Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
148 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Cr (Vl)-kezelés hatására a két ökotípus tenyészeteinek gyarapodása abszolút értékben közel azonos sebességű volt, ami a KB-ökotípus esetében a kontroll 40 %-át, a KSz-ökotípusnál 52 %-át érte el a tesztek végére. A két ökotípus tenyészeteinek frisstömege, az össz-levélszámhoz hasonlóan a tesztek 3-4. napjától mutatott növekedést. A KB-ökotípus kontroll tenyészeteinek a tömege gyorsabban növekedett a KSz-ökotípushoz viszonyítva, míg a krómkezelt tenyészetek egymáshoz hasonló sebességű gyarapodást mutattak. A kontroll értékekhez viszonyított visszaesés mértéke az össz-levélszámokhoz hasonlóan a KSz-ökotípus nagyobb Cr (VI) toleranciáját mutatja (2. ábra) . 2. táblázat. A tesztnövények fotoszintetikus pigment-öszKSz-Kontroll -KB-Cr -KSz-Cr 2. ábra. A kontroll és krómkezelt tenyészetek frisstömegének változása a tesztek 10 napja alatt In vivo klorofill fluoreszcencia paraméterek A teszt-tenyészetek fotokémiai aktivitásának meghatározását a tesztek 8. napján, in vivo klorofill fluoreszcencia indukció módszerrel végeztük, melyek nem-destruktív módon tájékoztatnak a növények fiziológiai állapotáról a Cr (VI) kezelés alatt (Mészáros és mtsai 1998, Hörcsik és mtsai 2007). A krómkezelésekre a két ökotípus eltérő érzékenységgel reagált. A KB-ökotípus esetében az összes vizsgált klorofill fluoreszcencia indukciós paraméternél jelentős változásokat tapasztaltunk. Cr (VI) jelenlétében mind a potenciális (Fv/Fm) és aktuális (AF/ Fm') fotokémiai hatékonyság, mind az ún. „vitalitási index" (RFD) erős csökkenést mutatott. Ugyanezen paraméterek alapján a KSz-ökotípus a króm-kezelésekkel szemben toleránsabbnak bizonyult (3. ábra) . DF/Fm' 3. ábra. A két ökotípusnál mért in vivo klorofill fluoreszcencia indukció paraméterek a krómkezelések 8. napján a kontroll százalékába KB KB Cr** KSZ KSZ kontroll kontroll Cr 6 + klorofill a Dmol g 1 ft 0,307 0,374 1,226 1,254 klorofill b Dmol g" 1 ft 0,112 0,143 0,426 0,454 össz-karotinoid dmol g" 1 ft 0,122 0,155 0,494 0,597 klorofill a/b mol mol" 1 2,751 2,614 2,878 2,759 karotinoid/klorofill mol mol" 1 0,291 0,301 0,299 0,350 antocián-tartalom (A530-0,25*A657) g-l 1,104 3,929 13,037 19,956 Fotoszintetikus pigment-összetétel Az eredmények alapján a KSz-ökotípust magasabb frisstömegre vonatkoztatott fotoszintetikus pigment-tartalom jellemzi (2. táblázat). Krómkezelés hatására mindkét változatnál növekedést tapasztaltunk a kl-a és kl-b, illetve a karotinoidok mennyiségében. Ez a jelenség valószínűleg a levélszöveteknek a nem-letális nehézfémstressz hatására bekövetkező tömörödésével, ezzel arányosan a pigmentek koncentrációjának emelkedésével magyarázható. A karotinoid/klorofill arány erősebb növekedése a KSz-ökotípus esetében nagyobb mértékű védelmet jelez Cr (VI) jelenlétében, mint a KB-ökotípusnál 4. ábra. A levelek metanolos kivonatának fényelnyelési spektruma. Nyíl jelöli az antociánok maximális abszorbanciájának hullámhosszát (530 nm). A kivonatokban felhasznált frisstömeg azonos volt (30 mg) (KB: Kis-Balaton; KSZ: Kunszentmártoni Antocián-tartalom A KSz-ökotípusnál szemmel is látható antocián felhalmozódást a mérések is megerősítik (2. táblázat). A kontroll tenyészetek esetében a két ökotípus között jelentős, a frisstömegre vonatkoztatott antocián-tartalombeli különbséget tapasztaltunk (~13-szoros). A Cr (Vl)-kezelés a KB-ökotípusnál is antocián-felhalmozódást indukált, ami a különbségek csökkenését eredményezte (~ 5szörös különbség). A Ksz-kontroll növények magas antocián-tartalma Cr (VI) hatására szintén tovább növekedett. DNS- mintázatok A Jaccard-indexből számított genetikai távolság a bemutatott kísérletben 0,18 (1. kép). A két ökotípus közötti DNS-mintázatbeli különbség és az antocián-anyagcserében kapott eltérések közötti összefüggések feltárásához további, célzott vizsgálatok szükségesek.
