Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

63 hidrobiológiái szempontból jellemző rájuk. A csekélyke sporadikus publikált adat nemcsak a Körösök völgyében elhelyezkedő holtmedrekre igaz, hanem a hazai holtmedrek vonatkozásában általánosan is megfogalmazható. Alkalomszerű vizsgálatok általában leíró jellegű, florisztikai és faunisztikai munkák mellett nagyon kevés igyekszik a holtmedrek főbb típusainak a "működését" és annak főbb jellemvonásait bemutatni (Dévai és mtsai 2001). A vizsgálataink célja volt, hogy két, eltérő trofitású sekély holtmedret hasonlítsunk össze és értelmezzük a közöttük levő estleges különbséget. A legfontosabb eltérés a vizek foszfor tartalmában jelentkezett. Azt tapasztaltuk, hogy az eutróf holtmederben a foszfor felszabadulása az üledékből nagymértékű volt az anoxikus alsó vízrétegbe. Egy oligo-mezotróf holtmeder esetén azonban az oxigenált nitrogénformák (nitrit és nitrát) mennyisége a hipolimnionban 1,2 g N m-3, vagy a fölötti értéket ért el, akkor az üledék felszín fölött mért foszfor mennyisége relative csekély volt. Ez alapján úgy véljük, hogy a hipolimnion kielégítő oxigénellátottsága segítheti a holtmedreink trofitását alacsonyabb szinten tartani. 5. Köszönetnyilvánítás Munkánkat a Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Tudományos Kutatási Alap (No., K60452), valamint az MTA Bolyai János és a Öveges József (Dinoalga) ösztöndíjai támogatták. 6. Irodalom Borics, G., Grigorszky, I., Padisák, J. (2002): Tisza- és Körös-menti holtágak dinoflagellátái Hidrológiai Közlöny 82. 21-23. Bárdosi E., Nagy S., Dévai Gy., Grigorszky I., Kiss B., Végvári P., Bancsi 1. 2000: Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. - Hidrológiai Közlöny 80(5-6): 275-277. Dévai Gy., Aradi Cs., Wittner I., Olajos P., Gőri Sz. Nagy S. 2001: Javaslat a Tiszai-Alföld vízi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján - In: GLATZ F. (szerk.): Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a magyar Tudományos Akadémián Műhelytanulmányok - In: BORHIDI A. - BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III., Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció, MTA Budapest, p. 183-204. Dévai Gy., Nagy S. A., Csabai Z., Ebesfalvi S., Kiss B., Lukács B. A., Miskolczi M., Müller Z„ Némeczky M. 2003: A Hordódi-Holt-Tisza állapotértékelése a vegetációfelmérések és az oxigénháztartás vizsgálatok alapján - Hidrológiai Közlöny 83(I-XII): 38-41. Grigorszky, I., Nagy, S., Krienitz, L., Kiss, K. T., Hamvas, M., Tóth, A., Borics, G., Máthé, Cs., Kiss, B., Borbély, Gy., Dévai, Gy., & Padisák, J. (2000): Seasonal succession of phytoplankton in a small oligotrophic oxbow and some consideration to the PEG model. Verh. Internat. Verein. Limnol. 27: 152-156. Grigorszky I

, J. Padisák, G. Borics, C. Schitchen and G. Borbély, (2003): Deep chlorophyll maximum by Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Bergh in a shallow oxbow in Hungary. Hydrobiologia 506-509: 209-212. Gőri Sz., Aradi Cs., Dévai Gy., Nagy S. 2000: Principles and methodology of integrated categorisation of water bodies and wetlands demonstrated on backwaters - In: L. Gallé - L. Körmöczi (Ed.): Ecology of River Valleys - TISCIA monograph series. Department of ecology. University of Szeged, Szeged, p. 91-97. Hamar, J. (1976): Data on the summer algal flora of dead-arms in the vicinity of Tiszafüred. Tiscia (Szeged) Vol. XII, pp. 21-36. Hortobágyi, T. (1939): A Tisza "Nagyfa" -holtágának phytoplanktonja qualitativ vizsgálata (Qualitative Untersuchungen des Phytoplanktons des toten Armes "Nagyfa" der Tisza). - Folia Crypt. 2, 151-216 Kiss I.: (1982): The algal flora and its seasonal aspects in the Körtvélyes and Mártély backwaters of the Tisza. Tiscia (Szeged) Vol. XVII, pp. 51-65 (1982). Kiss I.: (1983): The role of seasonal, edaphic and biotic factors in the development of Phytoplankton communities in the Cibakháza backwater of the Tisza. Tiscia (Szeged) Vol. XVIII, pp. 33-46 (1983). Padisák J. (2005): Általános limnológia. 310 p. ELTE Eötvös Kiad, Bp. Padisak J, Borics G, Feher G, Grigorszky I, Oldal I, Schmidt A, Zambone-Doma Z (2003): Dominant species, functional assemblages and frequency of equilibrium phases in late summer phytoplankton assemblages in Hungarian small shallow lakes. Hydrobiologia 502 (1-3): 157-168. Roijackers, R.M.M., Szabó, S., and Scheffer, M. (2004) Experimental analysis of the competition between algae and duckweed. Archiv fúr Hydrobiologie

, 160, 401 -412. Schmidt, A. (1977): Adatok a Duna Baja környéki mellékágainak limnológiájához. Hidrológiai Közlöny. 6. sz. 273-280. Szabó, S„ Braun, M., Nagy, T., Balázsy, S. and Reisinger, O. 2000: Decomposition of duckweed (Lemna gibba) under axenic and microbial conditions: flux of nutrients between litter water and sediment, the impact of leaching and microbial degradation. Hydrobiologia 434: 201-210. Teszárné, N.M., Márialigeti, K, Végvári, P., Csépes, E„ Bancsi, I. (2003): Stratification analysis of the Óhalász Ox-bow of the River Tisza (Kisköre Reservoir, Hungary), Hydrobiologia Volume 506, Number 1, November 2003 , pp. 37-44(8) Wittner I., Dévai Gy., Kiss B., Müller Z., Miskolczi M., Nagy S. A. 2003: Holtmedrek számbavétele és ökológiai felmérése a Felső-Tisza magyarországi szakaszán - In: SIKOLYA L. PEY G. 2003: MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének 12. éves közgyűléssel egybekötött tudományos ülésének előadásai MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg m. testülete, Nyíregyháza, p. 233-239. Wittner I., Dévai Gy., Kiss B„ Müller Z., Miskolczi M., Nagy S. A., 2004: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 1. rész Állapotfelmérés-Hidrológiai Közlöny 84(5-6): 172-175. Wittner I., Dévai Gy., Kiss B.,

Müller Z„ Miskolczi M., Nagy S. A. 2005: A Felső-Tisza-menti holtmedrek állapotfeltárása 2. rész: Állapotértékelés - Hidrológiai Közlöny 85(6): 171-173. The effect of nitrate and nitrite ion on the emission of phosphorus from the sediment in two backwaters in Körös Valley 'Grigorszky, I. - 2Borics, G. - 2 Várbíró, G. - 2Grigorszkyné Budai, T. - 'Béres, V., - 4Krasznai, E, - 'Schnitchen, Cs. 'University of Debrecen, TEK, TTK Department of Hydrobiology, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2Transtisainian Environmental and Water Inspectorate, 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. 'University of Debrecen, TEK TTK, Department of Botany, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 4University of Debrecen, TEK TTK, Department of Ecology, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Abstract: Two shallow backwaters at the riverside of River Tisza were investigated in 2004. Based on chlorophyll-a content one of them was eutrophic (Endrőd-középsö-Holt-Körös), while the other was mesotrophic (Kecskés-zugi-Holt-Körös). Our aim was to find out the main characteristics in which the backwaters differ from each other based on their physicochemical parameters and other qualities in which they are similar to deep lakes. The most important difference between the two backwaters appeared in the phosphorus content of the waters. We observed that the emission of phosphorus from the sediment into the lower anoxic water layer was large in the eutrophic backwater. However when the quantity of oxygenized nitrogen forms (nitrite and nitrate) in the hypolimnion was 1.2 g N m"

5 or above in the mesotrophic backwater then the quantity of phosphorus measured above the sediment surface was relatively low. Based on this we presume that the appropriate oxygen supply of the hypolimnion can help to keep the trophy of our backwaters at a lower level. Although these characteristics are well known in deep lakes, but they weren't confirmed in shallow water bodies until now. We reckon that it would be important to take the practical respects of the cognitions discovered in the present paper - characteristics typical of deep, layered standing waters - into consideration in the rehabilitation of backwaters. Keywords: backwaters, nitrite and nitrate ion, oxygen supply, shallow and deep standing waters