Hidrológiai Közlöny 2009 (89. évfolyam)
2. szám - Kovács Ákos–Szilágyi József: Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon. - II.
51 Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon, II. Kovács Ákos, Szilágyi József Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék 1111. Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kmf. 8., kovacs@vit.bme.hu Kivonat: A szerzők a ..Párolgásszámítási vizsgálatok hazai nagy tavainkon I. " című cikkben behatárolták a Balatonra. Fertő-tóra és Velencei-tóra kapott vízmérlegből számolt havi párolgásokat a Penman egyenletből és a Priestley-Taylor egyenletből származó párolgási szintekkel. Ebben a tanulmányban súlyértékeket rendelnek ehhez a két párolgásértékhez (az előző cikkben leírt módszer segítségével, szintén havi szinten), hogy azok összege a legjobban közelítse a vízmérlegből adódó párolgásokat. Az így kapott közelítés eredményeit összehasonlítottak a Morton WREVAP modelljéből kapott párolgásokkal és ahol rendelkezésre állt, ott az eddig Magyarországon hagyományosan alkalmazott párolgásbecslési eljárással is. Ezt követően súlyértékeket rendeltek a WREVAP modell párolgás-eredményeihez is, majd az így kapott párolgásbecsléseket is összehasonlították a tényleges tópárolgásokkal. nedves környezeti párolgás. Penman párolgás, tópárolgás. /. táblázat: A súlyozott Morton-modellhez felhasznált súlyértékek, ahol b B a Balaton, b F a Fertő-tó és b v a Velencei-tóhoz felhasznált súlyokat jelentik. Kulcsszavak: Bevezetés A „Párolgásszámítások vizsgálata hazai nagy tavainkon, /." c. cikkben meghatároztuk a Penman (1948) és a Priestley-Taylor egyenletből (Priestley and Taylor, 1972) származó párolgást. Jelen tanulmányban az ott leírt módszer segítségével súlyokat rendelünk ezekhez a párolgásokhoz, hogy minél jobban közelítsük a tópárolgást. A Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó párolgásának vizsgálatánál felhasználtuk mind az előbbi súlyozásos módszert, mind pedig Morton WREVAP modelljét (Morton, 1983). Morton a Penman egyenlettől eltérő kifejezést használt a potenciális párolgás meghatározására. Bevezetett egy T c felszín közeli egyensúlyi hőmérsékletet, mely iterálással határozható meg, így a potenciális párolgás T e hőmérsékleten egy Dalton típusú képlettel számítható. A nedves környezeti párolgás számításához a Priestley-Taylor egyenletet használja, mely meg van szorozva egy konstanssal és tartalmaz egy hozzáadott állandót is. Ezt a számítást szintén T e hőmérsékleten végzi. Figyelemre méltó az is, hogy az elkeveredési együtthatót oly módon állapítja meg a Dalton típusú formulában, hogy ahhoz nem szükséges szélsebesség adatok felhasználása. A nedves területi párolgás és a tópárolgás már csak kis mértékben különbözik egymástól: a különbség a vízfelszín, illetve a növényzettel borított terület felszínének sugárzás elnyelő képességében és az elkeveredési együttható értékében van, így ezek kalibrálása után a tópárolgás is számítható. A WREVAP modell becsült párolgásértékeit is korrigáltuk, hogy azok még jobban közelítsék a vízmérlegből kapott párolgást. Ennek eredményeit az /. táblázatban foglaltuk össze. A Morton-modell módosított változatának kalibrálása szintén a vizsgált időszak páros éveire történt, a verifikációs időszak a páratlan évekre esett. Ezt a módszert, csakúgy, mint a súlyozásos módszert, a Balatonnál az 1960-2000 közötti periódusra 12 gridpont modelladatai alapján, a Fertőtónál az 1970-2000 közötti periódusra 6 gridpont modell-adatai alapján, és a Velencei-tóra az 1961-2000 közötti periódusra szintén 6 gridpont adatai alapján végeztük el. A Morton-modellhez szintén felhasználtunk hőmérséklet, páranyomás és globál-sugárzás adatokat, így mivel mindkét modellt (WREVAP és súlyozásos) ugyanazokkal a változókkal számoltuk (a szélsebesség kivételével), ezért a köztük adódó eltérés zöme várhatóan nem az adatok különbözőségéből származik. A Morton-modellhez ezen kívül szükséges volt néhány állandó paraméter megadása is, mint a tó földrajzi szélessége, tengerszint feletti magassága és sótartalma. hónapok b B b F bv január2,605 3,145 3,000 február 2,567 1,850 1,368 március 1,430 1,208 0,942 április 1,223 1,042 1,014 május 1,075 1,099 0,981 június 1,031 0,994 0,948 július 0,950 0,970 0,949 augusztus 0,895 1,027 0,934 szeptember 0,854 0,862 0,974 október 0,924 1,097 1,167 november 0,996 1,006 1,151 december 1,601 2,099 1,740 Párolgásbecslés a Balatonnál Korábban megállapítottuk, hogy a vízmérlegből kapott párolgáshoz a nyári és a kora őszi hónapokban a nedves környezeti párolgás közelebb esik, mint a Penman párolgás, a többi hónapban viszont a Penman párolgás kap egyre nagyobb szerepet. Mindezt a konstansok súlyozásának eredménye is igazolja (2. táblázat). 2. táblázat: A nedves környezeti párolgás (ai) és a Penman párolgás (a 2) súlyértékei a Balaton esetében havonta, ha ki van kötve, hogy a,+a 2=l hónapok ai 92 január 0,0000 1,0000 február 0,0129 0,9871 március 0,4117 0,5883 április 0,4828 0,5172 május 0,6333 0,3667 június 0,5469 0,4531 július 0,8854 0,1146 augusztus 0,5625 0,4375 szeptember 0,5943 0,4057 október 0,1776 0,8224 november 0,0000 1,0000 december 0,0000 1,0000
