Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása

18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. irodalmi adatok szerint a csepp keresztmetszetű oszlo­pokból kialakított bevezető terelőfal, és az áramláshoz számítógépes modellel igazított határoló felület miatt az áramlás potenciális. A valóságban az áramlás a határoló felület mellett keskeny sávban történt. A medence térfo­gatának 60 %-ában lassú körmozgás alakult ki, és 30 %­ában állt a víz. Az elképzelésekkel szemben a bevezető csatornában az érkező víz végigfutott, és a végén kialakí­tott, legnagyobb oszlopközön áramlott be a medencébe. A belépésnél kialakított keskeny közökön visszaáramlás volt, mivel az áramlás nem képes derékszögbe bekanya­rodni, és az oszlopok között nyomáscsökkenés követke­zett be. (Analóg helyzet, mint a zalaegerszegi labirint o­lajfogó kanyarjaiban.) Ürítésnél, amikor a terelőfalnak nincs szerepe, a számított potenciális áramlás alakult ki. A pangás azzal volt elhárítható, hogy napi egy-két alka­lommal töltést-átfolyást-ürítést hoztunk létre. Szerkezeti­leg a bevezető rést úgy kellene módosítani, hogy a beve­zető csatorna elején a terelő oszlopok közötti nyílás na­gyobb és jobban belenyúlnak a csatornába. Aztán csök­kenteni kell az oszlopok közti nyílásokat és az oszlopo­kat a medence belseje felé fokozatosan eltolni. Az áram­lás-méréseket négyszöghálózatot képező hídrendszerrel végeztük különböző színűre festett, lesúlyozott ping­pong labdákkal. Az úszók helymeghatározása a hidak al­kotta derékszögű koordináta-rendszerben történt két megfigyelővel, dm-es pontossággal a hidakra festett ská­lák segítségével. Egyidejűleg hat úszó megfigyelését le­hetett biztosítani. A kezdetben elképzelt fényképes hely­rögzítés a rossz rálátás miatt nem vált be. Az úszók cikli­kus megfigyelése, a hely- és az idő rögzítése igen meg­bízható eredményt adott az áramlási pályák és részsebes­ségek meghatározásához az adott kis sebességek (2-3 cm/s, maximálisan 10 cm/s) esetében. A termisztoros függély-sebesség mérések eredménye jól egyezett az úsztatás eredményével, és azt mutatták, hogy egy-két ponttól eltekintve a sebességeloszlás egyenletes a függé­lyekben, vagyis a felszíni úsztatás eredményei elfogad­hatók a medence teljes térfogatára. A megfigyelők (a zárt medencében) és az időmérő jegyzőkönyvvezető (le­vegőztető, megfigyelő folyosó) között rádiós összekötte­tés volt. A jegyzőkönyvvezető a víz klórozása miatt mér­gezést szenvedett. Rövidíteni kellett a benntartózkodást. [85] (66) 3.3. Homokfogók 18. A mesterséges hordalék (valósággal azonos szem­eloszlás) nem modellezi a valóságosat. Az 1:1 méretben épített modellben a mesterséges hordalék már a hozzáve­zető csőben nagyrészt leülepedett, míg a valóságos ho­mokfogóban a végére sem érte el a 60-70 %-os kiülepe­dést (a modellben csaknem 100 %-ot ért el). A 24 óra a­latt kiülepedett természetes hordalék felrázás után né­hány perc alatt már leülepedik. A kiülepedés fizikai-ké­miai-biológiai átalakulással jár. Ülepedési görbe általá­ban csak természetes hordalékkal határozható meg meg­bízhatóan. (Hidrometriai mérőgyakorlatok, Nagymaros, 1952-72.) 21. Figyelemfelhívás használható ülepedési görbékre (ismertetés). [16] 40. Talajerózió mérésére bukó és ülepítő-medence kombinációjának tervezése a kifogni tervezett szemát­mérők alapján. A medence méreteinél és tisztítási perió­dusának meghatározásánál figyelembe kellett venni a várható hordalék mennyiségét is. (Az Iregszemcsei Kí­sérleti Gazdaság részére készült tervezés) 3.4. Levegőztető medencék 50. A ventillátoros, totáloxidációs levegőztető meden­cékben 500- 20 000 mVó-s légbefüvás hatását vizsgáltuk a függőleges síkbeli körforgás hozamát mérve. 2 000 m'/ó-ig a körbe forgó vízhozam nőtt, és az áramlási holt­terek kicsik voltak. A légbefüvás további növelése után a holtterek növekedtek, a vízhozam csökkent. 20 000 m 3/ó-s légbefüvás esetében már csak a medence felső 10 %-ában volt áramlás (túl nagy sebességű). A medence alsó részeiben anaero b baktériumok jelentek meg. A me­dencében az oxigénfelvétel a körbe forgó vízhozamhoz hasonló összefüggést mutatott a várakozással ellentétben (növekvő légbefüvás - csökkenő oxigénfelvétel!?). Az á­ramkép adott egyértelmű magyarázatot. Technológusok és hidraulikusok együttműködése szükséges! [57] [62] (28) (29) (29a) 51. INKA rendszerű levegőztetőnél a levegőztető rács feletti vízborítás és a körbe forgatott vízhozam között o­lyan összefüggést határoztunk meg, amelyiknek megha­tározott optimuma van. [62] (28) 52. Párhuzamosan kapcsolt levegőztető medencék e­setében a be- és kiömlő nyílások elhelyezésének igen nagy szerepe van a medencén átfolyó vízhozam mértéké­nek alakulásában. A vízhozam függ attól, hogy az el­osztó-vályú hossza mentén hol helyezkedik el a beömlő nyílás (a vályú elején magasabb a vízállás, mint a vé­gén). A medencékben viszont a levegőztetett résznél ma­gasabb a vízállás, mint a másik felében, vagyis a nyíláso­kat azonos áramlási viszonyoknak megfelelő helyre kell elhelyezni és az átbukási szinteket az elosztó vályúban kialakuló vízszinthez képest kell meghatározni. Ez utób­bi általában csak mozgatható bukóéllel valósítható meg, mivel vízhozam-függő és mm-es pontossággal kell vé­gezni. [57] [62] (28) (29) 56. ABTA ERATOR (függőleges tengelyű) levegőz­tetőben az iránymérések szerint jelentős a holttér és a fe­nék felé csökken a sebesség. Kerülni kell a sarkos kikép­zést a medencében! (32) 60. Folyó levegőztető (úszóműre szerelt, függőleges tengelyű, felszíni levegőztető) komplex vizsgálata. A helyszín kiválasztása döntő volt, mivel olyan folyósza­kaszra volt szükség, ahol a szennyeződés miatt a víz ol­dott oxigéntartalma 1-2 mg/l. Ideális hely volt a hatvani cukorgyár környéke, ahol a Zagyván duzzasztó van (kel­lő mélység, kis átfolyási sebesség) és az adott időszak­ban az oldott oxigén koncentrációja 0,5-1 mg/l volt. Az érkező és távozó víz 0 2 tartalmának regisztrálásával OC görbéket határoztunk meg. Mértük a levegőztető áram­felvételét, és irányméréssel, vízhozam-méréssel (bukóhi­telesítés) a működő térfogatot és a bevitt oxigén mennyi­ségét. A mérések alatt 27 mechanikai, elektromos, fizikai és kémiai paramétert mértünk, ill. regisztráltunk. Az ada­tok alapján megállapítottuk, hogy a berendezés fajlagos jellemzői elérik a nemzetközi értékeket és meghatároz-

Next

/
Thumbnails
Contents