Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

175 A Balaton vízszint-változásainak és vízminőségének rekonstrukciója kovamoszatok alapján a Siófoki-medencében Rokob Krisztina

1, Buczkó Krisztina

2, Vörös Lajos

3 "Nyugat-Magyarországi Egyetem-EMK, Környezet- és Földtudományi Intézet, H-9400. Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. természettudományi Múzeum, Növénytár 1476. Budapest, Pf. 222 3MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, H-8237. Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3. Kivonat: A Magyar Állami Földtani Intézet által a Siófoki-medencében lemélyített Tó-28 jelű mederfurás üledékmintáiban található kovamoszat-maradványok meghatározását, mennyiségi és minőségi emzését végeztük el. A mintákból megállapított flóra- és vegetáció összetételének, az egyes fajok életformáinak, ökológiai igényeinek figyelembevételével a Siófokirészmedence múltbeli környezeti viszonyait, vízminőségét, a vízszint-ingadozásokat rekonstruáltuk 39 minta (0,00-3,36 m) részletes kovamoszat vizsgálata alapján. A 22 nem meddő mintából összesen 127 taxont határoztunk meg, ami 29 nemzetséget ölelt fel. A részmedence kovamoszatflórája diverz, fajgazdag volt. A legtömegesebben előforduló fajok a Fragilaria nemzetségből kerültek ki. A planktonikus kovamoszatok előfordulási gyakoriságának változásaiból megállapítottuk, hogy a medence történetének utóbbi 5000 évében két jelentősebb vízszintemelkedés történt a Fagus és Quercus vegetációs fázisokban, ami az üledékmagban 1,60 m és 0,70 m-nél volt kimutatható. Az üledék kovamoszat népességének változása jól korrelált a geokémiai eredményekkel. A Tó-28 jelű fúrásban előforduló fajok többsége alapján a tó vize végig a maihoz hasonló kémhatású, enyhén lúgos; a víz összsótartalma pedig 900 mg/l (0,9 %o) értéknél kisebb lehetett, tótörténet, kovamoszatok, vízszintváltozás, vízminőség, plankton, bentosz Kulcsszavak: Bevezetés A Magyar Állami Földtani Intézet a Balaton átfogó geológiai kutatását célzó program keretében 1981-1986 között összesen 33 db fúrást mélyített a Balatonon. A mederfúrások jelentős hányada a negyedidőszaki és annál idősebb, a tó aljzatát képző rétegeibe, 10-15 méter mélységig hatolt. A fúrások rétegsorain szedimentológiai, ásványtani, szerves és szervetlen geokémiai, továbbá izotóp-geokémiai és paleontológiái (pollen, diatóma, Ostracoda, Mollusca) vizsgálatokat végeztek el. Ezek alapján ismeretessé váltak a balatoni üledékek fizikai, kémiai és szedimentológiai tulajdonságai, a tó üledékképződésének és fejlődéstörténetének részletei. Az üledékminták paleontológiái vizsgálata révén rekonstruálták a Balaton vízmélységében és vízminőségében bekövetkezett jelentősebb időbeli változásokat, illetve pontosították a tó környezetében bekövetkezett éghajlat- (hőmérséklet, csapadék) változások trendjeit (CSERNY 1993, NAGY BODOR, CSERNY 1998, CSERNY, NAGY BODOR 2000, TULLNER, CSERNY 2003). A kutatás során Hajós Márta volt az első, aki a Balaton üledékének diatoma flóráját tanulmányozta 17 fúrás rétegsorában. Vizsgálatait számos jelentés tartalmazza, de mindössze egyetlen fúrás (Tó-24) eredményeit publikálták (CSERNY et al. 1991). Kővári-Gulyás Erzsébet, Hajós Márta tanítványa a Tó-9,-11,-13,-15-16 fúrásokat, Buczkó Krisztina pedig a Tó-1 és Tó-25-ös fúrásokat tanulmányozta (BUCZKÓ - VÖRÖS - CSERNY, 2005). A Siófoki-medencében mélyült Tó-28-as fúrásban Hajós Márta 84 taxont különített el, de kvantitatív vizsgálatokat nem végzett. Jelen közleményünkben a Siófoki-rész-medencében lemélyített Tó-28 jelű mederfürás üledékmintáiban található kovamoszatok mennyiségi és minőségi elemzésének eredményeiről számolunk be. Az egyes fajok ökológiai igényei ismeretében a vegetáció változása a Balaton múltbeli környezeti viszonyainak, a vízminőségnek (pH, sótartalom) rekonstruálására adott lehetőséget. A különböző életmódú (plankton, bentosz, élőbevonat) fajok arányának mélység szerinti megoszlásából a vízszint-változások időbeli alakulását lehetett megállapítani. Tartósan magas vízállás idején a planktonikus formák arányának emelkedése várható, hiszen mélyebb vízben a tófenékre kevesebb fény jut, ezért az ott élő bentikus kovamoszatok fotoszintézise gátolt. Módszer A Tó-28-as jelű mederfurás a Siófoki-részmedence közepén mélyült 1989-ben. A felszeletelt üledékmag anyagából a kovamoszat-maradványokat a MÁFI standard eljárásával vonták ki és készítettek preparátumokat, Hajós Márta nem publikált leírása alapján. A mikroszkópos vizsgálathoz Olympus BX51 fáziskontraszt- és differenciál- interferencia kontraszt (DIC) berendezéssel ellátott kutatómikroszkópot használtunk. A mintákat először 40-szeres nagyítású objektívval néztük át, majd a részletes vizsgálathoz és a fotózáshoz 100szoros nagyítású immerziós objektívet használtunk. A munka első lépése a Tó-28-as fúrásminta kovamoszatflórájának megismerése, a fotódokumentációval ellátott fajlista összeállítása volt. A fajlistához 0,00-3,36 m mélység között 32 mintát elemeztünk és minden egyes először előforduló új fajról fényképet készítettünk a mikroszkóphoz kapcsolt digitális kamera segítségével. A határozást a Süsswasserflora von Mitteleuropa 2. sorozatának Bacillariophyceae kötetei segítségével végeztük el (KRAMMER - LANGE-BERTALOT, 1986; 1988; 1991a; 1991b). A második lépés a kovamoszat fajok relatív gyakoriságának meghatározása volt, ehhez 23 minta részletes vizsgálatát végeztük el, a fúrómag minden tizedik centiméterében 2,63 méterig (e mélység alatt a minták már diatoma-meddők voltak). Minden mintában látótérről-látótérre minden ép kovahéjat feljegyeztünk, addig, amíg ily módon 400 egyedet meg nem határoztunk (LUND ET AL., 1958). Két mintában (6412-es és 6429-es jelű) több mint 700 (744 ill. 713 egyed) kovavázat számoltunk meg. A kísérlet alapján megállapítottuk, hogy 400 egyed előkerüléséig a mintában előforduló fajok túlnyomó többségét (90 %) meg lehet találni. Meghatároztuk a fajok relatív gyakoriságát az üledékmélység függvényében. Csoportosítottuk a fajokat az életmódjuk (plankton, bentosz, élőbevonat) szerint és meghatároztuk azok arányát a mélység függvényében. A legtömegesebben előforduló fajok relatív gyakoriságának mélység szerinti változását ökológiai és paleoökológiai adatok analízisére és megjelenítésére alkalmas C

2 nevű program segítségével ábrázoltuk (www.campus. ncl.ac.uk/staff/Stephen.Juggins/software.htm.).