Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

152 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. History of the research of the Kis-Balaton - Kis-Balaton Water Protection System Pomogyi, P. West-transdanubian District Directorate for Environmental Protection and Water Management Abstract: The KBWPS is a rather unique project all over the world therefore a multidisciplinary research and monitoring program has been started from the beginning of its construction works with the participation of more than 10 home institutions and several research teams. Start of the research carried out of Kis-Balaton dates back even much earlier, at the last decades of 19

t

h century. This study gives an overview about the most important phases of these researches. Zootekton vizsgálatok a Hévízi forrástavon Ponyi Jenő MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany, Klebelsberg K. u. 3. Kivonat: A 2007. évi kutatások szorosan csatlakoznak a korábbi zoomonitoring kutatásokhoz, melyek rámutattak arra, hogy a vizsgálatokat célszerű a forrástóban található nagyszámú fa és beton cölöpökön kialakult biotektonra összpontosítani. A vizsgált időszakban az összes taxonszám 15 volt, ami számszerűen megegyezik a korábbi időszak adataival, azonban a fauna összetételében számos eltérés figyelhető meg. Az egész vizsgálati periódust figyelembe véve a Nematoda-k 45, az Oligochaeta-k 35, a Macrocyclops albidus 9,4 %-ban vett részt az együttesben. Feltűnő és egyben riasztó tény, hogy a Schizopera clandestina héviziensis a vizsgált mintákból nem volt kimutatható. A Nematoda/Copepoda index magas értékei, különösen az őszi időszakban, vízminőség szempontjából, továbbra is kedvezőtlen képet mutattak. Összességében a kapott vizsgálati adatok a tavi szennyeződés fokozódására utalnak. Kulcsszavak: Hévízi forrástó, zoomonitorozás, Cladocera, Ostracoda, Copepoda, Gastropoda, Nematoda, Oligochaeta Bevezetés 2007 második felében a következő feladatokat végeztem el: (1) Meghatároztam a meiofauna %-os összetételét. (2) Vizsgáltam a gerinctelen fauna dominancia viszonyait. (3) Megállapítottam a Nematoda/Copepoda indexet, amely a mikro szennyezések egyik mutatója. Ezek a kutatások az előzőekhez hasonlóan, szorosan beilleszkednek a hiomonitoring vizsgálatsorozatba (Ponyi, 2006). Szükségesnek vélem e fogalom bővebb ismertetését. A biológiai monitorozás logikája azon alapul, hogy az élőlények a környezeti változók hatását integrálják, biológiai hatékonyságuk, produktivitásuk, vagy a biocönózisukon belül ökológiai helyzetük jelzi a rendszer általános állapotát, illetve állapotváltozását. A biológiai monitorozás számos elemének ismeretét tételezi fel, mint pl. a populáció mérete, elterjedése, tolerancia határok, eloszlási mintázatok, kor- és élettartam, stb. Véleményem szerint a számos elem közül a szerkezeti és működési elemek a legfontosabbak. A szerkezeti elemnek a faj- és egyedszámot, működési elemnek a kulcspozícióban lévő állatok produkcióját tartom. Már a korábbi kutatási eredményeimből is kiderült (Ponyi, szerk., 1999-2002), hogy a vizsgálódásainkat kizárólag az élőbevonatokra kell koncentrálni, ha egy elfogadható zoomonitoring rendszert szeretnénk kidolgozni. Ezt a következők indokolják: (1) A forrástó zooplanktonja szegényes, melyre nem lehet egy rendszert kidolgozni. (2) A bentonikus fauna a tó sajátos viszonyai miatt, ugyancsak szegényes, annak rendszeres vizsgálata igen nehéz és körülményes. (3) A forrástóban található nagyszámú fa és beton cölöpökön kialakult biotekton minden időben gyűjthető és vizsgálható, a gyűjtési helyek jól azonosíthatók, az algabevonatokban élő állatok méretük miatt (meiofauna) könnyen kezelhetők és jól vizsgálhatók. Ezeken a sajátos élőhelyeken olyan a tóra jellemző állatfajok kerültek kimutatásra, melyeket a tudomány korábban nem ismert, így vizsgálatuk is fontos. Természetesen az algabevonatok összetétele is meghatározásra kerül, melyet algológus kollega végez. Ezek alapján érthetővé válik a fentiekben leírt feladatok megfogalmazása. Gyűjtési helyek A korábbi évek vizsgálataihoz hasonlóan a forrástó 5 pontján lévő műtárgyakról gyűjtöttük be a biológiai mintákat (7. ábra), melyek a következők voltak: Az északi kifolyó közelében lévő fa- és betonoszlop bevonata (3. sz. gyűjtési hely). Keleti irányba eső tőrész 3 faoszlopának algabevonata (4. sz. gyűjtési hely). Délnyugati irányba eső tórészben található 3 faoszlop kaparéka (5. sz. gyűjtési hely). A főépület hídja és a keleti part közti tőrész 3 faoszlopának algabevonata (6. sz. gyűjtési hely). Déli kifolyó közelében található épület 1 beton és 1 faoszlopának algabevonata (8. sz. gyűjtési hely). A vizsgálatok pontos időpontjai a következők voltak: 2007. augusztus 22., 2007. október 18. Anyag és módszer A mintákat az oszlopokról egy kaparó éllel ellátott nyeles plankton-hálóval vettem, melyeket 1 literes széles szájú műanyag edénybe öntve, formalinnal konzerváltam. A minták térfogata 500-700 ml volt. Kiértékelés során ennek fele volt kiválogatva. Az állategyüttesek %-os összetételének meghatározása céljából a relatív quantitativ módszert alkalmaztam, az adatok további értékelésénél a Shirayama (1988) féle indexet használtam. Eredmények és értékelésük Állatfajok előfordulása a tóban A vizsgált időpontokban (2007. augusztus 22., október 18.) az összes taxonszám 15 volt (1. táblázat), ami számszerűen megegyezik a korábbi időszak (2006. május 11.-2007. április 26.) adataival, a fauna összetételében azonban szá-