Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
149 1 2 M 3 4 1. kép A KB- és KSz-ökotipus mintáinak AFLPanalízise 1: KB-ökotipus (Trul-emésztés), 2: KSz-ökotipus (Trul-emésztés); 3: KB-ökotipus (TruI-EcoRI kettős emésztés), 4: KSz-ökotipus (TruI-EcoRI kettős emésztés). Összefoglalás Jelen munkánkban a bojtos békalencse (Spirodela polyrrhiza) két, különböző vízterekhez alkalmazkodott ökotípusánál vizsgáltuk a króm (Vl)-toleranciában mutatkozó esetleges eltéréseket. A kunszentmártoni (KSz)-ökotípus, illetve a Kis-Balatoni (KB)-ökotípus törzstenyészeteit azonos körülmények közt tartottuk fenn. A két tenyészet közti különbségek feltárásához a teszt-növényeket 10 napos, statikus króm (Vl)-kezeléseknek vetettük alá, melyek során figyeltük a tenyészetek növekedési jellemzőit, fiziológiai állapotát, illetve összehasonlítottuk a biokémiai jellemzőiket. Az eredmények alapján a két ökotípus között jelentős különbségek fedezhetők fel. A KB-ökotípus gyorsabb növekedést, a króm (VI) kezelésekkel szemben pedig nagyobb érzékenységet mutatott. A lassabb növekedésű KSz-ökotipus ezzel szemben toleránsabbnak bizonyult a króm (VI) kezelésekkel szemben. Jelentős különbséget tapasztaltunk a két változat fotoszintetikus pigment-összetétele és antocián-felhalmozása között is. Míg a KB-ökotípus esetében jelentős antociánfelhalmozódás csak stressz esetén történt, a KSz-ökotípus egyedeinél ez optimális körülmények mellett is megfigyelhető volt. A króm (Vl)-toleranciában mutatkozó különbségek, illetve a krómkezelések hatására megemelkedő antociánkoncentrációk alapján valószínűsíthető, hogy ez a vegyület-csoport a karotinoidok mellett fontos szerepet játszik a nehézfém-stressz kivédésében. Irodalom Bergmann, B., A., Cheng, J., Classen, J., Stomp, A.-M. 2000: In vitro selection of duckweed geographical isolates for potential use in swine lagoon effluent renovation. Bioresource Technology 73: 13-20. Hörcsik, Z., T., Kovács, L., Láposi, R., Mészáros, I., Lakatos, G., Garab, G. 2007: Effect of chromium on photosystem 2 in the unicellular green alga, Chlorella pyrenoidosa. Photosynthetica, 45:001-160 Keresztúri, P., Lakatos, Gy., Tóth, A., Mészáros, I., Paksi, V. 2006: Exploration of the environmental impact of leather processing to the heavy metal contents of natural vegetation - a long-term case study. Environmental Aspects of Trace Element Research - Water, Soil, Microorganisms, Plants pp: 206-209 Lakatos, G., Mészáros, I., Bohátka, S., Szabó, S., Makádi, M., Csatlós, M., Langer, G. 1993: Application of Lemna species in ecotoxicological studies of heavy metals. The Science of Total Environment , 44: 773-778 Li T., Y., Xiong, Z., T. 2004: Cadmium-induced colony disintegration of duckweed (Lemna paucicostata Hegeim.) and as biomarker of phytotoxicity. Ecotoxicology and Environmental Safety 59:174-179 Mancinelli, A. 1984: Photo-regulation of anthocyanin synthesis VIII. Effects of light pre-teatments. Plant Physiol., 75: 447-453. Mészáros, L, Lakatos, Gy., Veres, Sz., Papp, A„ Lánszki, I. 1998: Screening of glyphosate-induced changes in photosynthesis of duckweed by using chlorophyll fluorescence induction method. In: Garab, Gy. (eds): Photosynthesis: Mechanism and effects. Kluwer Academic Publishers, V: 4077-4080. Oláh V., Cseke G., Lakatos Gy., Mészáros I., 2005: A króm (VI) hatása különböző békalencse-fajok tenyészeteinek növekedésére. Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése, Nyíregyháza, Konferencia-kiadvány (CD) 3/b/7: 1-6 Vos, P., Hogers, R., Bleeker, M„ Reijans, M., van de Lee, Th., Homes, M„ Frijters, A., Pot, J., Peleman, J„ Kuiper, M„ Zabeau, M. (1995): AFLP: a new technique for DNA fingerprinting. Nucleid Acids Research, Vol. 23, No.21, 4407-4414. Abstract: In present work we had searched for possible differences in chromium (VI) tolerance between two ecotypes of giant duckweed (Spirodela polyrrhiza). They were compared by using static chromium (VI) treatments. One of the lines was cultured from a polluted the other one from an unpolluted habitat. Observing the two lines we found distinct morphological differences even under culturing conditions. Results of growth parameters, photochemical activity and pigment content indicated higher chromium tolerance of the line originating from the polluted site. Preliminary genetic analyses had also shown significant differences between the two clones. Keywords: Lemna, Spirodela, ecotype, chromium (VI), tolerance
