Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

178 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Nagyné Bodor E. - Cserny, T. 1998: A Szigligeti-öböl vízzel borítottságá- van Dam, H. - Mertens, A. - Sinkeldam, J. 1994: A coded checklist and enak fejlődéstörténete a palinológiai vizsgálatok eredményei alapján. - cological indicator values of freshwater diatoms and ecological indicaHidrológiai Közlöny 78/5-6: pp. 364-366. tor values of freshwater diatoms from Netherland. - Netherland Journal Tullner, T. - Cserny, T. 2003: New aspects of lake-level changes: Lake Ba- of Aquatic Ecology 28: pp. 117-133. laton, Hungary, Acta Geologica Hung., Vol. 46/2: pp. 215-238. www.campits.ncl.ac.uk/statf/Stevhen.Juzsins/software.htm-C2 Ver. 1.

4. 3: Tullner, T. 2002

: A Balaton vízszintváltozásai földtudományi adatbázisának Software for ecological and palaeoecological data analysis and visualitérinformatikai feldolgozása tükrében. PhD, ELTE, Budapest. sation Diatom based reconstruction of water level changes and water quality in Siófok-basin of Lake Balaton Rokob, K.' - Buczkó, K.

2 - Vörös, L.

3 1 Faculty of Forestry of the University of West Hungary, Sopron 2 Department of Botany, Hungarian Natural History Museum, Budapest 3Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany Abstract: Quantitative and qualitative diatom analysis was carried out on „Tó-28" borehole that was drilled by the Hungarian Geological Institute in Siófok-basin of lake Balaton in 1989. The changes of water quality and water level in Siófok-basin could be reconstructed on the basis of ecological indicator values of diatoms of the coposition of the assemblages along the core. We carried out a detailed diatom analysis of 39 samples (0,00-3,36 m). 127 taxa were determined from the upper 22 samples, but the lower section of the core (from 2.63 m) was free of siliceous microfossils. The diatom flora of the core were diverse dominating with taxa belonging to Fragilariales. The increase of relative abundance of the planktonic diatoms indicates two significant water level risings in the Fagus and Quercus vegetation phase in the last 5000 years, namely at 2400 and 600 years before present. The changes of diatom assemblages correlated well with the geochemical data. According to our results based on diatoms we have established that during he history of the Siófok-basin there was no significant changes in the alkalinity of the water, the pH was similar to present and the salinity was less than 900 mg/1. Keywords: lake history, diatoms, water level changes, water quality, plankton, benthos. Rotatoria-együttesek változó hidrológiai feltételek mellett (gemenci tanulmányok) Schöll Károly, Dinka Mária MTA (ÖBKI) Magyar Dunakutató Állomás, 2163. Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területének eltérő típusú víztereiben (egyidejűleg a Dunában) 2001. óta vizsgáljuk a planktonikus Rotatoria együttesek tér- és időbeli alakulását, változásait, valamint ezek lehetséges összefüggéseit a főági vízjárással és az adott vízterek hidrológiai és vízkémiai viszonyaival. Jelentős eltéréseket állapítottunk meg a főág, a mellékágak illetve az ártéren elhelyezkedő, más víztér-típusok vízkémiai jellemzői, kerekesféreg együtteseik összetétele, illetve annak változásai között is, amelyek elsősorban a vízjárással és a főági kapcsolat dinamikai jellemzőivel függenek össze. Az eltérő funkcionális egységekhez sorolható vízterekben a bekerülő főági víz fizikai-kémiai jellemzőinek változásai, illetve a planktonikus kerekesféreg-együttesek kialakulása elsősorban a víz tartózkodási idejének függvényében mennek végbe. A funkcionális típusok (eu-, para-, plesio- és paleopotamon) fő jellemzői mellett az egyes vízterek egyedisége is felismerhető. Megállapításaink a gemenci vízterek hidrobiológiái alapfeltárását szolgálják, egyúttal a Rotatoriák bioindikációs értékét növelik. A területről 75 kerekesféreg taxont mutattunk ki, közülük több hazánk illetve a Duna faunájára új előfordulású. Duna, ártér, vízkémia Zooplankton. Kulcsszavak: Bevezetés Az áramló vizek és értékes ártereik élővilágának vizsgálatára, fenntartásukra és ökológiai állapotukra, élőviláguk kutatottsága még európai viszonylatban is elmaradott az állóvizekéhez képest. A folyók természetes állapotát erősen módosító, gyakran károsító antropogén hatások miatt egyre sürgetőbbé vált a folyók és még meglévő értékes ártereik részletes vizsgálata. Áramló vizekben az élőlények létviszonyait alapvetően a hidrológiai viszonyok határozzák meg. A hullámtér eltérő jellegű víztereinek vízjárását, vízforgalmát (elsősorban a gyakran állandó vizű mellékágaknak és a rövidebb időszakra megjelenő víztereknek) döntően a folyó főágának vízjárása határozza meg (Roux et al. 1982). A gemenci ártéren található vízterek geomorfológiai, hidrológiai és ökológiai besorolására, hidrobiológiái jellemzésére, az ún. funkcionális egységek azonosítására ez ideig nem, vagy csak részben került sor (Guti 2001). A kerekesférgek törzséből hazánkban eddig 600 faj jelenlétét mutatták ki. Általános elterjedtségük, fajgazdagságuk az élőhelyi sokféleség széles skáláján teszi lehetővé előfordulásukat. Rövid életciklusuk és gyors szaporodásuk révén együtteseik környezetük megváltozására gyorsan reagálva átrendeződnek. Ennek az ártéri vizek esetében különösen nagy jelentősége van. A Duna Gemenci Ártere európai viszonylatban is unikális ártéri erdő. A folyó XIX. századi szabályozását követően megmaradt 18 000 hektár kiterjedésű ártér teljes egészében a hullámtéren terül el, ezért itt a folyó-ártér kölcsönhatás dinamikus hidrológiai folyamatai szinte akadálytalanul működhetnek. A területen az ökológiai szukcesszió fázisai folyamán létrejövő ún. funkcionális egységek valamennyi típusa megtalálható, ami kitűnő lehetőséget nyújt a különböző vízjárású ártéri víztértípusok egyidejű összehasonlítására (Bérezik 2003). Anyag és módszer A vizsgálathoz 2 x 10 liter vizet szűrtünk át 40 pm lyukbőségü planktonhálón. Az egyik mintát a helyszínen rögzítettük formalinnal, a másikat élő állapotban szállítottuk laboratóriumba, ahol az állatok meghatározását azonnal elvégeztük. A rögzített mintában lévő állatokat Sedgewick-Rafter kamrában számláltuk meg, az állatok testhosszának felvételezése után biomassza-becslést végeztünk. A Rotatoria minták vételével párhuzamosan WTW Multi 340i, illetve Hydrolog 2100 (Grabner, Wien) terepműszerrel a helyszínen mértük a felszíni víz hőmérsékletét (°C), a pH-t, vezetőképességet (|is cm"'), oxigéntartalmat (mg 1"') és az oxigéntelítettséget (%). Rögzítettük a bajai vízmérce aznapi vízállását, valamint az aktuá-