Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán: Tennivalók a Váráshelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidraulikai méretezésével kapcsolatban
SZIGYÁRTÓ Z.: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvízi tározók hidrológiai méretezése 5 nálva meghatározzuk azt, hogyha a tározó azokban az időkben már meg lett volna, úgy abba az egyes árhullámok levonulása során mekkora maximális vízhozamot kellett volna bevezetni annak érdekében, hogy az árhullámok tetőzése a tározó töltő-ürítő műtárgyának a szelvényében az előírt követelményeket kielégítse. - így nincs akadálya annak sem, hogy ezekre az adatokra, mint mintára támaszkodva, matematikai statisztikai módszerekkel meghatározzuk a bevezetendő maximális vízhozamok eloszlását. - Ezt követően pedig, az eloszlásfüggvény birtokában, kiszámítsuk azt, hogy ha a műtárggyal a mértékadó árvízszintet tartják, mekkora lesz a tározóba az egyes árhullámok levonulása során bevezetendő maximális vízhozam P %-os valószínűségű értéke." Tehát meghatározzuk azt a maximális vízhozam értéket, amely épp olyan valószínűséggel fordul elő, mint a tározó teljes feltöltődése. így ez lesz az a vízhozam érték, amelyre (a hidrológiai méretezés eredményeként) a tározó töltő-ürítő műtárgyát célszerű kiépíteni. Végül az eddig meghatározott összes adat ismeretében az ide vágó utolsó feladat a tározó árvízvédekezés érdekében végzett üzemeltetésével és a tározó területének egyéb jellegű hasznosításával kapcsolatos gyakorisági adatok becslése. - E vonatkozásban mindenek előtt azt kell meghatározni, hogy a tározót az árvédekezés érdekében (tehát az ehhez szükséges vízszint tartása mellett) várhatólag majd milyen gyakran kell elárasztani. Az erre vonatkozó adatok ugyanis azok, amelyek meghatározzák azt, hogy idők folyamán a tározónak és műtárgyainak az üzemeltetésével, az üzemeltetés begyakoroltatásával és a karbantartásával kapcsolatban milyen gyakran, milyen jellegű tennivalók és milyen mértékű kiadások merülnek majd fel. Továbbá ugyancsak ezek az adatok tájékoztatnak arról is, hogy a tározó területén a különböző jellegű hasznosításokra milyen kockázattal lehet berendezkedni. - Végül ide tartozik annak a meghatározása is, hogy ha a töltő-ürítő műtárgy minden zsilipje nyitva van, az árhullámok a tározó területét milyen gyakran öntenék el. Csak ennek ismeretében lehet ugyanis dönteni afelől, hogy érdemes-e a tározó területének egyéb, nem árvízvédelmi hasznosításával kapcsolatban további, részletes vizsgálatokat végezni. Például lehet-e eltűrhető kockázattal a tározó területén olyan „vizes" (időszakonkénti vízpótlást igénylő) „élőhelyek"-et létesíteni, amelyeket természetes úton, a folyóból kilépő kisebb-nagyobb árhullámok látják el vízzel. Ezek tehát a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi tározóival kapcsolatos azon hidrológiai vizsgálatok, melyek elvégzése után kerülhet csak sor a tervezés minden egyéb lépésére. Közülük pedig nyilvánvaló módon a leglényegesebbek azok, amelyek a tározó és a töltő-ürítő műtárgy szükséges nagyságának a meghatározására vo"Ami megfelelő számítási módszer alkalmazásával ugyancsak megnyugtató módon elvégezhető annak ellenére, hogy az árhullámok a mértékadó árvízszint — még az utóbbi mintegy harminc évben több folyószakaszon megemelkedő árvízszínek ellenére is - csak igen ritkán haladták meg. natkoznak. Tehát ezek azok a vizsgálatok, amelyek szükségességének az át nem gondolása, vagy elvégzésének szükségtelennek ítélése vezethetett a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó esetében oda, hogy a nem megfelelő méretű töltő-ürítő műtárgy miatt a tervezett tározó térfogatának a jelentős része az árvízvédekezés szempontjából kihasználhatatlanná vált. Ami aztán az ide vágó részleteket illeti, ezek az alábbiakban foglalhatók össze. A tervezett Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó használhatósága Altalános megállapítások A tervezett Cigándi-Tiszakarádi tározó a Tisza mellett, a torkolattól 597,8 fkm távolságra, a Bodrogközben van. Töltő-ürítő műtárgyának a szelvényében az átlagos terepmagasság 95,00 mB.f., a mértékadó árvízszint 103,12 mB.f. A tározó tervezett legmagasabb vízszintje pedig ez alatt 4,12 m-rel, 99,00 mB.f. magasságban lesz. így legnagyobb teltsége esetén a tározó 94 millió m 3 vizet tud befogadni, amelyből viszont a vízhasznosítás céljára fenntartott 9 millió nr miatt [5, 6] az árvízi kockázat csökkentésére biztonsággal csak 85 millió nr térfogat használható fel 1 2. Fontos továbbá az is, hogy a már említett az elmúlt, mintegy 30 év alatt, 1. táblázat szerint, az országhatár és Csongrád között, a Tisza 1 %-os árvízszíne mindenhol megemelkedett. így a Cigándi-Tiszakarádi tározó tágabb környezetében, (Lónya és Tokaj között) ez az emelkedés 40-55 cm. E felett, a Szamos torkolatánál (Vásárosnaménynál) az emelkedés elérte a 110 cm-t, az országhatár szelvényében (Tiszabecsnél) pedig a 100 cm-t. Más oldalról a szóban forgó árvízi tározó alatt, egészen a Kiskörei tározóig (Tiszafüredig) ez az emelkedés ugyancsak 40-55 cm (a Bodrog torkolata alatti Tiszapalkonya kivételével, ahol az kis mértékben meghaladja a 90 cm-t). Lejjebb pedig, a Kiskörei tározó alatt, Szolnokig az 1 %os árvízszín emelkedése ismét (néhol lényegesen) meghaladja a 100 cm-t is. Ezen kívül lényeges az is, hogy a Bodrog torkolata alatt a vízszíneket nyilván nem csak a Tiszán, a Cigándi-Tiszakarádi tározónál elfolyó vizek, hanem a Bodrog által szállított vízhozamok is befolyásolják. Mindezeket szem előtt tartva, továbbá ismét nem felejtve azt, hogy az árvízi tározó a felette levő folyószakaszok vízállásaira érdemi hatást nem gyakorol, megállapíthatjuk, hogy a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó tizembe állítása a Tisza felette levő hosszú hazai szakaszán a biztonságot lényeges növelni nem tudja. Ez a Cigándi-Tiszakarádi árvízi tározó tehát jelenleg és még egy ideig arra biztosan alkalmas lesz, hogy az árvízi biztonságot az árvízi tározó alatti folyószakaszon, legalább a Bodrog torkolatáig növelje azáltal, hogy az árhullámoknak a mértékadó árvízszíneket meghaladó tetőző szintjeit 1 %-os kockázattal a mértékadó árvízszín l 2Ugyanis azt nem lehet tudni, hogy a tározónak a vízhasznosítás érdekében igénybe vehető 9 millió m 3-es köbtartalma éppen mikor, menynyire lesz feltöltve. Továbbá hidrológiai és hidraulikai okokra visszavezethetően arra sem lehet számítani, hogy a hirtelen jelentkező nagy csapadékok vagy a hasonló, jelentős esővel is siettetett hóolvadások hatására előálló magas árhullámok megérkezéséig a tározóból a vízhasznosítás céljára ott tárolt vízmennyiségek számottevő részét még időben ki lehessen vezetni.
