Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
230 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. mértékben korlátozott horgászati hasznosítás, illetve esetleg öntözővíz-kivétel is, (ami egy kis jótékony hatású vízmozgást biztosít). Ezek a hasznosítások azonban a természetvédelmi érdekeket nyilvánvalóan nem sérthetik. A holtmeder hosszabb távú fennmaradása/hasznosítása szempontjából optimális beavatkozások: Feltétlenül szükséges beavatkozásnak tűnik a rakamazi szennyvíz-hálózat további kiépítése és a szennyvíztisztító telep működési hatékonyságának javítása. A holtmeder vízutánpótlását nem a csatornán alulról történő víz-visszavezetéssel kellene megoldani (növelve a gyors üledék-felhalmozódás veszélyét), hanem kihasználva a holtmeder hullámtéri helyzetét, a Tisza árvizének kifutása után a vizet viszonylag magas szinten kellene megtartani, vagy a vízbevezetést felülről, átöblítődést biztosítva kellene megoldani. Elképzelhető beavatkozás lehet a holtmeder bizonyos szakaszain a lepelkotrás, amelyet a meder meghatározott szakaszain a középső 50-60 méter széles sávban célszerű végezni. A holtmeder állapotának megőrzése és javítása, ill. integrált és szakaszolt hasznosítása érdekében rehabilitációs tanulmányterv készült, melynek egyes fejezeteivel kapcsolatban - elsősorban a természetvédelem részéről - vannak bizonyos fenntartások. Köszönetnyilvánítás A felmérő munka anyagi fedezetét a Holland Kormány MATRA alapja biztosította, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól kapott megbízáson keresztül. Szeretnénk köszönetet mondani az ÖKO Zrt.-nek a felmérések lebonyolításában (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság), ill. Nagy Sándor Alexnek (DE Hidrobiológiái Tanszék) a munka korábbi megalapozásáért. Az Öveges József program OMFB-01569/2006 számú pályázatán elnyert támogatás az anyag összeállítását és bemutatását tette lehetővé. Irodalom Dévai Gy. - Juhász-Nagy P. - Dévai I. 1984: Javaslat a vízminőség fogalomrendszerének egységes értelmezésére. - Acta biol. debrecina 18(1981-1982): 53-81. Dévai Gy. - Végvári P. - Nagy S. - Bancsi I. (szerk.) 1999: Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. 1. rész. - Acta biol. Debrecine, Suppl. Oecol. Hung. 10/1, 216 pp. Dévai Gy. — Aradi Cs. - Wittner I. - Olajos P. — Göri Sz. - Nagy S. 2001: Javaslat a Tiszai-Alföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In: Borhidi A. - Botta-Dukát Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció. - M. Tud. Akadémia, Bpest, p. 183-205. Göri, Sz. - Aradi, Cs. - Dévai, Gy. - Nagy, S. 2000: 2.1. Principles and methodology of integrated categorisation of water bodies and wetlands demonstrated on backwaters. - In: Gallé, L.-Körmöczy, L. (edit.): Ecology of river valleys. Tiscia Monogr. Ser., Szeged, p. 91-97 Péczely GY 1979: Éghajlattan. - Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 336 + 1 térképmelléklet. Magyarország Nemzeti Atlasza/National Atlas of Hungary - Kartográfiai Vállalat/Cartographia, Budapest 1989, XV + 395 pp. Mike K. 1991: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA Kiadó, Budapest, VII + 698 pp. Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S.A. 2004: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 1. rész: Állapotfelmérés. - Hidrol. Közi. 84/5-6: 172-175. Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S.A. 2005: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 2. rész: Állapotértékelés. - Hidrol. Közi. 85/6: 171-173. nyújtott segítségért, személy szerint pedig Aradi Csabának Proposal for the standardization of the general characterization of backwaters Varga, K 1, Kiss, B. 2, Müller Z. 2, Gergely, E. 3, László T. 4, Tóthmérész B.', Dévai Gy. 5 "Department of Ecology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary - 2BioAqua Pro Environmental Protection and Consulting Ltd., Soó Rezső u. 21, H-4032. Debrecen, Hungary - 3Ministry of Environment and Water, Fő u. 44-50, H-1011. Budapest, Hungary - 4ÖKO Zrt., Attila út 16, H-1013. Budapest, Hungary - 'Department of Hydrobiology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary Abstract: We can approach the characterizations of water bodies several aspects. For example we can give a standard status description all water bodies but this is very broad. On the other hand if we use fully discrete approach but this lead to untreatable diversity. Therefore it is practical if the standardization follows the EU Water Framework Directive and based on geographical and ecological data as well as conservationist and social-economic givens of country. Our unique backwaters belong to a separate category. Therefore we have to care for those. The backwater cadastre by hydrologyhydromorphology and water-management is complete. We try to harmonize the above mentioned point of view. The characterization of backwater based on published data sets and maps, furthermore field experiences and several surveys on living organisms. Key words: backwater, state characterization, standardization. A főszerkesztő néhány kérése a szerzőkhöz A főszerkesztő elismeri, hogy a hátsó belső borítón látható "Közlési útmutató" pontos betartása nehéz. Ezért, ha a tisztelt Szerzők nem tudják az abban foglaltakat pontosan betartani, legalább a következőkre szíveskedjenek feltétlenül tekintettel lenni: 1.) Az oldalbeállítástól (felső. 1,9 cm, alsó: 2,7 cm, belső: 2,6 cm, külső: 1,7 cm, papírméret A4, 21 x 29,7 cm, fejléc távolság: 1,5 cm, lábléc: 0 cm) ne térjenek el. Ügyeljenek rá, hogy sem angol mérték szerinti oldal-beállítás, sem fekvő szöveg elhelyezés, sem negatív előjelű behúzás ne maradjon a szövegben. 2.) A későbbiekben már nem szükséges az „rtf" (rich text formátum) kiterjesztés használata. A „microsoft word dokumentum" megfelelő és elegendő. 3.) Kerüljék el a fejléc-vonalak, a végigmenő vízszintes vonalak használatát, vagy a fejléc bármilyen megszerkesztését. Ez a szerkesztőség feladata. 4.) A táblázatokat a "táblázat" cím és a hozzá tartozó szerkesztésmódok alkalmazásával készítsék el. Kerüljék az excell használatát és a táblázat grafikai objektumkénti elkészítését. Ne erőszakolják külön keretbe vagy kép formájába a táblázatokat! 5.) Az ábrák, táblázatok eredeti helyükről az áttördelések során elkerülhetnek. Ne illesszék tehát be azokat a szövegbe, hanem adják a szöveg után, esetleg - elsősorban az ábrákat - külön fájlban 6.) Nyomdatechnikánkban csak vonalas ábrák közölhetők. El kell kerülni az árnyalást, vagy színezést. Kivételesen is csak igen jó minőségű, kontrasztos, fekete-fehér, szkennelt fényképek közlését vállalhatjuk. 7.) Inkább kérdezzék meg a megadott telefonszámokon a főszerkesztőt, miként készítsék el a szövegszerkesztést, mintsem felesleges munkára késztessék a nyomdai előkészítést.