Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

1. szám - Adorjáni András–Kalmár János: Vadvíz-kezelés a Mesteacan-patak (Prahova megye, Románia) vízgyűjtőjében

ADOIUÁN^^^J^^MÁI^^^advízkezeléjw^^es^ 53 1930 után, a „Leromlott területek feljavítása és védelme" c. törvénycsomag érvénybe lépését követően a törvény szellemében az erdősítési és hidrotechnikai munkálatok egységes módon kerültek kivitelezésbe. A magasabb, részben letarolt területeken végzett kb. 15 ha lucfenyővel és erdei fenyővel való erdősítés mellett a vízgyűjtő alsó harmadában 6700 nr száraz és habarcsba rakott falazatból készült gát épült. Mivel a patak vízgyűjtőjének felső szakaszában nem épültek hasonló műtárgyak, a gátak, többek között a negyvenes évek csapadékosabb jellegének is köszönhetően, hamarosan megrongálódtak, vagy betemette azokat a hordalék, amely az alsó folyás völgykitöltésében meghaladja a 10 m vastagságot. 1949-1969 között folyamatosan javították a megrongálódott (megbontott, kidőlt) gátakat, ezeken kívül még 7700 nr gát épült és beerdősítettek 28,4 ha intenzív legeltetés miatt lepusztult területet, amelyet a további legeltetések és az illegális fakitermelés ellen 1950 m kerítéssel védtek meg (Costin et al., 1976) 1971-ben a bukaresti Meliorációs Kutató és Tervező Intézet (ISPIF) az Erdészeti Kutatóintézet megbízásából árkolásokból és 16"-os kézi fúrásokból mintákat vett a Mesteacän-patak alluviumából és elkészített egy 1:5000 méretarányú földtani térképet a fokozottan veszélyeztetett részterületek feltüntetésével (Moroiu et al, 1971). Az anyagvizsgálat adatait felhasználva tudományos alapon lehetett megtervezni a hidrotechnikai védőrendszer paramétereit (Teju et al, 1976). 1971-1972 között, a hordalékhozam csökkentése érdekében még 3569 m

3 gát épült. A meredek, lepusztuló lejtők konszolidálása céljából 10.500 m rőzsefonat készült és még 8,3 ha területet erdősítettek. Végül 2000-2004 között elkészült a jelenleg is működő komplex vadvízkezelési rendszer. 5. A Mesteacän-patak hidrotechnikai rendszere A hetvenes években végzett beavatkozásoknak (és a szárazabb éveknek) köszönhetően egy ideig kevesebb volt a patak törmelékhozama, és ami fontos volt, csökkent a törmelékkúp terjeszkedése; mi több, a Prahova sodrása egy ideig a jobb part felé irányult, és kezdte lehordani a törmelékkúp peremét. A kilencvenes évek végén azonban a patak vízgyűjtőjében az eróziós folyamatok felgyorsultak, a gátak egy része megrongálódott (vagy betemetődött), és a patak az alsó részében, a torkolatnál bevágódott a saját törmelékkúpjába, egy újabb (másodrendű) törmelékkúpot rakva le, közvetlen a Prahova medrében. Nem csak az erdős területek és a település, de a vasútvonal is újból veszélybe került. Ezért 2000-ben, a Európai Unió Fejlesztési Bankja 50 "Zoos finanszírozásában, a brassói Institutul de Cercetári pentru Amenajári Silvice [Erdőgazdasági Kutatóintézet] tervezésében megkezdődött az 532.000 € összköltségű hidrotechnikai rendszer kiépítése, mely napjainkban is sikeresen működik. A tervezett munkálatok lényege a felső szakasz árkos eróziójának a megfékezése volt, egyrészt a lejtők stabilizálása (erdősítéssel), másrészt a lépcsőzetes gátrendszer kiépítésével, nem csak a fő völgyben, de a mellékágakban is, amely csökkenti a vízfolyás sebességét és ez által a lineáris és laterális erózió mértékét. A gátakon különböző magasságban átereszeket (barbakánokat) hagytak, amely kis víz esetén biztosítja a lefolyást. A lépcsőzetes jelleg még a gátak mögötti völgyszakasz feltöltődése esetében is működik, a lezúduló árhullám elnyúlik, a víz hordalékszállító képessége a minimálisra csökken. A vízkárelhárítás Magyarországon is érvényes alapelvei (Rácz & Till, 2001) ismertek voltak az előző munkálatok tervezői előtt is (Clinciu, 1984), de egyrészt a rendelkezésre álló anyagi fedezet korlátjai, másrészt a felső szakasz nehéz megközelítése miatt nem került sor a teljes vízgyűjtő kezelésére Ezeket kiküszöbölendő, a gátek megközelítésére egy 12,5 km összhosszú erdei úthálózat épült, amely lehetővé teszi a gátak megközelítését és karbantartását. A munkálatok során felújításra került a két régi, 8-10 m magas gát a Valea lui Neag község alvégén (4. ábra D), megépült 20 új, az alapkőzetbe bealapozott gát és 51 ha terület lett facsemetékkel beültetve. Megkezdődött a két nagy gát fölött felhalmozódott hordalék elszállítása költségkímélő módon, ugyanis a nagyrészt kemény kőtörmelékből álló anyagot a helyi (és távolabbi) építkezésekhez (alapozás, falazás, díszburkolat) díjmentesen elvihetik az erre igényt tartó magánvállalkozók. 6. Összefoglaló A fokozott erózióveszély és egyes műtárgyak védelme céljából létrehozott vadvízkezelés példájaként a romániai Prahova megyei Comarnic külterületén lévő Mesteacän-patak hidrotechnikai munkálatokat mutattuk be. A könnyen megbontható, réteges és inhomogén Sinaiai Formációba bevágódott vízfolyás árkos, lineáris és laterális eróziója károkat okoz az erdős és művelt területen, a településen belül és kívül, valamint veszélyezteti a Prahova-folyó túlsó partján futó vasútvonalat is. A morfológiai és klimatikus tényezők mellett az eróziós és gravitációs mozgásokat az alluviumba került kőzet petrográfíai és szerkezeti sajátosságai is elősegítik. A vadvízkezelés a XX. század elején kezdődött, majd többször, a műtárgyak megrongálását vagy betemetődését követően folytatódtak a gátak építéséből és erdősítésből álló munkálatok, a 2000-2004. évi nagy volumenű rehabilitációig, amely, ha nem is végleges jelleggel, de jelenleg hatékonyan működik az eróziós folyamatok megfékezésére és a szállított hordalék mennyiségének a csökkentésére. 7. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton fejezik ki köszönetüket első sorban dr. Szentpétery Ildikónak a Magyar Állami Földtani Intézet Környezetföldtani Osztályától a tanulmány nyomdára való előkészítéséért, ill. a szöveg kompetens lektorálásáért, dr. Szendreiné Korén Eszternek a bemutatott fotókért és Orbók Ilonának, a csíkszeredai Hargitai Erdészet munkatársának, az Erdélyi Magyar Tudományos Egyesület Erdészeti Szakosztályának Predeal-i (Románia) 6. Szakkonferenciájának honi szervezőjének, ahol a fenti anyag előadásként elhangzott, 2006. október 14.-én. Irodalom Adorjáni A., Clinciu, I., Davidescu, §. 2007: Torenciális vízgyűjtő medencék helyzete Romániában. — Brassói Erdészeti Egyetem l.C.A.S különkiadványa, Brassó. 8 p. Clinciu I. 1984: Fundamente matematico-statistice in morfometria si hidrológia torentilor [A vadvizek alaktanának és hidrológiájának matematikai-statisztikai alapjai], — Revista Pädurilor, 4. Bukarest Costin, A., Apostol, AI., Ga?par, R„ Munteanu, S.A. 1976: Studiul privind lucrärile de amenajare a bazinelor torentiale din Románia in