Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

239 A Balaton medrének digitális geomorfológiai vizsgálata Zlinszky András 1, Molnár Gábor 2, Herodek Sándor' !MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany, 2ELTE TTK Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Kivonat: A Balaton medrét legutóbb 1975-ben mérték fel klasszikus geodéziai és kartográfiai módszerekkel. A VITUK1 által 1976-ban kiadott térkép szintvonalait digitalizálva 10mxl0m-es felbontású raszteres medermodellt hoztunk létre, melyen gyorsan és részletesen vizsgálhatóak az egyes medencék jellegzetességei. Az elemzések azt mutatják, hogy ha a vízállás -50 cm-re csökkenne, akkor Keszthelyről Tihanyig a tó területének nagyobbik részén a hínarak fotoszintéziséhez elegen­dő fény érné el a feneket, alapvetően megváltoztatva a tó ökológiai jellegét. Digitális Domborzati modell, makrofitonok, vízállás, térinformatika meredeken emelkedik (100 cm-s vízállásnál) az egy méter mély víztől majdnem egy méterrel a vízszint fölé, a Szeme­si-medence déli partján szinte mindenütt megtalálható part­védő művek profiljának megfelelően. 1/a: A Keszthelyi-medence Kulcsszavak: Bevezetés A Balaton mélységviszonyait először 1891-ben, majd 1929-ben, 1955-ben, végül 1975-ben térképezték fel (Virág, 1998). Az 1975-ös, 1:25 000 léptékű, a VITUKI által kia­dott térkép készítésénél (Sass, 1976) a mélységet visszhan­gos mélységmérővel és szintezéssel, a mérési pontok hely­zetét giroszkópos teodolittal és optikai távolságméréssel ál­lapították meg. A tó tengelyére merőlegesen 78 keresztszel­vényt vettek fel, a partközeiben pedig a főszelvények között 250 m-enként csonkaszelvények mentén is mértek a 2 méte­res vízmélységig. Bár egy újabb felmérés nagyon fontos lenne, addig is szükség van a vonalas térkép egy digitalizált változatára, a­mely gyors válaszokat tud adni a hajózás és mederkotrás gyakorlati kérdésein túl arra is, milyen következményekkel járhat pl. egy klímaváltozás miatti vízszin-süllyedés, ami­nek a Balatonnál, mint sekély tónál sokkal súlyosabb követ­kezményei lehetnek, mint a mély tavaknál. Anyag és módszer A mérési pontok térbeli anizotrópiája nem tette lehetővé, hogy közvetlenül raszterbe interpoláljunk, ezért a mérések alapján rajzolt térképet használtuk fel. Az l:25000-es mély­ség-térkép lapjait beszkenneltük, majd georeferáltuk, és di­gitalizáltuk a szintvonalakat. A szintvonalak pontjaiból Na­tural Neighbor módszerrel interpoláltunk 10*10 méteres raszterbe (Surfer 8.0, Golden Software). A medermorfoló­gia, illetve a vízszintváltozás hatásának vizsgálatához az ArcGis programcsomag 3D Analyst eszközét használtuk Eredmények és megvitatásuk Az 1975. évi mérés egyes keresztszelvényeit közös koor­dináta-rendszerekben ábrázolva képet kaphatunk a meden­cék jellegzetességeiről. A grafikonokon a függőleges skála a vízszintesnek kb. ötszázszorosára van torzítva, a vízszin­tes tengelyre pedig úgy helyeztük el a profilokat, hogy az a­dott medence felezővonalához tartozó pontok nagyjából egy vonalban legyenek. A Keszthelyi-medence partjai gyakorla­tilag szimmetrikusak (l/a ábra), mind az északi, mind a déli oldalon találhatóak nádassal fedett sekély területek. A me­dence nagy részén majdnem vízszintes a fenék, alig mutat észak-déli irányú lejtést. A part közelében hosszabban el­nyúló sekély, illetve változatos domborzatú területek náda­sok, ahol a vízmélység meghatározása bizonytalan. A Szigligeti-medence (1/b ábra) átmenetet képez a Keszthelyi-medence és a Balaton nagy medencéi között. Itt már látható a tó medrének enyhe lejtése dél felé, illetve a meredek marás és a maráson kívüli sekély terület is. Az é­szaki parti öblökben nagy kiterjedésű nádas van, mely Szig­ligetnél a tó szintje fölött is folytatódik. A Szemesi-medencében (1/c ábra) egyértelműen érvé­nyesül a meder fő síkjának dél felé lejtése, a szelvények e­zen a hosszú szakaszon szinte párhuzamosak. A fenék leg­mélyebb része közvetlenül a déli parti marás előtt van, a marás és a part közötti terület pedig a teljes medernek szinte elenyésző részét jelenti. A szelvények déli parti szakasza 2000 4000 6000 8000 10000 12000 korrigált távolság az északi parttól [m] -H 77 100 cm-es vizszint 1/b: A Szigligeti-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 korrigált távolság az északi parttól [m] -H 63 ­-H_67 100 cm-es vizszint 1/c. A Szemesi-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 korrigált távolság az északi parttól [m] H_28 -H_46 -100 cm-es vízszint H_37 -H 54 1/d: A Siófoki-medence 2000 4000 6000 8000 10000 12000 korrigált távolság az északi parttól [m] H_4 —•—H_10 —*—H 16 —* H_22 100 cm-es vizszint 1. ábra: Mérési keresztszelvények a Balatonon

Next

/
Thumbnails
Contents