Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. tünk, de rövid idő után megszüntették a terelőfalat, és eltüntették az olajtartalomra vonatkozó adataikat erről az időszakról (a VÍZIG által végzett ellenőrző mérések adatait is, mivel ők a behajtott szennyvízbirságban voltak érdekeltek). Tudomásom szerint, később meg is épült az új telep. Hogy a mi jelentésünket hogyan tüntették el, azt nem tudom. [80] (57) 4. Állóvizek: Balaton, Velencei tó, Tisza tó 41 A Balaton vizének mozgásaira vonatkozó hidrometriai-meteorológiai mérések megindítása (Szesztay kezdeményezésére, Starosolszky irányításával, szervezésével, Kránicz közreműködésével). A vártnál és elképzelésnél nagyobb kilendülések (± 60 cm), hullámmagasságok ( 2 m felett) és áramlások (Tihanynál 1,5 m/s felett). Jelentős a parterózió is. Nagy hordaléktöménységek (400 g/m 3 felett). Jelentősen eltérnek a lengések és a kilendülések. A lengések periódus ideje igen sokféle (10 perc és 12 óra között). A hullámzás periódusideje kisebb a várhatónál (3-4 mp). Kapilláris tollak kialakítása injekciós tűből (Kránicz) regisztráló tinta eozinból, a hullámcsillapítás mértékének meghatározása a rajzoló vízmércék csillapító csövén, a csapadékíró védelme a sirályok ellen tüskézéssel, ellenállás-soros hullámzásmérő kompenzográfos regisztrálással, automata szél- és hullámzásmérő, szélsebesség és -irány, valamint hullámzás együttes regisztrálása, szinkromotoros vízállás távregisztráló kipróbálása. [31] [33] [35] (22) 48. A dinamikus vízállás-változások a Balatonon normális eloszlásra illeszkednek. Az eloszlások szórása jellemző a mérőhelyre (a tó két vége felé fokozatosan nő). A túlemelkedések gamma eloszlásra illeszkednek. Ezen eloszlásfüggvények és a hullámmagasságok ismerete alapján meg lehetett határozni a Balaton partja mentén a mértékadó dinamikus vízszinteket. Ezek alapján lehet a partvédőművek szükséges magasságát kijelölni. (27) 79. A Balaton mértékadó dinamikus vízszintjének összetett statisztikai vizsgálata, meghatározása (Előbb is szerepelt.) (49) (59) 73. A Velencei-tavon 5 éves, a balatonihoz hasonló méréssorozat. A nádasokkal tagolt felület miatt az eredmények eltérnek a Balatontól, viszont alkalmazhatók a tavakra általánosságban meghatározott összefüggések, mind lengés, mind hullámzás szempontjából. Az utóbbi esetben a szabad vízfelületeket különálló egységenként kell figyelembe venni. (51) (55) (60) (65) (69) 4.1. Kilendülés 46. A Balaton sekély vizében jelentős méretű a szél hatására kialakuló nem periodikus kilendülés: A Keszthely és Aliga (Kenese) közti maximális észlelt vízszintkülönbség 1961-1970 közötti időszakban elérte az 1,2 mt. Kialakulásuk 2-3 óra alatt következik be. Keresztirányban Siófok és Alsóörs között NW szél hirtelen megindulásakor Siófokon először süllyed a vízszint 15-20 cm-t, majd az eredeti szinthez képest 40-45 cm-t megemelkedik, vagyis összességében mintegy 60 cm-t emelkedik a vízszint maximálisan, kb. fél óra alatt. Kisebb víztükörszélességek és mélységek esetében a maximális emelkedések kisebbek, mint Siófoknál. A kilendülések csúcsértékei (nem egyidejüek) a hossz mentén a megadott észlelési helyeken jó közelítéssel egy egyenesre illeszkednek (látszólag, a vízfelszín sík felületin és ennek a dőlésszöge arányos a szél sebességével és időtartamával. Ezek a kilendülések tartalmazzák a hossz- és a keresztirányú kilendüléseket egyaránt, mivel bármilyen irányú szél esetében mind a kétféle kilendülés létrejön. A Balaton hossztengelyével legfeljebb 22,5°-ot bezáró irányú szelek esetében az összefüggés a 2,8 m/s-os szélsebességből kiinduló sugársort ad az időtartamot véve paraméternek. Nagyobb irányeltérés esetében a sugársor kiindulása fiktív (negatív esés és szélsebesség). A vízfelület tényleges lejtése az összefüggésekben nem szerepel. Értelemszerűen a vízfelszín a szél haladási irányában emelkedik. A hossztengelyre merőleges (v r ed = 0) szelek esetében is van hosszirányú kilendülés. A Tihanyi félszigetnél az áramlás sebessége a mérések szerint elérte az 1,4 m/s-ot, de ennél nagyobb is előfordulhat. Egyirányú áramlás maximális időtartama 6 óra, függetlenül a szél időtartamától. A Keszthelyi öbölben 0,4 m/s-os sebességek fordulnak elő. [41] [43] [44] [45] [67] 4.2. Lengés 45. A balatoni lengések periódusideje 7-12 perctől kezdődik, majd 1, 2, 4, 6, 8 és 12 óra körüliek, és elképzelhető a kb. 24 órás lengésidő is. Magasságuk a mérhető 1-2 cm-től 40-50 cm-ig terjed. Gyakoriságuk olyan, hogy szabatosan működő rajzoló vízmércék esetében, nyílt vízen, 10 év alatt nem volt nap néhány lengés nélkül. (A szélírók szerint ugyanezen idő alatt nem volt olyan nap, amikor legalább egy órában ne lett volna mérhető szél, általában délben. Abszolút szélmentes nap a Balaton térségében, nincs!! A 10 perc körüli lengésidők a tó hossza mentén változnak úgy, hogy a legkisebb a Keszthelyi öbölben és a legnagyobb Kenese környékén. Előfordulásuk hirtelen keletkező meteorológiai jelenségekhez (zápor, széllökés, ugrásszerű légnyomásváltozás) köthető. Vizsgáltuk a széllökés-regisztrátumokat, és azt állapítottuk meg, hogy minden rövid periódusidejű lengéshez olyan széllökésregisztrátum tartozott, ahol szemmel jól érzékelhetően a regisztrátum alsó és felső burkoló görbéje hullámzó volt (erősen lüktető szél, kb. 10 perces periódus-idővel), de nem minden ilyen jellegű szél-regisztrátumhoz tartozott a víz ilyen fajta lengése. (A széllengések száma kb. 20 % -kai nagyobb volt, mint a vízlengéseké). Az ilyen vízlengések jégtakaró alatt is kialakulnak, ritkábban és kisebb hullámmagassággal (5-8 cm), jellegzetes ide-oda lengő áramlásokat okozva a kikötők bejáratánál. Ennek következtében a mólófejeknél jellegzetes, kifli alakú szabad vízfelület alakul ki, amiben jól megfigyelhető az ide-oda áramlás az uszadékok mozgásán. [34] [38] [39] [40] [67] 4.3. Hullámzás 62. A balatoni hullámzás magasságára és periódus-idejére összefüggéseket határoztam meg a szélsebesség függvényében. A hullámmagasság a szél kezdetétől 2 órán keresztül nő, majd lassan csökken a csúcs 70-75 %ára. Egy hullámzáson belül a hullámmagasságok jól illeszkednek egy gamma függvényre. Ennek ismeretében
