Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

3. szám - Kiss Tímea–Benyhe Balázs: Geomorfológiai és a belvízi elöntés kapcsolatának vizsgálata egy mindszenti mintaterületen

KISS T. - BENYHE B.: Geomorfológia és a belvízi elöntés kapcsolata A iljf B +++• C D II E F G o H — 1 [•82,4 82,5 • 82,3 82,4 • 82,2 82,3 • 82,1 82,2 • 82,0 82,1 • 81,9 82,0 • 81,8 81,9 • 81,7 81,8 1381,6 81,7 «81,5 81,6 1 • 81,4 81,5 •Sf • 81,3 81,4 g • 81,2 81,3 s> • 81,1 81,2 E • 81,0 81,1 • 80,9 81,0 .2 • 80,8 80,9 • 80,7 80,8 • 80,6 80,7 • 80,5 80,6 • 80,4 80,5 • 80,3 80,4 • 80,2 80,3 • 80,1 80,2 • 80,0 80,1 • 78,8 80,0 3/a ábra: A teszt-terület mikrodomborzati elemei: A: hát; B: mélyedés; C: vasút; D: főút; E: aszfaltozott út; F: földút; G: csatorna; H: eltömődött áteresz; I: fő lejtésirány 3/b ábra: A teszt-terület topográfiai térképének és az általunk felvett domborzatnak a különbsége A csatornák kialakítása és a szántás együttes hatására létrejövő mikro-domborzatbeli különbségek jól láthatók a domborzat-modellen: a csatornák kotrásakor a kitermelt anyagot a csatorna szélén halmozták fel, s ezt a felmagasítást tovább fokozta a szántás ugyanazon iránya. Az így létrejött hátak 15-20 m szélességű, 25-50 cm magas kiemelkedések (4. ábra). A metszetek szemléletesen mutatják, hogy bár a parcella teljes szélességében egyértelműen a csatorna felé lejt, a természetes felszíni lefolyásra merőlegesen elhelyezkedő csatorna melletti kis hátak miatt a belvíz nem tud elfolyni a területről, amit tovább fokoz az, hogy a terület talaja gyenge víznyelő és vízvezető képességű réti csernozjom. 3 100 4. ábra: A csatornák mentén kialakult hátak keresztszelvényei A belvíz akut problémáját jelzi, hogy a terepi mérések alkalmával az AB-szelvénynél levő a hátnál ugyan megfigyelhetők voltak kerámiacsövek keresztben elhelyezve, de ezek sem oldották meg teljesen a problémát, ugyanis nem kellő mélységben kerültek leásásra. így gyakorlatilag csak arra jók, hogy ne félméteres elöntés áztassa el a területet, hanem csak 10-20 cm-es. Ráadásul, mivel a csatornák átereszei eltömődtek, ezek a kerámiacsöveken keresztül a csatornából a belvíz a parcellára vezetődött, így még több, eredetileg belvízmentes terület került belvízi elöntés alá. Véleményünk szerint a mikro-domborzatnak akkor van jelentősége a létrejöttében, ha a csatornákban alacsony a vízszint. Ha a csatornák megtelnek vízzel és a talaj is telítődik, a domborzat vízvisszatartó tulajdonsága lényegtelenné válik, hiszen abban az esetben sem lenne elfolyás a területről, ha a csatorna menti domborzati akadály megszűnne. Ilyenkor a belvízi elöntés idejének meghosszabbításában van szerepe a hátaknak. A mikro-domborzat kihat a talaj tulaj donságokra is: mivel a csatornák melletti néhány méteres kiemelt hát szárazabb, itt a mezőgazdasági gépek is gyakrabban köz-