Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

6. szám - IL. Hidrobiológus Napok: „A Balaton és vízrendszere – a Balaton-kutatás története” és „A Duna-kutatás története” Tihany, 2007. október 3–5.

31 Ipari hűtővíz bakteriológiai vizsgálata tenyésztéses és molekuláris módszerekkel Bohus Veronika 1­2, Szoboszlay Márton 1, Márialigeti Károly 1' 2, M. Tóth Erika 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. 2ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány l/A. Kivonat: Számos ipari létesítményben gondot okoz az általuk használt ultra tiszta vizek mikrobiális szennyezettsége. A mikrobák nemcsak a vi­zekben fordulnak elő, hanem biofilmek képzése révén a rendszer számos pontján megtelepednek, és korróziós folyamatokat indíthatnak. Vizsgálataink során egy ilyen ipari hűtővíz rendszer térfogat kiegyenlítő tartályának bemenő (TKE) és kimenő (TKU) ági vizét vizsgál­tuk. A tenyésztést oligotróf tápközegben végeztük. Random izolálást követően a baktériumokat zsírsav profiljuk alapján csoportosítot­tuk. A fenon reprezentánsokat és a nem csoportosuló törzseket 16S rDNS bázissorrend elemzéssel vizsgáltuk. Ezzel egyidejűleg 11-11 liter vízminta szürletéből közvetlen DNS kivonás után T-RFLP analízist végeztünk, a csúcsok azonosításához egy, már előzőleg létreho­zott klónkönyvtárat használtunk. A tenyésztéses vizsgálat alapján mindkét vizet az aerob, kemoorganotróf a-proteobaktériumok domi­nanciája jellemezte, azonban a TKU mintában a tenyészthető heterotróf csíraszám nagyságrendbeli növekedése mellett a mikróba-kö­zösség összetétele is változatosabb képet mutatott: az a-proteobaktériumok eddig meglévő fajai mellett újabbak is megjelentek, valamint fellelhetők a ß- és y-proteobaktériumok és Gram-pozitív baktériumok képviselői is. A T-RFLP módszer segítségével is komplex mikro­biális közösséget találtunk, jellemző továbbá a bakteriális közösségi összetételváltás: a TKE mintát domináló cianobaktériumok és a­proteobaktériumok helyébe a TKU mintában a p-proteobaktériumok, a CFB csoport képviselői és Gram-pozitív baktériumok léptek. Kulcsszavak: oligotróf víz, baktérium, tenyésztés, szekvencia analízis, T-RFLP. Bevezetés Számos ipari létesítmény (pl. félvezető ipar, gyógyszeri­par, ipari fűtő rendszerek, erőművek) szenved az általuk nyersanyagként, hűtővízként használt ultra tiszta vizek (UPW) mikrobiális szennyezettségétől, mivel a különböző vízzel érintkező felületek (tartályok, csőfelületek) ideális helyet nyújtanak a bakteriális adhéziónak (Kulakov és mts., 2002). A mikrobák kedvezőtlen körülmények között a felü­leten megtelepedve fiziko-kémiai védelmet nyújtó polisza­charid mátrixba ágyazódva mikrobiális konzorciumot, bio­filmet képeznek Ezek pedig biológiai romlási folyamatokat és/vagy mikrobiálisan indukált korróziós folyamatokat (MIC) indíthatnak (Charaklis és Marshall, 1990). Az ipar­ban használt nagy tisztaságú vizek az ember számára kie­melt fontosságúak, így az elmúlt évtizedben nagy figyelem irányult az ipari UPW-k mikrobiális vizsgálatára, folyama­tos monitorozására. A MIC jelenséget korábban már számos erőműben detektálták, vizsgálták, melyből számos publiká­ció született (Soini és mts., 2002; Wolfram és Dirk, 1997). Annak ellenére, hogy a nagy tisztaságú vizekben a szer­ves és szervetlen anyagok koncentrációja kicsi, az ilyen kis ozmotikum és tápanyag tartalommal jellemezhető közegek számos mikroorganizmus számára kitűnő élőhelyet biztosí­tanak (Patterson, 1991; Poindexter, 1981). A mikrobák egy csoportja, az ún. oligotróf szervezetek az ilyen szélsőséges paraméterekkel rendelkező környezetekhez (l-15mg C/liter) is tudnak adaptálni (Penna és mts., 2002). Számos kutatás i­rányult ezen baktérium fajok felderítésére; a kutatások ki­mutatták, hogy a heterotróf baktérium fajok, pl. az Escheri­chia coli, Bacillus megaterium, Pseudomonas aeruginosa, Ralstonia insidiosa, Afipia felis, Bradyrhizobium elkanii, Staphylococcus citerus, Delftia acidovorans, Dyella japoni­ca, Cycloclasticus oligotrophus fajok 0,4 ppm C/liter tartal­mú környezetekben is képesek szaporodni (Cavicchioli és mts., 1999; Saito és mts., 1998; Soini és mts., 2002; Xie és Yokota, 2005). Napjainkban végzett kutatások rámutattak, hogy a nagy tisztaságú vizek fő kolonizáló szervezetei a kü­lönböző proteobaktériumok, a biofilm alkotásában és ente­rotoxinok termelésében fő szerepet játszó Pseudomonas fa­jok dominanciájával (Matsuda 1996; Kulakov & mts 2002). Megtalálhatók még ezen kívül Gram-pozitív baktériumok (pl. aktinobaktériumok), valamint élesztők, algák képviselői is a vízben, komplex mikrobiális közösségeket alkotva (Sar­ró és mts. 2005). Munkánk célja egy magyarországi erőmű hűtővízrend­szerében található térfogat kiegyenlítő tartály bemenő- és kimenő ági vizének összehasonlítása volt a mikrobiális ösz­szetétel és a feltételezhető mikroba feldúsulás tükrében. Vizsgálati anyag és módszerek Mintavétel A térfogat kiegyenlítő tartály (TK) bemenő (TKE) és ki­menő (TKU) ági vizét mintáztuk. Mindkét oldalról 12-12 li­ter vízmintát gyűjtöttünk steril csavarkupakos üvegekben. Minták feldolgozása A teljes csíraszám meghatározásához a vízmintákat (400 -400 ml) 2 %-os paraformaldehid oldattal fixáltuk, majd le­szűrtük (0,45 pm, Sartorius). A filtert lpg/ml DAPI (4',6­diamidino-2-fenilindol) festékoldattal festettük. A mintákat epifluoreszcens mikroszkóppal (Nikon 80i) vizsgáltuk és ImageProPlus programcsomag segítségével értékeltük. A vízminták feldolgozása során a vizekből R2A táptala­jon (Reasoner és Geldreich, 1985) közvetlen szélesztést vé­geztünk. 5-7 napig 28°C-on való inkubálás után nem sze­lektív módon baktériumtelepeket izoláltunk, majd tisztítot­tunk, továbbá heterotróf csíraszám becslést végeztünk. Az első átoltások során néhány izolátum kipusztult, ezért végül 12 TKE és 32 TKU baktérium törzzsel dolgoztunk. A baktériumok citoplazma membrán zsírsav összetétele alapján (standard tenyésztést követően) csoportosíthatók (Embley és Wait, 1994) így az izolált 44 baktériumtörzs 24 órás ferde agar tenyészeteiből membránzsírsavakat prepa­ráltunk. A megfelelő illékony metilészterek kialakítása után a zsírsavakat gázkromatográffal elemeztük (HP1 kapilláris oszlop, HP5890, BAME standard). A kapott zsírsav össze­tételekkel Syntax 2000 programcsomag (Podani, 2001) se­gítségével csoportanalízist végeztünk (UPGMA, SM koeffi­ciens). A csoport reprezentánsok és a csoportba nem sorolt tör­zsek 24 órás ferde agar tenyészeteiből V-Gene kit (BioRad) segítségével DNS-t izoláltunk. A baktériumok 16S rRNS génjét PCR segítségével elszaporítottuk (27F és 519R pri­merek). A PCR termék tisztítását PCR M™ Clean Up Sys­tem kit (Viogene) segítségével végeztük. A szekvenáláshoz a Big Dye Terminator Cycle Sequencing Kitet (Applied Bi­osystems) alkalmaztuk (27F primer), majd mintáinkat auto­mata genetikai analizátor (Applied Biosystems Model 310) segítségével vizsgáltuk. A GenBank adatbázisban (http:// www.ncbi.nlm.nih.gov) található szekvenciák közül a tör-

Next

/
Thumbnails
Contents