Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. kiterjedése csökken. így megteremtődhet a szennyezett talajvíz beáramlásának lehetősége a forrástérbe. A leírtak alapján a forrástér körül részletesen vizsgáltam a túlnyomásos védelmi zónának kiterjedését és alakját, mert a talajvizet ez a túlnyomás tartja távol. Első lépésben megállapítható az ilyen típusú karsztos hévforrásokra vonatkozóan az a tény, hogy a felszín alatti karsztos kőzetből kilépő, hévíz mennyisége nem azonos a felszínre lépő kifolyó hévíz mennyiségével, mert a felfelé áramló hévíz egy jelentős része oldalirányba eláramlik a kavicsos rétegekbe. Ennek mennyisége függ a termálrendszer adott nyomásától, ill. annak ingadozásától, azaz minél nagyobb a talajvízszintje és a források nyomása közötti különbség, annál nagyobb a hévíz oldalirányú eláramlása a jó vízvezetői tulajdonságú kavicsos-görgeteges rétegekbe. De ez az eláramlás mennyiségileg nem azonos minden irányban a forrástér körül. Legkisebb a keleti irányba, mert erre a legkisebb a két rendszer közötti nyomáskülönbség, míg az Eger patak irányába a legnagyobb, mert a vízfolyás felé fokozottan érvényesül ennek megcsapoló szerepe mind a két víztartó rendszernél egyaránt. Ezt az eláramlási mennyiséget növeli az a körülmény is, hogy a fúrások alapján, ebben az irányban a patak hordalék anyaga jelentősen, több m-rel kivastagszik továbbá, hogy kb. 1,0-1,8 m vastag, igen kedvező vízáteresztő képességű görgeteges réteg iktatódik közbe, a kavicsos összletben. Ennek bemutatására közlöm a B,. sz. fúrás rétegsorát és egyéb adatait, amely a forrástér közelében, annak nyugati oldalán kb. 3 m-re készült a medence falazatától. Magasság: B 158,63 m 0,00 - 2,40 feltöltés 2,40 - 5,60 tavi tőzeges-agyagos rétegek 4,60- 5,10 kavicsos iszap 5,10- 8,40 homokos kavics 8,40- 10,20 kavicsos görgeteg 10,20 - 11,60 homokos kavics 11,60 - 12,50 apró kavicsos agyag 12,50 - 15,00 kemény szürke agyag Nyugalmi vízszint = -1,53 m azaz B 157,10 m Vízhőmérséklet 27,7°C A rétegsorból megállapítható, hogy az Eger patak jó vízáteresztő képességű, kavicsos anyaga 5,10-11,6 m között helyezkedik el 6,5 m vastagságban és ezen belül 1,80 m vastag görgeteges réteg települ 8,40-10,20 m között az összletben. Ezért egyértelmű, hogy a mélyből feltörő hévíz egy része eláramlik a 6,8 m vastag kavicsban, és a közbe települő görgeteg igen jó vízáteresztő képességénél fogva ezt az eláramlási mennyiséget csak fokozza, ill. növeli. Továbbá a mért vízszint csak 0,60 m-rel volt alacsonyabb a feltöltött medence B 157,70 m szintjénél. A fent közöltek alapján a forrástér körül nyugati irányba a legjelentősebb a hévíz eláramlása feltöltött medencénél. Ennek mennyisége kb. 400-500 m'/d-re becsülhető. A Bárány uszodai forrásoknál és környezetében kialakított jelenlegi adottságokat az 1926-ban megnyitott medencés forrásfoglalás és üzemeltetési körülmények határozzák meg, mivel a 17x50 m-es nagyságú medencénél, azaz a forrástérben a feltöltődés és leeresztés során mesterségesen 2,3 m-es nyomásingadozást, ill. átmeneti depressziót hoznak létre. Ezért megvizsgáltam, hogy mi történik a környezetben, amikor a medence feltöltött állapotban van, és azt, amikor a medencét leürítik. A feltöltött medence esetén a hévíz nyomásviszonyai miatt ún. vízdóm alakul ki a medence környezetében és a magas vízszint miatt a medencétől távolodva fokozatos vízszint csökkenéssel hévíz eláramlás tapasztalható. A vízdóm területi kiterjedése mint már az előzőekben közöltem, nem körkörös, hanem égtájak szerint változó kiterjedésű. Miután a medence körül a felszínt megközelítő magas vízszintek alakulnak ki a források teljes védelme biztosított (7. ábra).. 7. ábra. A feltöltött medencénél kialakult vízdom izo-vonalai a talaj és hévíz áramlási irányainak feltüntetésével 1. Hévíz, 2. Talajvíz. Leeresztett medencénél a 2,3 m-es nyomáscsökkenés hatására a vízdóm megszűnik és vízvisszaáramlás indul meg a medence felé. A medencén túlterjedő depresszió területi kiterjedése összefüggésben van a leeresztés időtartamával, ill. annak tartósságával mert minél hosszabb a leeresztés időtartama annál nagyobb és ez is égtáj-függő, de egy bizonyos idő után beáll az egyensúlyi állapot. A leeresztett medencénél a következő sajátosságok alakulnak ki: legelőször az a víz áramlik vissza a medencébe, amely a feltöltött medencénél a környezetben emelt szintű vízszintet hozott létre. Ennek leürülése után a környezetben kialakul a fenékleürítő szintjéhez igazodó új depressziós vízszint amelynek magassága és kiterjedése a medence körül függ a kavicsos rétegbe, oldalirányba eláramló hévíz megmaradó nyomásától. Hoszszan tartó leeresztés esetén meghatározó szerepet ját-