Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Adorjáni András–Kalmár János: Vadvíz-kezelés a Mesteacan-patak (Prahova megye, Románia) vízgyűjtőjében
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. 4. ábra. A. Törmelékdarab a Mesteacán-patak alluviumából: kalciteres meszes homokkő; B. Kalcittal cementált homokkő. Q, kvarc, musz, muszkovit, Fp,fii!dpát (vékony csiszolat, a kép hossza 4 mm); C. A Praliova folyó és a Mesteacán-patak törmelékkúpjának a lába; D. A Mesteacán-patak alsó folyásán épült betongát (Foto: dr. Szendreiné Koréit Eszter) 3. Fokozott eróziós folyamatok és lejtőmozgás a Mesteacán-patak területén A finom frakció, amely az csúszófelületeket, zagyként megnöveli a folyadák faj súlyát és elősegíti az alluviumban jelen lévő törmelék mozgását, ezért a szilárd anyag gravitációs-hidraulikus mozgása jelentős méreteket ölt, úgy a lejtőkön, mind a patak és mellékágai mentén (Sássá, 1985). Ebből kifolyólag az eredetileg is erősen feldarabolt, töredezett alapkőzet bontási termékeinek az eltávolítása folyamatos jellegű (Lacerda, 2007) A vízgyűjtő területén, 1999-ben, amikor az utolsó felmérés készült, a leromlott (fokozott eróziós és lejtőmozgásos) területek 12,4 hektáron voltak észlelhetők, amelyek eloszlása a következő volt: - 3,1 ha erős felületi erózió; - 5,9 ha árkos erózió és hordalék-lerakódás; - 3,4 ha földcsuszamlás. Különösen veszélyes a lakott (és müveit) területeken kialakult talajmozgások és a Prahova-folyót bal felé eltérítő hordalékkúp időszakos aktivizálása. A mély, árkos erózió a nagyrészt erdővel fedett magasabb területekre jellemző, ahol a nagy szintkülönbségeknek köszönhetően a zagyos, durvatörmelékkel teli vízfolyás erős dinamikai hatással vágódik be az alapkőzetbe, mélyíti a medret és alámossa a szakadékos partokat. Az eróziós folyamatok és különösképpen a lejtőn felhalmozódott törmelék sekély megcsuszamlása ( shallow slidings) eredményeként a mederben jelentős mennyiségű durva szemű alluvium kerül (Lacerda, 2007), amely kis víz idején 0,5-10 m vastag kitöltést képez és amely a vízhozam megnövekedése esetén mozgásba lendül. A múltban az alluviumot a patak a Prahova teraszára épült 30-50 m széles törmelékkúpba szórta szét, amelyet végül átvágott és jelenleg a hordalék közvetlenül a Prahova-folyó medrébe kerül. A csapadék időszakos jellege, az erős tavaszi hóolvadás és a gyakori zivatarok kiváltó tényezői a fokozott eróziós és gravitációs folyamatoknak, a hordalék mozgásának. 4. A Mesteacán-patak vadvízkezelésének évszázados története A Mesteacán-patak eróziós és törmelékszállító tevékenységére akkor figyeltek fel, amikor a patak törmelékkúpja a Prahova-folyót bal (keleti) irányba terelte, alámosással veszélyeztetve a folyó bal oldalán lévő teraszra épített Brassó-Predeal-Bukarest vasútvonalat és műutat. 1905-1910 között a patakvölgy alsó folyásán vert facölöp- rőzseköteg- és száraz falazású gátakkal sikerült ideig-óráig megállítani a törmelékkúp terjeszkedését, de a fentről lehordott törmelék hamarosan betemette, ill. megrongálta a építményeket.
