Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Testtömeg- és testméretadatok elemzése a mocsári szitaötőknél (.Libellula fúlva Müller, 1764; Odonata: Libellulidae) Mári Anikó

1, Farkas Anna

1, Miskolczi Margit

1, Jakab Tibor

2, Schnitchen Csaba

1, Dévai György

1 'Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Kossuth Lajos Gimnázium, 5350. Tiszafüred, Baross Gábor út 36. Kivonat: A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékén a Magyar Odonatológiai Adatbázis keretében testtömeg- és testméretadatok elemzését végeztük el a mocsári szitakötő (Libellula fúlva MÜLLER, 1764) lárva- és imágóegyedeinél, amelyeket a Kis-Körös Bojt község határában lévő szakaszáról származó populációból gyűjtöttünk. Célunk volt egyrészt mindkét fejlődési stádium esetében a fajról egy populációs szintű jellemzést adni, s az ivari szintű eltéréseket is elemezni a testtömeg- és a testméretadatok alapján, másrészt a testtömeg és a testméretek között összefüggést keresni. Egyik fejlődési stádium esetében sem tapasztaltunk sem a testtömeg- és a testméret-adatok alapján történő ivari szintű elkülönülést, sem pedig a testtömeg és testméretek között számottevő összefüggést. Kulcsszavak: mocsári szitakötő (Libellula fúlva), testtömeg, testméret, lárva, imágó. Bevezetés A SYN-TAX 2000 programcsomag (PODANI 2001) A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékén a segítségével klaszteranalízist végeztünk a lárváknál és az Magyar Odonatológiai Adatbázis keretében testtömeg- imágóknál valamennyi változó, illetve bizonyos változóés testméretadatok elemzését végeztük el a mocsári szitakötő (Libellula fúlva MÜLLER, 1764) lárva- és imágóegyedeinél. Célunk volt mindkét fejlődési stádium (lárva, imágó) esetében a fajról egy populációs szintű jellemzést adni. Vizsgáltuk továbbá az ivari szintű eltéréseket a testtömeg- és testméretadatok alapján, ill. összefüggést kerestünk a testtömeg és testméretek között. Anyag és módszer Az állatok begyűjtését a Bihari-sík kistájához tartozó Kis-Körös (37 km, 116 km

2 - MAROSI és SOMOGYI 1990) Bojt község határában lévő szakaszán végeztük, az utolsó stádiumos lárvákét 2007.04.29-én, az imágókét pedig 2007.05.15-én. A befogást követően az állatokat 4 %-os formaldehid-oldatba téve tartósítottuk. A lárvák azonosítása ASKEW (2004), GERKEN és STERNBERG (1999) munkái, az imágóké pedig ASKEW (2004), STEINMANN (1984) és ÚJHELYI (1957) munkái alapján történt. Az elemzést 20 lárva (9 hím, 11 nőstény) és 20 imágó (11 hím, 9 nőstény) esetében végeztük el. A nedves és a száraz testtömeget analitikai mérlegen (OHAUSOOIAV 114C) mértük. A nedves testtömeg-mérés előtt a formaiinban tartósított állatokról a nedvességet szűrőpapírral óvatosan és gondosan leitattuk, de tapasztalataink szerint a mérés még így is elég pontatlan. A száraz testtömeg méréséhez az állatokat szárítószekrényben 80 °C-on tömeg-állandóságig szárítottuk. A testméretek közül a lárváknál a teljes testhosszt, a potroh legnagyobb szélességét, a fej szélességét, a csáptőízek közötti távolságot és a jobb hátsó comb hosszát, míg az imágóknál a teljes testhosszt, a potroh hosszát, a fej és a fejpajzs szélességét, a csáptőízek közötti távolságot, a jobb hátsó comb hosszát, a szárnyak hosszát, valamint a jobboldali szárnyakon a szárnycsomó és a szárnyjegy disztális vége közötti távolságot mértük. A testméretek közül a testhosszt, a potrohszélességet valamint a szárnyak hosszát digitális tolómérővel állapítottuk meg, a többi testméretet pedig Carl Zeiss (Jena) gyártmányú sztereo-mikroszkóppal, okulár-mikrométer segítségével vettük fel. Valamennyi vizsgált változónál megállapítottuk a minimum-, a maximum-, az átlag- és a szórásértékeket mindkét ivar esetében. csoportok figyelembe vételével. Az egyes egyedekre vonatkozó adatokat a csoportátlag (UPGMA) módszerrel és a Bary & Curtis koefficiens alapján elemeztük. Eredmények és értékelésük A vizsgált változókra megállapított minimum-, maximum-, átlag- és szórásértékek alapján az ivarok között nem volt számottevő eltérés kimutatható, sem a lárváknál, sem pedig az imágóknál (/. és 2. táblázat). Korábbi munkánk során két hazai Gomphus-faj esetében a jobb első szárnyon mért távolság alapján a nőstény és a hím imágóegyedek egyértelmű elkülönülését tapasztaltuk (FARKAS et al. 2007). A Libellula fúlva esetében viszont ennek a testméretnek az alapján ivarok szerinti elkülönülés nem volt kimutatható. 1. táblázat. A Libellula fúlva lárváinak testtömeg-, víztartalom- és testméretadatai (n = példányszám, H = hím, N = nőstény) Ivar Min. Max. Átlag Szórás Testtömeg (g) Nedves H 9 0,355 0,4595 0,4189 0,0315 Nedves N 11 0,3143 0,4405 0,3899 0,0385 Száraz H 9 0,0693 0,094 0,08369 0.0088 Száraz N 11 0,0669 0,0892 0,0794 0,0079 Víztartalom (%) H 9 87,82 87,82 80,76 3,2173 Víztartalom (%) N 11 77,04 82,82 79,57 1,6588 Testméretek (mm) Testhossz H 9 22 26 24,39 1,244 Testhossz N 11 23 26 24,54 1,0357 Potrohszélesség H 9 6 7,5 6,89 0,5465 Potrohszélesség N 11 6 7 6,77 0,4101 Fejszélesség H 9 5,6 6 5,78 0,1173 Fejszélesség N 11 5,4 5,8 5,6 0,1162 Csáptőízek H 9 1,62 1,85 1,73 0,095 közötti távolság N 11 1,58 1,77 1,67 0,0633 Combhossz H 9 5,6 6 5,92 0,1563 Combhossz N 11 5,5 6,2 5,85 0,2115 A klaszteranalízissel kapott eredmények szerint ivari szintű elkülönülés nem volt tapasztalható sem a lárváknál, sem pedig az imágóknál. A hím és a nőstény egyedek között keveredés volt tapasztalható a valamennyi változó, illetve a csak bizonyos változócsoportok alapján készült dendrogrammokon egyaránt (/. ábra). A két ivar elkülönülésének hiánya azonban a viszonylag csekély mintaszám következménye is lehet. A nedves, illetve a száraz testtömeg és a testméretek között számottevő összefüggést nem találtunk (2. ábra). Érdekes azonban, hogy míg a hím egyedek a diagramon igen széles sávban helyezkednek el (mivel száraz testtömegük szórása nagy), addig a nőstényeknél ez a sáv