Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Kovács Ákos–Szilágyi József: Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon. - II.

52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2009. 89. ÉVF. 2. SZ. Télen a Penman párolgás szerepel nagyobb súllyal, nyár fele haladva viszont egyre nő a nedves környezeti párolgás súlya a júliusi csúcspontig. Júliustól a Penman párolgás súlya kezd el nőni, sőt a novembertől januárig tartó időszakban már az egységnyi értéket meghaladná. Mivel ebben az esetben a nedves környezeti párolgás súlyának negatívnak kellene lennie, ezért ezekben a hónapokban a Penman párolgás súlyát egységnyi, míg a Priestley-Taylor párolgás súlyát zérusnak írtuk elő. Az 1. ábrán feltüntettük az 1960 és 2000 közötti időszak páros éveinek (tehát a kalibrációs időszaknak) az éves szintű párolgásait: a vízmérlegből kapott párolgást összehasonlítottuk a kalibrált súlyozásos egyenlet segítségével kapott párolgással, a Morton-modell által számolt párolgással, illetve annak súlyozott változatával, valamint az erre az időszakra alkalmazott empirikus képlet alapján történő párolgással. Ez utóbbit utoljára 1987ben változtatták meg a Balatonra vonatkozóan és azóta is ebben a formában használják, így különösen erre az időszakra vonatkozóan érdekes az összehasonlítás. /. ábra: A Balaton I960 és 2000 közötti éves párolgásainak értékei a kalibrációs időszakban (páros évek) 2. ábra: A Balaton 1961 és 1999 közötti éves párolgásainak értékei a verifikációs időszakban (páratlan évek) A vízmérlegből kapott párolgás és a súlyozásos egyenlet korrelációja R=0,628 a kalibrációs időszakra, az éves párolgásértékeket a kalibrált egyenlet átlagosan 16 mm-rel becsüli alá. A Morton-modell és a vízmérlegből kapott párolgás korrelációja kis mértékben rosszabb, R=0,617 és a Morton párolgás átlaga 23 mm-rel kevesebb a vízmérlegből nyert párolgás éves átlagához képest. A súlyozott Morton-modell nem meglepő módon ennél jobb eredménnyel szolgál, korrelációja R—0,648, átlaga csak 12 mm-rel kevesebb a tényleges párolgáshoz képest. A Balaton párolgásának becslésére használt empirikus képletekből adódó értékek 1971-től 2000-ig álltak rendelkezésre, így az összehasonlítást csak ebben az időszakban tudtuk volna elvégezni, azonban mind az 1. és a 2. ábrán is jól látható, hogy az 1980-as években ezzel a képlettel számolva nagy különbség tapasztalható a tópárolgáshoz képest. Ez a tény járult hozzá egy új párolgás-becslési formula kialakításához, melyet a VITUKI és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködve dolgozott ki: P = a(E- e)-(0,59- 0,013w)n, (1) ahol P a havi párolgás [mm], a az évszaktól függő változó, melynek értéke 0,7 és 1,4 közötti, (E-e) a telítési hiány [hPa], w a havi közepes szélsebesség [m/s] és n a hónap napjainak száma. Ez az új formula az 1988 és 2000 közötti időszak páros éveiben (kalibrálás) R=0,727-es korrelációs értéket mutat a vízmérlegből kapott párolgással. Ugyanerre az időszakra a súlyozásos egyenlet R=0,783-as, a Mortonmodellből kapott párolgás R=0,771-es, a súlyozott Morton-modell R=0,732-es korrelációt ad eredményül. A VITUKI és az OMSZ által közösen kidolgozott képlet 1988 és 2000 közötti páros éveknél átlagosan 4 mm-rel becsüli alá a vízmérlegből kapott párolgást. A súlyozásos egyenlet 9 mm-rel túl, míg a Morton-modell és a súlyozott Morton-modell alábecsüli 22 m-rel, illetve 6 mm-rel a tópárolgást. 3. táblázat: A nedves környezeti párolgás (a,) és a Penman párolgás (a

2) súlyértékei a Balaton esetében havonta, ha nincs kikötve, hogy a,+a

2=l hónapok ai 92 január 0,0000 1,0652 február 0,0000 0,9871 március 1,3872 0,4817 április 0,6368 0,4475 május 0,9404 0,1481 június 0,0000 0,8839 július 0,6337 0,3158 augusztus 0,3245 0,5969 szeptember 0,5704 0,4189 október 0,4916 0,7607 november 0,0304 1,3530 december 0,2458 1,3325 A verifikáció időszakában (1960 és 2000 közötti páratlan évek) a súlyozással kapott párolgás, mint ahogy az előre várható volt, kisebb mértékben korrelál a vízmérlegből kapott párolgással: R=0,593. A Morton-modell erre az időszakra vonatkozó párolgásaival kapott korreláció is kisebb, mint a kalibráció időszakában, csak R= 0,540, a súlyozott Morton-modell ebben az időszakban a Morton-modellnél már rosszabb, R=0,516-os korrelációt ad eredményül. A súlyozásos egyenlet ugyanúgy, mint a kalibrációs időszakban szintén alábecsüli a tényleges tópárolgást, itt átlagosan 17 mm-rel, míg a Morton-modell ezúttal 22 mm-rel és a súlyozott Morton-modell 20 mmrel becsüli alá. Ha az 1987-től kezdődő időszak páratlan éveit elemezzük, akkor itt, a verifikáció éveiben (összesen 7) is tudunk összehasonlítást végezni a VITUKI és az OMSZ által közösen kialakított képlettel: ennek korrelációja a vízmérlegből kapott párolgással éves szinten R= 0,752, míg erre az idő-