Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
176 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Eredmények Tó-28-as fúrás kovamoszatai w <D cd Vi O> "OI 4» w bí Relatív gyakoriság (%) 20 40 60 80 100 Fragiiaria kisméretű • Fragiiaria brevistriata Aulacoseira granulata Fr. construens f. venter Fr. leptostauron v. martyi Amphora pediculus Navicula subminuscula Cocconeis neothumensis 1. ábra. A Tó-28 jelű fúrás legtömegesebb fajainak mélység szerinti előfordulási gyakoriságai A 22 nem meddő mintából összesen 127 taxont határoztunk meg, ami 29 nemzetségbe tartozott. A legtöbb (42) faj a 0,00-0,05 méteres és a 1,10-1,15 m-es mélységből került elő, a legkevesebb, összesen 25 faj pedig az 1,60-1,65 méteres és 2,60-2,63 m-es mélységekből, egy mintában átlagosan 33 kovamoszat faj fordult elő. A fajszám az üledékmélységgel tendenciózusan nem változott 2,05 méter mélységig, bár a fajdiverzitás ingadozott a Siófoki-részmedence története során. A 32 vizsgált mintából 16 minta (2,76-3,36 m) kovamoszat meddő volt. Az üledékmag 2,60-2,63 m-es mintájában jelent meg először diatóma-maradvány. A 2,052,10 m-es (6460-as jelű) minta meddő volt, nem tartalmazott kovamoszat-maradványt. A Fragiiaria nemzetséghez tartozó fajok domináltak a mintákban. A Navicula nemzetség volt legfajgazdagabb, összesen 28 taxont különböztettünk meg, de gyakoriságuk nem volt számottevő. A legtömegesebbek a kis méretű bentikus Fragiiaria fajok (F. pinnata, F. construens) voltak, amelyek az össz-egyedszám mintegy 20 %-át tették ki. A nyolc legtömegesebben előforduló faj relatív gyakoriságának mélység szerinti változását az 1. ábra mutatja. A Tó-28-as jelű fúrásban a lebegő életmódot folytató kovaalgák két mélységben történő nagy elszaporodása észlelhető. Ezek (elsősorban az Aulacoseira granulata) relatív gyakorisága, 0,70 m-nél és 1,6 m-nél a volt legnagyobb (50 %). A plankton maximumainál a benton részesedése minimális volt. Az élőbevonatot alkotó fajok aránya az egész rétegsorban alacsony, kisebb növekedések voltak megfigyelhetőek a Cocconeis neodiminuta ill. a Cocconeis neothumensis nagyobb előfordulási gyakoriságainak köszönhetően (2. ábra). Az eredmények értékelése A fentiek alapján megállapítható, hogy a kovamoszatok első megjelenése a Tó-28-as fúrásban a boreális (Corylus) fázisban kb. 9000 évvel ezelőtt történt. A Siófoki-rész-medence üledékének kovamoszatflórája diverz és fajgazdag. A fúrásban gyakran előforduló törött kovamoszat-vázak és rossz megtartási állapotuk a víz mozgatottságára, a víz alatti áramlásokra, elmosásokra utal. -o— bentosz plankton élőbevonat 2. ábra. A bentikus, a planktonikus és élőbevonatot alkotó kovamoszatok arányának változása az üledékmélységgel a Tó-28-as jelű fúrásban. A Balaton vízszintváltozásai A különböző életformájú kovamoszat-fajok arányában beálló változásokból megállapítható, hogy a Siófoki-medence történetének utóbbi 5000 évében két jelentősebb vízszint-emelkedés történt 1,60 és 0,70 méteres üledékmélységnél; a szubatlantikus Fagus és a szubatlantikus Quercus vegetációs fázisokban (kb. 2400 és 600 évvel ezelőtt). A víz mélysége fokozatosan nőhetett az 1,70 és 0,80 méteres üledék-mélységtől, az ezen mélységekből származó diatóma együttes maradványok alapján. A vízszint fokozatos csökkenésének kezdetét az 1,40 m és 0,55 m mélységben előforduló fajok jelzik. A fúrás felső részén (0,00-0,05 m) és 2,00 m közelében a planktonikus kovamoszatok előfordulási gyakoriságának kisebb mértékű növekedése az előbbieknél enyhébb vízmélység növekedésre utal, amit a palinológiai eredmények (nyíltvízi hínárok, Botryococcus braunii planktonikus alga elszaporodása) is megerősítenek. Ezen időszakokon kívül sekélyvízi környezet uralkodhatott, ami a bentikus életmódot folytató fajok számára kedvezett. Ekkor a fény nagymértékben lehatolhatott a meder aljáig, az üledékfelszínre. A Siófoki-részmedence egyes területein tapasztalt víz-alatti elmosások miatt, a fúrások rétegsoraiban észlelt üledékhiányok is a sekélyvíz meglétét támasztják alá. A Tó-28-as fúrás üledékmagján elvégzett geokémiai vizsgálatok eredményeit (TULLNER, 2002) összehasonlítva saját adatainkkal jó korrelációt kaptunk, miszerint a Ca/Mg arány növekedésével, a planktonikus kovamoszatok aránya is nőtt (5. ábra). Ez a következőképpen magyarázható: a
