Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

2. szám - Muszkalay László: Kutatási tapasztalatok összefoglalása

16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 2. SZ. hézagok alkalmazásával lehet fenntartani az egyenletes sebességeloszlást (német kísérletek a folyami ülepítők­nél). Ülepítési hatásfok számítása az átfolyási görbe és az ülepedési görbe alapján. [8] 17. Ülepítőmedencék áramlási viszonyait döntő mér­tékben a bevezetés módja határozza meg. A legrugalma­sabban alkalmazható módszer szerint a sugárreflektálás (Stengel-tárcsa). Ez azonban gondatlan beállítás (mérete­zés) esetében hátrányt is jelenthet. A kezdeti, erősen vál­tozó áramlású szakasz az ülepítés szempontjából lehet i­gen kedvező (a leülepedő anyag 90 %-a ezen a helyen ülepszik le, hajó a kialakítás, de ha túl nagy a keveredés, akadályozhatja is az ülepedést). [12] [14] [15] 53.A gyors vízhozam-változások igen kedvezőtlenül befolyásolják a tisztító műtárgyak technológiai hatásfo­kát, mivel részben áramlástani rövidzárlatot okoznak (a szennyvíz jelentős része gyorsan távozik), részben a lö­késszerű terhelés a már leülepedett anyag felkeveredését és eltávozását okozza (a pulzáció jelentős növekedése). Jó hidraulika nélkül nincs jó szennyvíztechnológia! [62] (29) (95) (107) 57. A Dorr ülepítők és INKA levegőztetők hidraulikai kisminta- és helyszíni vizsgálatok eredményei jól egyez­nek. [57] [62] 63. Ipartelep vízhálózatának (ivó-, ipari-, tűzoltó- és szennyvíz) ellenőrzése a szennyvíztisztító telep túlter­heltségének felderítésére. Többlet vízfogyasztás a kom­munális berendezések csurgása miatt (10-15 %), a mosó­medence szivárgása miatt (5-10 %) és a nyomás alatt lé­vő tűzoltóvíz-hálózat nem kellő tömítettsége miatt (5-10 %, a hibás helyek megtalálhatók voltak az egyébként száraz fűvel borított terület zöldellő foltjai alapján) volt. A vízórával mért tényleges vízfogyasztás 60 %-kal volt magasabb a tervezettnél, vagyis 25-40 %-os tényleges túlfogyasztás jelentkezett a hibákon kívül. Ez a többlet a hibák kijavításával és megfelelő víztakarékossággal megszüntethető volt. A tisztító telepre azonban nem 1,6­szeres, hanem 2,5-szeres túlterhelés érkezett, amit a be­rendezések nem bírtak el. Rövid használat után, az érke­ző- és távozó víz szennyezési jellemzői között már alig volt különbség. (A tisztítási hatásfok nulla felé közele­dett.) A munkaszünetes napokon végzett vizsgálatok meg­mutatták, hogy a túlterhelést okozó víz legnagyobb része talajvíz eredetű. A gyűjtőcsatorna egy része fokozatosan talajvíz alá kerül. A maximális külső túlnyomás elérte az 1,5 m vízoszlop-nyomást. A csatornában a vízhozam nö­vekedését nyomon követve lokalizálni lehetett a hibás helyeket. Az injektálással való javításra tettünk javasla­tot, aminek elvégzése után az ellenőrző mérések szerint a talajvíz-beszivárgás gyakorlatilag megszűnt, és a vízfo­gyasztás is már csak 20 %-kal haladta meg a tervezett ér­téket. A munka fél éven belül kétszer egy hetes, folya­matos (éjjel-nappali) mérést igényelt, beleértve a szenny­víztisztító üzemelését is. Erre azért volt szűkség, mert az alig féléve elkészült telep automata berendezései a kü­lönböző gőzöktől tönkrementek (acél, réz és műanyag is). Sok gondot okozott az átemelő szivattyú szívókosa­rának rendszeres eltömődése is. Speciális anyagokból készült szerelvényekkel kellett pótolni a régieket és meg kellett oldani a szívókosár tisztítását. (38) (43) 68.Lineáris vízhozammérő automatika a debreceni új szennyvíztisztító telepre. Lényege: állandó vízszint-kü­lönbség tartása. A zsilipállás lineárisan változik az áten­gedett vízhozammal. Ez a rendszer a homokfogó után al­kalmazva, közelítően azonos átfolyási sebességet biztosít a homokfogóban a vízhozamtól függetlenül. A javasolt rendszer a VITUKI Laborjában jól működött. HP-97-es kalkulátorra matematikai modellt is készítettem. Az e­redmények azt mutatták, hogy a rendszer belengésére csak igen heves vízhozam-változás esetében kell számí­tani. A berendezés megépült, de ellenőrzésére nem került sor, kivitelezési hibák miatt. A szivattyú tönkrement az uszadékok miatt, a villamos berendezések víz alá kerül­tek (előre jeleztem), az iker homokfogó válaszfala kidőlt (nem méretezték egyoldalú terhelésre). Egyébként az e­redeti terv Parshall-csatornát tervezett mérésre és szabá­lyozásra olyan helyen, ahol az igen nagy visszaduzzasz­tás miatt eleve nem működhetett volna. (Szakvélemény a Mélyéptervnek) 87. A várpalotai szennyvíztisztító telepen nem műkö­dött a homokfogó lineáris Venturi-csatornája. A borító lemezek (fenék, oldalfal) leváltak, felgörbültek, a nyílás felét elzárták. A ritkán eltávolított üledék még a maradék nyílás egy részét is elzárta. A homokfogóban a megenge­dettnél jóval nagyobb volt a sebesség általában. Emiatt a homok nagy része továbbhaladt. Visszaduzzasztás miatt időnként viszont jóval kisebb volt a sebesség, mint a kí­vánatos, és akkor minden a homokfogóban ülepedett ki. (70) 112. A keszthelyi szennyvíztisztító-telep részletes hidraulikai ellenőrzése elsősorban arra mutatott rá, hogy a telepen belüli vízosztás nem felel meg a tervezettnek és időben is változnak (eldugulás). Ezen kívül a víz a telep­re automata szivattyún keresztül érkezik periodikusan. Az egyenetlen elosztás a szabályozó eszközök segítségé­vel megszüntethető volt. Rendszeres tisztántartással az időbeli változást is meg lehetett akadályozni. A periodi­kus (szakaszos) üzemelés hatása azonban technológiai szempontok miatt igen kedvezőtlen. Az igen gyorsan változó vízmozgás miatt megbízhatatlanul mér a Par­shall-csatorna, a csillapító aknájában a víz nagy sebes­séggel körbe forog, vízszintje 5-10 cm-rel magasabb, vagy alacsonyabb a külső szintnél, az elvezető cső visz­szaduzzaszt a belső, ugyancsak átemelő szivattyúk kés­leltetése miatt. A homokfogóból az induló vízmozgás a leürült állapot miatt a már lerakódott homok jelentős ré­szét kisöpri. A többi tisztítómedencében is a lökésszerű vízmozgás felkavarodást okoz, ami rontja a tisztítási ha­tásfokot. A lökéshullámok csak az utóklórozó medencé­ben csillapodnak meg kellő mértékben. Az ottani széles küszöbű bukók voltak vízhozam-mérésre a legalkalma­sabbak. A telep működésére és a hazai szennyvíztisztítás álta­lános helyzetére a következők a jellemzők. A Vízügyi Közleményekben a telepről megjelent tanulmány szerint kipróbáltak egy új, gazdaságos derítőszert. Olyan hatásos volt, hogy a kiülepedett iszap mennyisége meghárom­szorozódott (tehát addig, a kifogható mennyiségnek leg­feljebb a harmadát fogták ki). A jó hatás miatt a derítő­szer alkalmazását meg kellett szüntetni, mivel a többlet­iszapot nem tudták elhelyezni. Nem a tisztítás a problé-

Next

/
Thumbnails
Contents