Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

151 szakban hivták fel a kutatók a figyelmet a Balatont közvetlenül fenyegető veszély, az eutrofizálódás felgyorsulására (Láng, 1991). A KATE Növénytani Tanszékén megkezdődtek a kis-balatoni botanikai, növényökológiai kutatások: florisztika, cönológia, produkcióbiológia; pont- és vegetációtérképezés; elemakkumuláció-dekompozíció vizsgálatok; termőhely (víz -, üledék-, talaj) elemtartalom-vizsgálatok; anyagforgalmi összefüggések elemzése; stb. A Balaton eutrofizálódása okainak feltárására a NYUVIZIG már 1975-től megkezdte a Zala vízgyűjtőről származó tápanyag-terhelés megállapítása céljából a nagy gyakoriságú vízminőség és -hozamvizsgálatokat, és erre alapozva a Zalával a Balatonba jutó tápanyagok mennyiségének becslését (Pomogyi et al., 2004). Vízkelety Éva is ekkor kezdte a Zala nagyobb gyakoriságú, később rendszeres algológiai vizsgálatait, melyeket alkalmanként kitelj eszett a „régi" Kis-Balaton két maradvány tavára, a Zalavári- és a Vörsi-vízre is (Mátyás, 1994). Mindezek eredményeit már a gyakorlati vízminőség-védelemben, a KBVR létesítésének megalapozásához, a várható hatások becsléséhez is felhasználtuk. A KBVR-rel kapcsolatos kutatások Az 1980-as évektől kezdve a Kis-Balaton-i kutatások kapcsolódtak a vízvédelmi rendszer tervezéséhez, kialakításához, a Hídvégi-tó 1985. évi, majd az Ingói-berek 1992. évi beüzemeléséhez, a Zalára és a Keszthelyi-öbölre gyakorolt/feltételezett hatások vizsgálatához, elemzéséhez. Több, mint tíz hazai intézmény számos kutatócsoportja foglalkozott, foglalkozik a kémiai-, biológiai-, anyagforgalmi-, hidrológiai, stb. folyamatok feltárásával, annak érdekében, hogy: - a KBVR a lehető legnagyobb mértékű tápanyag-eltávolítást szolgálja; - becsülni lehessen a rendszer közvetlen és közvetett hatását a Keszthelyi-öböl vízminőségére; - az üzemeltetés és a II. ütem befejezése az alsó Zalavölgy természeti értékeinek megőrzését, bővítését szolgálja, és nem utolsósorban, hogy - tudományos ismeretanyagunkat bővítsük a gyakorlati vízminőség-védelem megalapozására, a vizek VKI által is előírt jó ökológiai állapotának elérése érdekében. A KBVR kialakításához, üzemeltetéséhez kapcsolódó kutatások, rendszeres- és célvizsgálatok kiterjedtek: - a vegetációtérképezésre; - florisztikai- és faunisztikai vizsgálatokra - később a természetvédelmi biomonitorozás kialakítására; - a P-, N-, C. és S-forgalom részfolyamatainak megismerésére; - a főbb táplálkozási kapcsolatok feltárására - halgazdálkodási javaslatok megalapozására; - a hidroökológiai monitorozás megalapozására, kiépítésére; - esetenkénti speciális témák: pl. toxin-, toxicitás-, rendkívüli szennyezés, hal- és madárpusztulás-, árvízi terhelésstb. vizsgálatokra; - és nem utolsósorban a tápanyag- és szervesanyag terhelés-visszatartás, azaz a Zala anyagforgalmának becslésére. Ez a program a KBVR befejezésének lassulása, módosulása miatt az ezredfordulót követően már csak a legalapvetőbb, a folyamatosságot mindenképpen igénylő kutatások, vizsgálatok folytatására teijedt ki. A Kis-Balatont érintő kutatások azonban számos más forrásból folytak, folynak, így - a teljesség igénye nélkül: - a KvVM „nagy tavak" programjához kapcsolódóan; - a MEH támogatásával; - OTKA és OMFB forrásokból; - a Széchenyi-terv és a Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásával, stb. A kutatási eredmények összegzéseként 1991 -ben megtartottuk az I., 1996-ban a II. Kis-Balaton Ankétot, melyekre l-l összefoglaló kötetet meg is jelentettünk (Pomogyi szerk., 1991, 1996). A folytatásra egyelőre nem került sor. A Kis-Balaton kutatási program legutóbbi 20-25 évének tudományos termését rövid terjedelemben összefoglalni nagyon nehéz, hiszen a több mint 200 tudományos publikáción kívül több ezer oldal kéziratos jelentés, publikálatlan dolgozat - közöttük számos, a tudomány valamely fokozatának elérését szolgáló - tucatnyi tudományterület eredményeit tartalmazza. A kutatásokban oly sok kiváló kutató, nagynevű tudós vett részt és vesz részt a mai napig is, akiknek az eredményei nemcsak a Kis-Balaton jobb megismerését, hanem tudományterületük ismeretanyagának bővítését is szolgálják. Ugyancsak nehéz lenne az irodalomjegyzéket a teljesség igényével összeállítani a teijedelmi korlátok miatt: ha arra gondolunk, hogy csak a kéziratos dolgozatok listája több tucat oldalt tesz ki. Ezért a dolgozatban csupán néhány, összefoglaló jellegű dolgozatra tudtam hivatkozni. A KBVR negyedszázados története és az igazán szerteágazó kutatások eredményei megkívánják egy öszszefoglaló, az eredményeket egységes keretbe öntő, nagyobb terjedelmű dolgozat, pl. kismonográfia elkészítését. Ezt tekintjük a közeljövő egyik megvalósítandó feladatának. Irodalom Bankovics A. (1994): A Kis-Balatoni tájvédelmi körzet madártani jelentősége. Kézirat a Jobbágy S. szerk. (1994) G.E.F. pályázathoz. Bp. pp. 10 Bíró P. (1981): A Balaton halállományának strukturális változásai. In: Kárpáti I. szerk.: A Balaton-kutatás újabb eredményei. II. VEAB monográfia 16. pp. 239-275. Bíró P. (1994): Szakvélemény „A Kis-Balaton gerinces fauna változása, különös tekintettel a halfaunára" c. témában. Kézirat a Jobbágy S. szerk. (1994) G.E.F. pályázathoz. Tihany, pp. 27. Borbás V. (1891.): Tanulmányok a Balaton hínáijáról. (De Pesti Lacuum, Hungaris hínár). Földrajzi Közi. 19. B) Függelék, p. 454-491. Borbás V. (1900.): A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. BTTE n.2. pp. 432. Cholnoky J. (1918.): A Balaton hidrográfiája. BTTE. 1.2. pp. 318. Entz G. és Debestyén O. (1942): A Balaton élete. Kiadja a Kir.Magy. Term. tud. Társulat, Bp. pp.346. Füzes M. (1972): Deininger Imre élete és munkássága. In: Sági K. (szerk.): Georgikon 175: 113-120. Jobbágy S. szerk (1194): A Kis-Balaton rekonstrukció hatása a biodiverzitásra. Tanulmány G.E.F. pályázathoz. Kézirat. Bp. -64. Kéz A. (1931.): A balatoni medencék és a Zalavölgy. Pótfüzetek a Természettudományi Közlöny. 63. kötethez. 182-183. pótfüzet. 49-61. Láng I. (1991): A Magyar Tudományos Akadámia Balaton-kutatásban betöltött szerepe. In: Bíró P. szerk.: 100 éves a Balaton-Kutatás, pp.8-16. Mátyás K, (1994): A Kis-Balaton algaflórájának alakulása. Kézirat a Jobbágy S. szerk. (1994) G.E.F. pályázathoz. Khely, pp. 18. Pomogyi P. szerk. (1991): A Kis-Balaton Védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 között kutatásokról. Szhely-Khely -258. Pomogyi P. szerk. (1996): II. Kis-Balaton Ankét. Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-95 közötti kutatási eredményeiről. Pomogyi P. (2006): A Kis-Balaton makrovegetációjának változásai Történelmi távlatok. Hidrológiai Közlöny, 86: 91-93. Pomogyi P., Mátyás K. és Süle Gy. (2004.): A Zala alsó szakasz negyedszázados tápanyagterhelés-változásai. Hidrol. Közi. 5-6. 2004. 122-124. Sonnevend I. (1996): A természetvédelem helyzete és lehetőségei az áta...lakuló Kis-Balatonon 1996-ban. In: Pomogyi P. szerk. II. Kis-Balaton Ankét. Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről, pp. 641-658.