Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
239 A Balaton medrének digitális geomorfológiai vizsgálata Zlinszky András 1, Molnár Gábor 2, Herodek Sándor' !MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2ELTE TTK Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Kivonat: A Balaton medrét legutóbb 1975-ben mérték fel klasszikus geodéziai és kartográfiai módszerekkel. A VITUK1 által 1976-ban kiadott térkép szintvonalait digitalizálva 10mxl0m-es felbontású raszteres medermodellt hoztunk létre, melyen gyorsan és részletesen vizsgálhatóak az egyes medencék jellegzetességei. Az elemzések azt mutatják, hogy ha a vízállás -50 cm-re csökkenne, akkor Keszthelyről Tihanyig a tó területének nagyobbik részén a hínarak fotoszintéziséhez elegendő fény érné el a feneket, alapvetően megváltoztatva a tó ökológiai jellegét. Digitális Domborzati modell, makrofitonok, vízállás, térinformatika meredeken emelkedik (100 cm-s vízállásnál) az egy méter mély víztől majdnem egy méterrel a vízszint fölé, a Szemesi-medence déli partján szinte mindenütt megtalálható partvédő művek profiljának megfelelően. 1/a: A Keszthelyi-medence Kulcsszavak: Bevezetés A Balaton mélységviszonyait először 1891-ben, majd 1929-ben, 1955-ben, végül 1975-ben térképezték fel (Virág, 1998). Az 1975-ös, 1:25 000 léptékű, a VITUKI által kiadott térkép készítésénél (Sass, 1976) a mélységet visszhangos mélységmérővel és szintezéssel, a mérési pontok helyzetét giroszkópos teodolittal és optikai távolságméréssel állapították meg. A tó tengelyére merőlegesen 78 keresztszelvényt vettek fel, a partközeiben pedig a főszelvények között 250 m-enként csonkaszelvények mentén is mértek a 2 méteres vízmélységig. Bár egy újabb felmérés nagyon fontos lenne, addig is szükség van a vonalas térkép egy digitalizált változatára, amely gyors válaszokat tud adni a hajózás és mederkotrás gyakorlati kérdésein túl arra is, milyen következményekkel járhat pl. egy klímaváltozás miatti vízszin-süllyedés, aminek a Balatonnál, mint sekély tónál sokkal súlyosabb következményei lehetnek, mint a mély tavaknál. Anyag és módszer A mérési pontok térbeli anizotrópiája nem tette lehetővé, hogy közvetlenül raszterbe interpoláljunk, ezért a mérések alapján rajzolt térképet használtuk fel. Az l:25000-es mélység-térkép lapjait beszkenneltük, majd georeferáltuk, és digitalizáltuk a szintvonalakat. A szintvonalak pontjaiból Natural Neighbor módszerrel interpoláltunk 10*10 méteres raszterbe (Surfer 8.0, Golden Software). A medermorfológia, illetve a vízszintváltozás hatásának vizsgálatához az ArcGis programcsomag 3D Analyst eszközét használtuk Eredmények és megvitatásuk Az 1975. évi mérés egyes keresztszelvényeit közös koordináta-rendszerekben ábrázolva képet kaphatunk a medencék jellegzetességeiről. A grafikonokon a függőleges skála a vízszintesnek kb. ötszázszorosára van torzítva, a vízszintes tengelyre pedig úgy helyeztük el a profilokat, hogy az adott medence felezővonalához tartozó pontok nagyjából egy vonalban legyenek. A Keszthelyi-medence partjai gyakorlatilag szimmetrikusak (l/a ábra), mind az északi, mind a déli oldalon találhatóak nádassal fedett sekély területek. A medence nagy részén majdnem vízszintes a fenék, alig mutat észak-déli irányú lejtést. A part közelében hosszabban elnyúló sekély, illetve változatos domborzatú területek nádasok, ahol a vízmélység meghatározása bizonytalan. A Szigligeti-medence (1/b ábra) átmenetet képez a Keszthelyi-medence és a Balaton nagy medencéi között. Itt már látható a tó medrének enyhe lejtése dél felé, illetve a meredek marás és a maráson kívüli sekély terület is. Az északi parti öblökben nagy kiterjedésű nádas van, mely Szigligetnél a tó szintje fölött is folytatódik. A Szemesi-medencében (1/c ábra) egyértelműen érvényesül a meder fő síkjának dél felé lejtése, a szelvények ezen a hosszú szakaszon szinte párhuzamosak. A fenék legmélyebb része közvetlenül a déli parti marás előtt van, a marás és a part közötti terület pedig a teljes medernek szinte elenyésző részét jelenti. A szelvények déli parti szakasza 2000 4000 6000 8000 10000 12000 korrigált távolság az északi parttól [m] -H 77 100 cm-es vizszint 1/b: A Szigligeti-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 korrigált távolság az északi parttól [m] -H 63 -H_67 100 cm-es vizszint 1/c. A Szemesi-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 korrigált távolság az északi parttól [m] H_28 -H_46 -100 cm-es vízszint H_37 -H 54 1/d: A Siófoki-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 korrigált távolság az északi parttól [m] H_4 —•—H_10 —*—H 16 —* H_22 100 cm-es vizszint 1. ábra: Mérési keresztszelvények a Balatonon
