Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Tamás János–Bozán Csaba: Idősors távvezérelt biomassza produktivitási adatok és a potenciális párolgás elemzése Békés megye térségében

56 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. identifikált mért rrnj—* I I nillj ^ 1 I | MIIII |—i i 111|||| • 0.10 1.00 10.00 100.00 1000.00 ua-uw [kPa] 16. ábra. Identifikált és mért frakciók víztartási görbéi Modell-illesztés A modellt 71 adatpárra illesztettük melyeket a mért ke­verék víztartási görbéinek meredek részeiről választottunk megoldásként a lineáris inverz problémára. A modell-illesz­tésnél a frakció paramétereiről feltételeztük, hogy kölcsönö­sen függnek egymástól: Pi+1,2 = Pi.l ^ j |) kivéve, hogy egy rést feltételezünk a 3-as és 4-es frakció között: P4.2 > Pi.l (12) és az utolsó paraméterről feltettük, hogy : P 1,2 = 1000kPa (13) Az eredményekből (16. ábra, 7. táblázat) látszik, hogy a 8 paraméter monoton növekszik, ennek eredményeként a frakciók víztartási görbéi közel párhuzamosak, ebből felté­telezhetjük, hogy az ajánlott modell elfogadható. Összefoglalás A kutatás első részében 7 homokfrakciót és 21 telítetlen A = 2/3 optimális homokkeveréket vizsgáltunk. Ezek víztar­tási görbéjét két módszerrel mértük. A keverék víztartási görbéjét a frakciók víztartási görbéinek súlyozott átlagaként modelleztük, egyenlő súlyokkal és szemilog léptékben trili­neáris, a nem-konstans részen egymást nem átfedő frakció víztartási görbékkel. E modellt illesztettük a mért keverék­adatokra, így a frakciók víztartási görbéit megállapítottuk. Az eredményt összehasonlítottuk a mérttel. A vizsgálat előzetes és közelítő volt, mivel (I) a frakciók szemeloszlási görbéje többé-kevésbé eltért az ideálistól, (II) a mérési lépéseket a priori (korábbi mérési tapaszta­lattól függetlenül) választottuk meg, (III) a BME módszerét egy prototípus berendezéssel vé­geztük. Az SSI méréseit figyelembe véve, a keverékek víztartási görbéinek meredek részei közel párhuzamosak voltak egy adott N-nél, és a meredek részek hajlásának abszolút értéke N-nel csökkent. A 2. frakció víztartási görbéje eltért a várt­tól, mert szemeloszlási görbéje volt a legpontatlanabb. A frakciók víztartási görbéje nem volt ekvidisztáns, ennek fel­A reziduális víztartalomhoz tartozó szívás kevesebb,mint 25 cm volt a 4-7-ig terjedő durva frakciók víztartási gör­béinél, ami azt mutatja, hogy az a priori mérési lépéseket módosítani kellene, és feltehetően speciális mérési techni­kákat kellene alkalmazni. A BME mérései eddig a finomabb frakciók 1 -3-ig víztar­tási görbéinél megegyeztek az SSI méréseivel. Egy eltoló­dás volt megfigyelhető a durva frakcióknál 4-7-ig. Az elto­lódás feltehetően mérési hibának (egy része a küszöb-gradi­ens hatásnak, más része a kifolyás-szabályozás hibájának) tudható be. Meglepő, hogy az előzetes víztartási görbe mo­dell elfogadható volt mind minőségileg mind mennyiségi­leg. Megjegyezzük, hogy a szemeloszlási görbe szintén sú­lyozott átlag, de a súlyok nem egyformák (8. táblázat). Az az eredmény, hogy a keverék víztartási görbéjénél az egyenlő súlyok megfelelők, annak a ténynek tudható be, hogy az optimális A = 2/3 keverékek többféle szempontból ideálisak (pl. maximális száraz sűrűség, nincs szétosztályo­zódás a minta előkészítésénél, legjobb a szemeloszlási gör­béjük a betonozással kapcsolatban, stb.) 7. táblázat. Identifikált frakció víztartási görbe Paraméter u a-u w (kPa) u a-u w (vízoszlop cm) Pit 8.8 10E-5 0.88 P7.2- P6.1 2.07 10E-1 2.07 P6.2- PS.1 7.76 10E-4 7.76 Pi. 2- P5.1 1.0 10E-3 10 P4.2- P. 1 2.52 10E-3 25.2 Pu 1.0715 10E-1 107.15 Pl.l 1.3804 10E-1 138.04 Pi.2- P2J 3.8018 10E-1 380.18 8. táblázat: Xj relatív gyakoriság ,4=2/3 keverékeknél N 7 6 5 4 3 2 1 .frakció 0.06 0.07 0.09 0.12 0.18 0.33 2.frakció 0.07 0.09 0.12 0.18 0.30 0.67 3.frakció 0.10 0.13 0.18 0.28 0.51 4.frakció 0.12 0.17 0.25 0.42 5.frakció 0.16 0.23 0.36 ó.frakció 0.21 0.31 7.frakció 0.28 Irodalom De Gennaro, V., Cui, Y.J., Delage, P. and De Laure, E. (2002) On the use of high air entry value porous stones for suction control and related prob­lems, Unsaturated Soils. Proc. 3 r d Int. Conf. on Unsaturated Soils (UNS­AT 2002), Recife, Brazil, Lisse: Swets & Zeitlinger, Vol. 2, pp. 435-440 Imre, E., Rajkai, K., Czap, Z., Firgi, T., Telekes, G., Aradi, L. (2000): Compa­rative measurements with sand box, pressure membrane extractor and pressure plate extractor. Proc. of the Asian Conference On Unsaturated Soils From Theory To Practice, Singapore 2000.05.18-19. 287-291. Loiseau, C., Cui, Y.J. and Delage, P. (2002) The gradient effect on the wa­ter flow through a compacted swelling soil. Unsaturated Soils. Proc. 3 rd Int. Conf. on Unsaturated Soils (UNSAT 2002), Recife, Brazil, Lisse: Swets & Zeitlinger, Vol. 1, pp. 395-400. Lőrincz, J (1990). Relationship between grading entropy and dry bulk den­sity of granular soils. Periodica Politechnica 34:3:255-265. Lőrincz, J (1993). On particle migration with the help of grading entropy. Filters in Geotechnical and Hydr.Eng. Brauns,Hheibaum, Schüler, BALKEMA, 63-65. Rajkai K.( 1993): A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálati mód­szerei. Búzás I.(ed): Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. IND­A4321 Kiadó, Bp. 115-160. Várallyay Gy. (1973): A talajok nedvességpotenciálja és új berendezés annak meghatározására az alacsony (atmoszféra alatti) tenzió-tartományban. Ag­rokémia és Talajtan 22.1-22. tehető oka, hogy az egyes frakciók más geológiai eredetűek. IMRE EMŐKE mémök, a műszaki tudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs (BME, SZIE). Transfer functions between the grading curves and the soil property functions for sands Imre, E. (dr.) - Rajkai, K. (dr.) - Firgi. T. - Havrán, K. - Trang Phong - Telekes, G. (dr.) - Lőrincz, J '• (dr) Abstract: The goal of the ongoing research is to find some transfer functions between the grading curves and the soil property functions (e.g. soil water characteristic curve) for sands. The grading entropy concept is used to simplify the problem (treating some clas­ses of the grading curves together). The soil water characteristic curves for some grading curve series are determined by measu­rement. The paper is related to two different measurements approaches.

Next

/
Thumbnails
Contents