Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. hézagok alkalmazásával lehet fenntartani az egyenletes sebességeloszlást (német kísérletek a folyami ülepítőknél). Ülepítési hatásfok számítása az átfolyási görbe és az ülepedési görbe alapján. [8] 17. Ülepítőmedencék áramlási viszonyait döntő mértékben a bevezetés módja határozza meg. A legrugalmasabban alkalmazható módszer szerint a sugárreflektálás (Stengel-tárcsa). Ez azonban gondatlan beállítás (méretezés) esetében hátrányt is jelenthet. A kezdeti, erősen változó áramlású szakasz az ülepítés szempontjából lehet igen kedvező (a leülepedő anyag 90 %-a ezen a helyen ülepszik le, hajó a kialakítás, de ha túl nagy a keveredés, akadályozhatja is az ülepedést). [12] [14] [15] 53.A gyors vízhozam-változások igen kedvezőtlenül befolyásolják a tisztító műtárgyak technológiai hatásfokát, mivel részben áramlástani rövidzárlatot okoznak (a szennyvíz jelentős része gyorsan távozik), részben a lökésszerű terhelés a már leülepedett anyag felkeveredését és eltávozását okozza (a pulzáció jelentős növekedése). Jó hidraulika nélkül nincs jó szennyvíztechnológia! [62] (29) (95) (107) 57. A Dorr ülepítők és INKA levegőztetők hidraulikai kisminta- és helyszíni vizsgálatok eredményei jól egyeznek. [57] [62] 63. Ipartelep vízhálózatának (ivó-, ipari-, tűzoltó- és szennyvíz) ellenőrzése a szennyvíztisztító telep túlterheltségének felderítésére. Többlet vízfogyasztás a kommunális berendezések csurgása miatt (10-15 %), a mosómedence szivárgása miatt (5-10 %) és a nyomás alatt lévő tűzoltóvíz-hálózat nem kellő tömítettsége miatt (5-10 %, a hibás helyek megtalálhatók voltak az egyébként száraz fűvel borított terület zöldellő foltjai alapján) volt. A vízórával mért tényleges vízfogyasztás 60 %-kal volt magasabb a tervezettnél, vagyis 25-40 %-os tényleges túlfogyasztás jelentkezett a hibákon kívül. Ez a többlet a hibák kijavításával és megfelelő víztakarékossággal megszüntethető volt. A tisztító telepre azonban nem 1,6szeres, hanem 2,5-szeres túlterhelés érkezett, amit a berendezések nem bírtak el. Rövid használat után, az érkező- és távozó víz szennyezési jellemzői között már alig volt különbség. (A tisztítási hatásfok nulla felé közeledett.) A munkaszünetes napokon végzett vizsgálatok megmutatták, hogy a túlterhelést okozó víz legnagyobb része talajvíz eredetű. A gyűjtőcsatorna egy része fokozatosan talajvíz alá kerül. A maximális külső túlnyomás elérte az 1,5 m vízoszlop-nyomást. A csatornában a vízhozam növekedését nyomon követve lokalizálni lehetett a hibás helyeket. Az injektálással való javításra tettünk javaslatot, aminek elvégzése után az ellenőrző mérések szerint a talajvíz-beszivárgás gyakorlatilag megszűnt, és a vízfogyasztás is már csak 20 %-kal haladta meg a tervezett értéket. A munka fél éven belül kétszer egy hetes, folyamatos (éjjel-nappali) mérést igényelt, beleértve a szennyvíztisztító üzemelését is. Erre azért volt szűkség, mert az alig féléve elkészült telep automata berendezései a különböző gőzöktől tönkrementek (acél, réz és műanyag is). Sok gondot okozott az átemelő szivattyú szívókosarának rendszeres eltömődése is. Speciális anyagokból készült szerelvényekkel kellett pótolni a régieket és meg kellett oldani a szívókosár tisztítását. (38) (43) 68.Lineáris vízhozammérő automatika a debreceni új szennyvíztisztító telepre. Lényege: állandó vízszint-különbség tartása. A zsilipállás lineárisan változik az átengedett vízhozammal. Ez a rendszer a homokfogó után alkalmazva, közelítően azonos átfolyási sebességet biztosít a homokfogóban a vízhozamtól függetlenül. A javasolt rendszer a VITUKI Laborjában jól működött. HP-97-es kalkulátorra matematikai modellt is készítettem. Az eredmények azt mutatták, hogy a rendszer belengésére csak igen heves vízhozam-változás esetében kell számítani. A berendezés megépült, de ellenőrzésére nem került sor, kivitelezési hibák miatt. A szivattyú tönkrement az uszadékok miatt, a villamos berendezések víz alá kerültek (előre jeleztem), az iker homokfogó válaszfala kidőlt (nem méretezték egyoldalú terhelésre). Egyébként az eredeti terv Parshall-csatornát tervezett mérésre és szabályozásra olyan helyen, ahol az igen nagy visszaduzzasztás miatt eleve nem működhetett volna. (Szakvélemény a Mélyéptervnek) 87. A várpalotai szennyvíztisztító telepen nem működött a homokfogó lineáris Venturi-csatornája. A borító lemezek (fenék, oldalfal) leváltak, felgörbültek, a nyílás felét elzárták. A ritkán eltávolított üledék még a maradék nyílás egy részét is elzárta. A homokfogóban a megengedettnél jóval nagyobb volt a sebesség általában. Emiatt a homok nagy része továbbhaladt. Visszaduzzasztás miatt időnként viszont jóval kisebb volt a sebesség, mint a kívánatos, és akkor minden a homokfogóban ülepedett ki. (70) 112. A keszthelyi szennyvíztisztító-telep részletes hidraulikai ellenőrzése elsősorban arra mutatott rá, hogy a telepen belüli vízosztás nem felel meg a tervezettnek és időben is változnak (eldugulás). Ezen kívül a víz a telepre automata szivattyún keresztül érkezik periodikusan. Az egyenetlen elosztás a szabályozó eszközök segítségével megszüntethető volt. Rendszeres tisztántartással az időbeli változást is meg lehetett akadályozni. A periodikus (szakaszos) üzemelés hatása azonban technológiai szempontok miatt igen kedvezőtlen. Az igen gyorsan változó vízmozgás miatt megbízhatatlanul mér a Parshall-csatorna, a csillapító aknájában a víz nagy sebességgel körbe forog, vízszintje 5-10 cm-rel magasabb, vagy alacsonyabb a külső szintnél, az elvezető cső viszszaduzzaszt a belső, ugyancsak átemelő szivattyúk késleltetése miatt. A homokfogóból az induló vízmozgás a leürült állapot miatt a már lerakódott homok jelentős részét kisöpri. A többi tisztítómedencében is a lökésszerű vízmozgás felkavarodást okoz, ami rontja a tisztítási hatásfokot. A lökéshullámok csak az utóklórozó medencében csillapodnak meg kellő mértékben. Az ottani széles küszöbű bukók voltak vízhozam-mérésre a legalkalmasabbak. A telep működésére és a hazai szennyvíztisztítás általános helyzetére a következők a jellemzők. A Vízügyi Közleményekben a telepről megjelent tanulmány szerint kipróbáltak egy új, gazdaságos derítőszert. Olyan hatásos volt, hogy a kiülepedett iszap mennyisége megháromszorozódott (tehát addig, a kifogható mennyiségnek legfeljebb a harmadát fogták ki). A jó hatás miatt a derítőszer alkalmazását meg kellett szüntetni, mivel a többletiszapot nem tudták elhelyezni. Nem a tisztítás a problé-