Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.
145 doxi-potenciál, vezetőképesség, pH, sótartalom) különböző időpontokban végzett együttes mérésének támogatásával. A mért háttérváltók közül jelen munkánkban az oldott oxigén (0 2 mg/l), és az oxigéntelítettség (%) értékeit használtuk fel. A méréseket a vegetációperiódus három jellegzetes időpontjában (július - a vegetáció legkitelj esedettebb állapota; szeptember - a vegetáció összeomlásának fő időszaka; ill. október - állóvizeink őszi kiegyenlítődésének állapota), a holtmedrek medrének legmélyebb helyén (nyíltvízben) végeztük, 25-cm-es rétegenként, fiiggélyben, melyhez Hydrolab gyártmányú multiparaméteres vízminőség-monitorozó rendszert használtunk. Eredmények Mérési eredményeinket az 1-4 táblázatba rendeztük. 1. táblázat: A Hordódi-Holt-Tisza nyílt vizében mért xigénháztartási adatok A Hordódi-Holt-Tisza oxigén-háztartását vizsgálva megállapítható, hogy a júliusi méréskor a holtmeder felszíni rétegeiben meglehetősen kevés oldott oxigén volt, ami a vízfenék felé jelentősen csökken, s 150 cm-es mélységben már 1 mg/l alá esik. Ugyanakkor megállapítható, hogy a mederben anaeróbia ebben az időpontban nem mutatkozott. Szeptemberben az iduló oxigénszint a kétszerese a júliusinak, de a csökkenés jóval intenzívebb, s 225 cm-es mélységben már anaeróbia uralkodik. Az oxigénviszonyok szempontjából legjobb állapotokat októberben mértük. 2. táblázat: A Háromágú nyílt vizében mért oxigénháztartási adatok Háromágú (nyíltvíz) Mélység (cm) Oldott 0 2 (mg/l) 0 2 telítettség (%) Mélység (cm) 07.14. 09.14. 10.20. 07.14. 09.14. 10.20. 20 12,3 5.44 12,4 5,9 63 114 25 7,57 0,99 12,0 88 11 110 50 4,77 0,1 12,2 55 1 112 75 2,48 0 10,8 28 0 99 too 1,46 0 8,06 16 0 73 125 1,45 0 8,00 16 0 75 A Háromágú holtmederben az oxigénviszonyok változása a Hordódi-Holt-Tiszához hason tendenciát mutatott, jelentős különbség azonban, hogy szeptemberben itt már a víz 75 cm-es mélységében anaeróbia uralkodott. A Szartos holtmederben midhárom időpontban kiváló oxigénviszonyok uralkodtak, de a felszín felőli a vízfenék felé csökkenő tendecia megfigyelhető, s itt is a szeptemberi időpont volt e szempontból a viszonylag legkedvezőtlenebb. 3. táblázat: A Szartos nyílt vizében mért oxigénháztartási adatok Szartos (nyíltvíz) Mélység (cm) Oldott 0 2 (mg/l) 0 2 telítettség (%) Mélység (cm) 07.14. 09.14. 10.20. 07.14. 09.14. 10.20. 20 10,7 6,92 15,9 123 77 143 25 10,0 6,54 14,4 115 72 130 50 9,19 5,74 14,5 105 63 130 75 9,02 6,41 14,8 103 68 133 100 9,43 5,37 14,0 108 57 126 125 8,92 5,13 14,0 101 54 126 150 6,95 4,29 14,7 78 45 132 175 6,81 3,79 13,4 76 39 120 4. táblázat: A Nagymorotva nyílt vizében mért oxigénháztartási adatok Nagymorotva (nyíltvíz) Mélység (cm) Oldott 0 2 (mg/l) 0 2 telítettség (%) Mélység (cm) 07.14. 09.14. 10.20. 07.14. 09.14. 10.20. 20 15,2 16,8 17,2 181 196 157 25 15,1 16,6 16,3 172 193 149 50 14,3 15,2 15,4 168 171 140 75 14,0 15,4 14,2 161 170 129 100 13,4 14,4 14,8 152 157 134 125 13,2 10,6 13,5 134 114 122 150 11,2 9,8 12,9 127 105 116 175 10,7 9,08 12,9 111 97 116 200 9,1 8,4 14,1 98 90 127 225 8,3 6,6 14,2 83 71 127 250 8,1 4,47 14,1 41 48 96 275 7,4 3,06 14,1 40 33 95 A Nagymorotva vizében a vizsgált időpontok mindegyikében szintén kiváló oxigénviszonyok urlkodtak annak ellenére, hogy a mélységét tekintve a Hordódi-Holt-Tiszával mutat azonosságot. A víz függélyben a fenékig oxigénnel igen jól ellátott, de a három mérési időpont közötti különbözőségek az előzőekhez hasonló tendenciákat mutattak. Összefoglalás: Ha eredményeinket a különböző időpontok szerint hasonlítjuk össze, akkor kijelenthető, hogy a vizsgált holtmedrek állapota az oxigénellátottság szempontjából szeptemberben volt a legrosszabb és októberben volt a legjobb. Abban az esetben, ha eredményeinket az egyes holtmedrek állapotának összevetésére használjuk, akkor kijelenthető, hogy a vizes élőhelyek természetvédelmi intézkedésekben megnyilvánuló védettsége nem jelenti minden esetben egyértelműen azt, hogy a valamely szempontból indokolható természetvédelmi értékesség a víz ökológiai állapotában is megnyilvánul, ill. hogy ott, a vízben található aerób élőlények szempontjából is egyértelműen kedvező állapotok uralkodnak. A természetvédelem részéről egész évben látogatási tilalommal védett két holtmeder (Hordódi-Holt-Tisza, Háromágú) a Tisza-tavi madár-rezervátum részeként - a vízhez kötődő madarak számára nyilvánvalóan kiváló élőhelyet nyújt, ugyanakkor a vizeikben élő, oxigénnel lélegző (aerob) élőlények számára meglehetősen mostoha körülményeket biztosít. A bölcs hasznosítású holtmedrek (Szartos, Nagymorotva) vize e tekintetben viszont kiváló, annak ellenére, hogy e vízterek hivatalos természetvédelmi értékessége nem éri el a Hordódi-Holt-Tisza és a Háromágú védettségi szintjét. A bemutatott eset egy olyan paradox helyzetet szemléltet, amikor egy kiválasztott élőlénycsoport (vízi madarak) érdekében hozott természetvédelmi intézkedés következtében a fokozottan védett holtmedrek vize a benne élő aerob élőlények számára sokkal kedvezőtlenebb állapotúvá válik, mint a közelükben lévő, bölcs hasznosítású (ökoturizmus, horgászat) holtmedreké. Hordódi-Holt-Tisza (nyíltvíz) Mélység (cm) Oldott 0 2 (mg/l) 0 2 telítettség (%) Mélység (cm) 07.14. 09.14. 10.20. 07.14. 09.14. 10.20. 20 3,07 6,04 9,71 35 63 87 25 2,45 5,64 7,91 28 59 71 50 2,1 5,75 7,91 24 60 71 75 1,67 4,45 6,7 19 46 59 100 1,71 3,71 6,09 19 38 54 125 1,01 3,51 6,26 11 36 55 150 0,85 2,97 5,56 10 31 49 175 1,15 2,92 5,97 13 30 53 200 0,81 1,94 6,3 9 20 55 225 0,54 0 5,47 6 0 48 250 0,49 0 4,64 5 0 41 275 0,3 0 5,22 3 0 36
