Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 6. SZ. Létesített vizes élőhelyek élőbevonatának vizsgálata Kosáros Tünde

1,

2, Pékár Ferenc

1, Lakatos Gyula

2 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet, 5540. Szarvas, Anna-liget 8. 2 Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Kutatásaink során egy létesített vizes élőhelyen - ahol afrikai harcsát termelő telep elfolyóvizének tisztítása történik - a domináns emerz növényzeten és mesterséges alzatokon képződött élőbevonatot vizsgáltuk. Az élőbevonat mennyiségi és minőségi változásainak nyomonkövetésével a vízkezelő rendszer működéséről, a vízi ökoszisztéma anyagforgalmáról és a tisztítási hatékonyság növelhetőségéről kapunk pontosabb ismereteket, melyek jól hasznosíthatók a rendszer üzemeltetése és továbbfejlesztése során, létesített vizes élőhely, vízkezelés, élőbevonat. Kulcsszavak: Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításra használt létesített vizes élőhelyek élővilága képes alkalmazkodni a bevezetett szennyvízhez és működése során feldolgozza, hasznosítja a különböző szerves és szervetlen szennyező anyagokat (Lakatos 1998). Ezekben a vízkezelő rendszerekben a bevonatlakó élőlényközösségeknek jelentős szerepe van a vízi ökoszisztéma anyagforgalmában és a tisztitási hatásfok növelésével hozzájárulnak a megfelelő vízminőség kialakulásához. Fontosnak tartjuk a szennyvíz-tisztításra felhasznált létesített vizes élőhelyek működésének minél sokoldalúbb megismerését, hogy az optimalizálás az egész rendszerre, vagy csak egyes részfolyamataira eredményesen alkalmazható legyen. Az élőbevonat (perifiton) azoknak a szervezeteknek az együttese, amelyek a vízfenéktől eltérő anyagú, attól jól elkülöníthető víz alatti szilárd alzaton találhatók (

Behring 1924, Dussart 1966, Lakatos 1976). A perifiton produkció a mérsékelt övtől a trópusi területekig a tavi haltermelésben is hasznosítható. A perifiton technológia alkalmazása (mesterséges alzat segítségével megnövelt felületen képződött bevonat) a tavi termelés növekedéséhez és a vízminőség javulásához járul hozzá. Világszerte nő az érdeklődés a perifiton iránt, melynek számos oka van: a bevonatnak jelentős és gyakran meghatározó szerepe van a vízi ökoszisztémákban a szén megkötésében és a tápanyag-körforgásban, a vízi környezetben lezajló változások kitűnő indikátora, tavak és tározók vízminőségének javítására használható, növeli a tápanyagok felhasználhatóságát, speciális táplálékként is szolgál és szennyvíz-tisztításra is használható (Azim et al. 2005). Kutatásaink során egy létesített vizes élőhelyen - ahol afrikai harcsát termelő telep elfolyóvizének tisztítása történik - a domináns emerz növényzeten és mesterséges alzatokon képződött élőbevonatot vizsgáltuk. Anyag és módszer A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet területén létesített vizes élőhelyen történik egy intenzíven afrikai harcsát nevelő telep elfolyó vizének kezelése. 2006-ban a vízkezelő rendszer négy sorba kapcsolt tóból állt: két stabilizációs és két vízinövényes (nádas és gyékényes) tó. A tavak területe 2500 m

2, az első két egység vízmélysége átlagosan 1,2 m. A makrofitás tavak vízmélysége 50 cm. A bevezetett szennyvíz naponta átlagosan 250 m

3 volt. 2007-ben a vízkormányzást megváltoztattuk, a második tóból - ahol halasítás történt (50 kg egynyaras ponty, 50 kg kétnyaras ponty, 42,5 kg amur és 150 kg busa) - a nádas és gyékényes tóba egy időben történik a víz bevezetése. Az első, stabilizációs tóba 2007-ben naponta átlagosan 400 m

3 szennyvíz került bevezetésre. 1. és 2. ábra, A vízkezelő rendszer vázlata A: az afrikai harcsát előállító telep elfolyóvizének bevezetése, B: a rendszer kifolyója, a O jel a mintavételi helyeket, a nyilak pedig a viz áramlási irányát jelzik.