Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

107 Feltűnő (főleg Tőzeggyármajornál), hogy a QBAP értékelés nagyon kevés karakterfajt vett figyelembe, így elképzelhető, hogy a minőség alulbecsült (5. táblázat). Összehasonlításul feltüntettük a korábban használt MMCP-t (ez VKI minősítésre nem jó, mert nem típus specifikus, nem kvantitatív, EQR nem számolható). Megoldásként szóba jöhet a karakterfajok rendszerének, vagy a tipológiai besorolásnak a felülvizsgálata, annál is inkább, mivel a módszer kidolgozása csak egy (!) szélsőségesen csapadékos időszakban végzett mintavételi projekten alapult. További lehetőség az AQEM/ASTERICS multimetrikus index rendszer honosítása a magyar tipológiára (Ficsór és Nagy 2007, Adóiján 2007). 5. Következtetések Nagy eredmény, hogy - késve ugyan - de elkészült a monitoring koncepció, beindultak a vizsgálati programok. A VKI által szorgalmazott ökológiai szemlélet irányába történő elmozdulás a vizsgálati elemek, a módszertan, részben a gyakoriságok tekintetében megtörtént. Az előírásoknak megfelelő - kvalitatív és kvantitatív vizsgálatokon alapuló, referencia viszonyokat figyelembe vevő, típus specifikus, többszintű, nemzetközi összehasonlításra alkalmas EQR alapon minősítő - rendszer jött létre. Az egészen új keletű részletes terepi jegyzőkönyv használat elősegíti a környezeti összefüggések értékelését. Munkánk rávilágít arra, hogy az alábbi területeken további fejlesztés szükséges: monitoring koncepció finomítása, tipológiai besorolások felülvizsgálata, indexek pontosítása, finomítása, a biológiai elemek mintavételi, feldolgozási, értékelési módszertanát egységben, elemenként különkülön tárgyaló módszertani kézikönyv készítése, taxonómiai továbbképzések, segédanyagok, értékelést segítő szoftverek, biológus létszámhiány megoldása, időigényes előkészítésekhez technikai személyzet, halak vizsgálatának kérdése. Az ökológiai monitorozásnak a víztestet (nem pedig egy pontot!) kell jellemeznie, következésképp egy adott víztesten belül a különböző minőségi elemeket vizsgáló monitorozási pontok nem feltétlenül esnek egybe, a legjellemzőbb állapot vagy pont feltárásához biztosítani kellene a vízfolyások hosszirányú jobb megismerését. Fontos a közvélemény további ökológiai szemléletformálása, sőt e tekintetben még az ágazat egyes szereplőinek gondolkodásmódja is elmaradásban van. A monitorozás elkezdődött, de sajnos a megalapozó háttérmunkák még nem zárultak le, párhuzamosan folynak, ezek felgyorsítása szükséges a profi rendszer kialakításához. 6. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Hebling Marianna, Zajovics Gyula, Várbíró Gábor, Horváthné Kiss Ildikó, Pogonyi Eszter segítségét és Bereczki Csabának az angol nyelvű fordítást. 7. Irodalom Adóiján G. (2007): A makrozoobentonnal történő vízminősítés a VKI rendszerében MHT XXV. Vándorgyűlés, Tata Ács É., Borics G., Kiss G., Reskóné Nagy M., Várbíró G., Kiss K. T. (2007): Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakjainak példáján. MHT XXV. Vándorgyűlés, Tata Csányi B., Zagyva A., Zsuga K, Szalóky Z. (2007): Módszertani útmutató a 2007-től induló biológiai monitoring vizsgálatokhoz. A felszíni vizes monitoring fejlesztése, VITUKI zárójelentés a KvVM számára. Ficsór M., Nagy K. (2007): Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek vizsgálata különböző biológiai vízminősítő módszerek (ASTERICS, karakterfaj-elemzés, BMWP) tükrében az ÉMI-KTVF illetékességi területén 2006-ban. IV. Makroszkopikus Vízi Gerinctelen Kutatási Konferencia, Tihany Müller Z., Juhász P., Kiss B., Kovács T. (2007): Az ökológiai minősítés a makroszkopikus gerinctelen fauna alapján. Kézirat Nemzeti jelentés (2007): Jelentés a Duna vízgyűjtőkerület szintű monitoring programok kialakításáról. A KvVM 2007. évi Nemzeti Jelentése az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK sz. Irányelvének 8. cikk szerinti teljesítéséről. Pomogyi P., Szalma E. (2006): Makrofita vizsgálati és minősítési módszerek az EU VKI hazai bevezetéséhez. Módszertani útmutató 1.1. Keszthely-Szeged, elektronikus verzió Pomogyi P. szerk (2006): Képes segédanyag a VKI szerinti víztest-típusok makrofita szempontú jellemzéséhez, biológiai állapotának gyors értékeléséhez. Keszthely, elektronikus verzió Pomogyi P., Reskóné Nagy M., Szilágyi F. (2007): A Balaton és a Velencei-tó, valamint vízgyűjtőjük speciális monitoring hálózata kialakításának makrofita szempontjai MHT XXV. Vándorgyűlés, Tata Simonffy Z., Szilágyi F. (2005): Tipológia, víztest kijelölés, besorolás. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest, kézirat Szilágyi F. (2005): Felszíni vizek referencia állapota, referencia helyek. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, Budapest, kézirat Szilágyi F., Ács É., Borics G., Halasi-Kovács B., Juhász P., Kiss B., Kovács Cs., Kovács T., Lakatos Gy., Müller Z., Padisák J., Pomogyi P., Szabó K, Szalma E., Tóthmérész B. (2006): Az ökológiai minősítés kérdései. - In: Somlyódi L. és Simonffy Z.: A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére, MTA Vízgazdálkodási Csoport és BME VKKT közös munkabeszámolója, kézirat. Víz Keretirányelv (2000): Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. The beginning of the Water Framework Directive referring to the ecological research of river Ikva Kovács, K. - Érces, K. - Mayer, R. North Transdanubian Regional Environmental, Nature Conservation and Water Management Inspectorate, Laboratory, Győr. H-9028. Török Ignác u. 68., Hungary Abstract: Since 2007 a new monitoring system has been working in Hungary. We show the construction and our experiences during the initial operation of this system through the research results of river Ikva. The new system is exact to the rule of Water Framework Directive (it is based on qualitative and quantitive analyses, correlates with a reference state, type specific, multigrade, based on EQR which makes the system comparable internationally), however further developments are needed in more fields (e.g.: softening the monitoring conception, verification of the typological classification, softening the indices, taxonomical retraining, intermediates, methodological manual, software helping the valuation, solution of complement shortage). Keywords: Water Framework Directive, phytoplankton, phytobenton, macrophyte, macroinvertebrates