Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

131 meglehetősen keskeny. Fontos megjegyezni, hogy esetünkben egy adott időpontban gyűjtött mintáról volt szó, amelyet ugyan zömmel fiatal egyedek alkottak, de az átváltozástól számított koruk nem ismert, így a közvetlenül a kirepülés után begyűjtött egyedek elemzése esetében akár eltérő kép is mutatkozhat. Ismert ugyanis, hogy az imágók a kirepülés napján testtömegük akár 50 %-át is elveszíthetik (SHAFER 1923 - cit. NEVILLE 1983), majd az érés során tömegük jelentősen nőhet. ANHOLT és munkatársai (1991) például 54 fajt vizsgálva úgy találták, hogy a hímek testtömege átlagosan 84 %-kal, a nőstényeké pedig 125 %-kal nőtt ezen időszak alatt. A prereproduktív periódust követően viszont általánosságban kisebb a táplálékfelvétel, mint azt megelőzően (HIGASHI et al. 1979, 1982). Az a kérdés azonban még tisztázásra vár, hogy a testméretek - a kitinizált állatokra vonatkozó gyakoribb véleménynek megfelelően - valóban állandók-e a vedlések között, ill. a kibújást követően. Jövőbeli munkánk során ezt a kérdést az állatok laboratóriumban történő tartásával és folyamatos mérésével tervezzük megválaszolni, s szükségesnek tartjuk további testtömeg- és testméret-adatok gyűjtésére és elemzésére sort keríteni az egyedek korának figyelembe vételével. 2. táblázat. A Libellula fúlva imágóinak testtömeg-, víztartalom- és testméretadatai (n = példányszám, J.e. = jobb első, J.h. = jobb hátsó, H = hím, N = nőstény) Összefoglalás Dolgozatunkban testtömeg- és testméret-adatok elemzését végeztük el a mocsári szitakötő (Libellula fúlva MÜLLER, 1764) lárva- és imágóegyedeinél, amelyeket a Kis-Körös Bojt község határában lévő szakaszáról származó populációból gyűjtöttünk. Célunk volt mindkét fejlődési stádium esetében a fajról egy populációs szintű jellemzést adni, s az ivari szintű eltéréseket is elemezni a testtömeg- és testméret-adatok alapján, másrészt a testtömeg és testméretek között összefüggést keresni. Célkitűzéseink megvalósítása során sem a vizsgált változókra megállapított minimum-, maximum-, átlag- és szórásértékek alapján, sem a klaszteranalízissel kapott eredmények szerint nem volt kimutatható ivari szintű elkülönülés, s ez a lárvákra és az imágókra egyaránt vonatkozik. A nedves, illetve a száraz testtömeg és a testméretek között számottevő összefüggést szintén nem találtunk egyik fejlődési stádium esetében sem. Köszönetnyilvánítás A gyűjtőhely választásáért Nagy H. Beáta PhD hallgatót, a vizsgálati feltételek biztosításáért dr. Nagy Sándor Alex tanszékvezető egyetemi docenst (DE Hidrobiológiái Tanszék) illeti köszönet. Az Öveges József program OMFB-01569/2006 számú pályázatán elnyert támogatás az anyag összeállítását és bemutatását tette lehetővé. Irodalom ANHOLT, B.R. 1991: Measuring selection on a population of damselflies with a manipulated phenotype. -Evolution 45: 1091-1106. ASKEW, R.R. 2004: The dragonflies of Europe. Second edition. - Harley Books, Colchester, 308 pp. FARKAS A. - PRILL É. - JAKAB T. - MISKOLCZI M. - GRIGORSZKY I. - DÉVAI GY. 2007: Szitakötök (Odonata) testtömeg- és testméret-adatainak elemzése. - Hidrol. Közi. 87/6: 31-34. GERKEN, B. - STERNBERG, K. 1999: Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). - Arnika & Eisvogel, Höxter & Jena, VI + 354 pp. HIGASHI, K. - NOMAKUCHI, S. - MAEDA, M. - YASUDA, T. 1979: Daily food consumption of Mnais pruinosa Selys (Zygoptera: Calopterygidae). - Odonatologica 8: 159-169. HIGASHI, K. - NOMAKUCHI, S. - OKAME, Y. - HARADA, M. 1982: Length of maturation period and daily food consumption of immature damselfly, Mnais pruinosa pruinosa Selys (Zygoptera: Calopterygidae). - Tombo 25: 23-26. MAROSI S. - SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. - MTA Földrajztud. Kutató Intézet, Bpest, 479 pp. NEVILLE, A.C. 1983: Daily cuticular growth layers and the teneral stage in adult insects: a review. - Journal of Insect Physiology 29: 211-219. PODANI, J. 2001: SYNTAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. User's manual. - Scientia Publishing, Budapest, 53 pp. STEINMANN H. 1984: Szitakötök - Odonata. In: Fauna Hungáriáé V/6 (160.). - Akadémiai Kiadó, Budapest, 111 pp. ÚJHELYI S. 1957: Szitakötők - Odonata. In: Fauna Hungáriáé V/6 (18.). - Akadémiai Kiadó, Budapest. 44 pp. ] Ivar [ n ] Min. | Max. j Átlag j Szórás Testtömeg (g) Nedves H 11 0,2568 0,5782 0,4123 0,1137 Nedves N 9 0,2434 0,3815 0,3175 0,0416 Száraz H 11 0,0524 0,1574 0,0946 0,04045 Száraz N 9 0,0515 0,061 0,0585 0,0032 Víztartalom (%) H 11 72,78 83,22 77,75 4,3958 Víztartalom (%) N 9 78,84 84,35 81,34 1,7843 Testméretek (mm) Testhossz H 11 41 47 44,64 1,5667 Testhossz N 9 43 44 43,44 0,464 Potrohhossz H 11 25 29 27,64 1,2863 Potrohhossz N 9 26 30 27,67 1,3919 Fejszélesség H 11 7,6 8,25 7,91 0,2508 Fejszélesség N 9 6,7 7,75 7,56 0,3286 Fejpajzsszélesség H 11 4,15 4,53 4,37 0,1053 Fejpajzsszélesség N 9 4,15 4,94 4,42 0,2205 Csáptőízek közötti távolság H 11 2,05 2,36 2,19 0,1107 Csáptőízek közötti távolság N 9 2,05 2,17 2,1 0,05 Combhossz H 11 6,3 7 6,63 0,2239 Combhossz N 9 6,1 6,7 6,32 0,1986 Jobb első szárny hossza H 11 35,6 39,5 37,87 0,9676 Jobb első szárny hossza N 9 35,1 37,5 36,5 0,8246 Jobb hátsó szárny hossza H 11 35,6 39,5 37,44 1,0259 Jobb hátsó szárny hossza N 9 24,8 37,5 34,79 3,834 Bal első szárny hossza H 11 36,1 39,5 37,87 0,921 Bal első szárny hossza N 9 35,2 37,1 36,41 0,6254 Bal hátsó szárny hossza H 11 35,5 39,4 37,49 0,9364 Bal hátsó szárny hossza N 9 34,4 36,5 35,69 0,6954 J. e. szárnyon mért távolság H 11 14,51 15,91 15,06 0,3573 J. e. szárnyon mért távolság N 9 14,51 15,44 14,99 0,3148 J. h. szárnyon mért távolság H 11 15,6 17,32 16,44 0,4099 J. h. szárnyon mért távolság N 9 15,6 17,32 16,49 0,495