Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)

2. szám - Kovács Ákos–Szilágyi József: Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon. - II.

LOVÁCS Á. - SZILÁGYI J.: Párolgás-számítási vizsgálatok. II. 53 szakra vonatkozóan a súlyozásos egyenletnél csak R=0,341, a Morton-modellnél R= 0,227, a súlyozott Morton-modell­nél csupán R=0,279 Az átlagos évi eltérés a súlyozásos e­gyenletnél +13 mm, a Morton-modellnél -2 mm, a súlyozott Morton-modellnél +12 mm, míg a VITUKI és az OMSZ formulájánál -27 mm. A kalibrálást oly módon is elvégeztük a Priestley­Taylor és a Penman egyenletek segítségével, hogy feloldjuk a kri­tériumot, hogy a két egyenlet súlyának összege egységnyi kell legyen, a többi feltétel viszont ugyanaz, mint az előző módszeméi, így negatív súlyok továbbra sem szerepelhet­nek. Az így kapott konstansokat a 3. táblázat tartalmazza. Az ezúton meghatározott egyenlet a kalibrációs idő­szakban éves szinten R=0,649-es korrelációt mutat a tó­párolgással, amely igazolta azon előzetes várakozásokat, hogy erősebb kapcsolat jön létre, mint amikor kikötöt­tük, hogy ai és a 2 konstans összegének egységnek kell lennie. A veriftkációs időszakban ugyanez a korreláció R=0,587, ami kicsiny mértékben kevesebb, mint az első módszer alkalmazásánál. A kalibrációs időszakban az é­vi átlagos eltérés a vízmérlegből kapott párolgástól -7 mm, mely jobb az első módszer eredményénél, a verifi­kációs időszakban -15 mm, amely szintén egy kicsit pon­tosabb közelítés. Ez utóbbi módszer a kalibrációs idő­szakban ugyan jobb eredményt mutat, mint az előző, a veriftkációs időszakban már alulmarad a korreláció szintjében az eredeti módszerrel szemben, ezért az első módszert tartjuk előnyösebbnek. Párolgásbecslés a Fertő-tavon A Fertő-tó esetében 1970 januárja és 2000 októbere közötti időszakra végeztük el a párolgásbecslést azzal a módszerrel, melyet a Balatonnál már ismertettünk. Korábban megállapítottuk, hogy a vízmérlegből ka­pott párolgások tavasztól kora őszig július kivételével végig a Penman párolgás és a Priestley-Taylor párolgás között helyezkedik el, és júliusban is csekély mértékben tér el ettől a sávtól, 0,5 mm-rel. párolgás a vízmérlegből kalibrált párolgás, ha a1*a2=1 nincs kikötve Morton WREVAP modelljének becslése kalibrált párolgás, ha a1+a2=1 ki von kötve Morton WREVAP modellje súlyozva o>0>ö)o)OTO)0ioi0)0)Cio)0)0)U)j 3. ábra: A Fertő-tó 1970 - 2000 közötti éves párolgásainak értékei a kalibrációs időszakban (páros évek) A nyári jobb eredmények a súlyozásban is megjelen­nek (4. táblázat), hiszen nyáron egyetlen hónapban sem lett volna szükség arra, hogy a Priestley-Taylor egyenlet 1,0-nél nagyobb súllyal szerepeljen. Télen viszont de­cemberben és januárban is szükség volt a Penman párol­gás egységnyi súlyának bevezetésére. A kalibrációs időszakban a súlyozásos becsült párol­gás R=0,432-es erősségű korrelációt mutat a vízmérleg­ből kapott párolgással éves szinten (3. ábra). Ez alig rosszabb Morton WREVAP modelljének becslésénél, mely erre az időintervallumra R=0,443-as korrelációt ér el, míg a súlyozott Morton-modell korrelációja a tényle­ges párolgással R=0,478. Ha az átlagos éves szintű hibát nézzük, akkor kijelenthetjük, hogy a becslésünk jobb e­redményt adott, mint a Morton-modell: előbbi 23 mm-rel becsüli alá a tényleges párolgást, míg utóbbi 53 mm-rel. A súlyozott Morton-modell 22 mm-rel becsüli alá a víz­mérlegből adódó párolgást. A veriftkációs időszakban mindhárom módszer (a sú­lyozásos, a Morton és a súlyozott Morton-modell) gya­korlatilag a mért értékektől független becsléseket ad (4. ábra): mindhárom esetben nulla közeli a korreláció a vízmérlegből kapott párolgással, R=-0,031, R=0,114 és R=0,0535. Az átlagos hibák is kis mértékben rosszabbak, mint a kalibrációs időszakban: 31, 54, illetve 25 mm 4. ábra: A Fertő-tó 1971- 1999 közötti éves párolgásainak értékei a veriftkációs időszakban (páratlan évek) 4. táblázat: A nedves környezeti párolgás (a,) és a Penman párolgás (a 2) súlyértékei a Fertő-tó esetében havonta, ha ki van kötve, hogy a,+a 2=l hónapok ai 32 január 0,0000 1,0000 február­0,0525 0,9475 március 0,3895 0,6105 április 0,5951 0,4049 május 0,3528 0,6472 június 0,4746 0,5254 július 0,5576 0,4424 augusztus 0,4266 0,5734 szeptember­0,8136 0,1864 október 0,0286 0,9714 november 0,3257 0,6743 december 0,0000 1,0000 Abban az esetben sem kapunk lényegesen jobb eredmé­nyeket, ha az a!+a 2=l kritériumot feloldjuk. Az így kapott súlyozást az 5. táblázatban foglaltuk össze. Az ezzel a módszerrel kapott korreláció a kalibrációs i­dőszakban R=0,465, az éves átlagos hiba -15 mm. A verift­kációs időszakban itt sem mutatható ki korreláció: R= 0,0492. Ebben az intervallumban az átlagos hiba is na­gyobb, mint a kalibrációs időszakban, 19 mm-rel becsüli alá a tópárolgást. Párolgásbecslés a Velencei-tavon A 6. táblázatban összefoglaltuk az ide vonatkozó sú­lyértékeket, ezek is jól leképezik azokat az eredménye­700 650

Next

/
Thumbnails
Contents