk egy Debrecen felől Nyírgelse felé tartó DNy-ÉK irányú, mintegy 38 km hosszúságú szelvényt, amelyet az 5. ábrán láthatunk. A szelvény kezdőpontja EOVX =246000; EOVY =841000; végpontja EOVX =273000; EOVY =868000 m. A szelvény az I. vízmű déli pereméről indul, áthalad a II. vízmű és Hajdúsámson területén és Nyíradony mellett Nyírgelsénél ér véget. Négy görbét szerkesztettünk: 1955, 1966, 1986 és 1998. évre. A legfelső rövid görbeszakasz archív adatok alapján került szerkesztésre. Az 1955. évi vonal túl kis távolságra terjed ki, regionális léptékben nem lehetett értékelni. A „mért" leszívási vonalak közül az 1966. és az 1986. évi vízszínvonalak regionálisan értékelhetők voltak. A víztermelés csúcsértéke 1986-ban volt. Az 1990-es években a vízfogyasztás csökkent, ennek következtében a vízbázisok környezetében jól mérhetően emelkedtek a potenciometrikus szintek. Ezt mutatja az 5. ábra 1998. évi vastagon rajzolt görbéje, amelynek felső szakaszát adatok hiányában nem lehetett végig megszerkeszteni. Látható azonban, hogy a felső szakaszon nem emelkedik, hanem tovább süllyed a görbe, a közlekedő edények nyomás-kiegyenlítődésére emlékeztető módon. Ezt a jelenséget más szelvényekben is tapasztaltuk. Terület EOVX EOV Y Nyvsz. Nyvsz. Nyvsz. (m) (m) 1966 1986 2006 I. vízmű 247 000 841 000 93,77 78,15 85,17 II. vízmű 250 000 845 000 100,06 86,21 92,19 IV. vízmű 246 000 851 000 102,42 82,64 90,18 A potencio netrikus térke pek adott gria I-pontjain leolvasott magasságok, mBf.