Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Zsóri Edit–Sági Rajmund: A Tisza szegedi nagyvizeinek statisztikai természete
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 1. SZ. 1. táblázat. Évi NV értékek a szegedi vízmércén 18761997. között, időszakok szerint, növekvő sorrendben Árvizes „páratlan" időszakok Árvízmentes „páros" időszakok Ev I III. V. Ev II. IV. VI. 1921 325 1990 298 1918 349 1943 366 1929 458 1961 394 1936 472 1959 436 1973 475 1904 450 1927 488 1954 454 1930 496 1899 460 1971 521 1992 469 1934 526 1949 495 1886 534 1910 496 1928 542 1903 508 1885 565 1950 517 1890 566 1905 518 1894 568 1991 522 1939 579 1900 525 1963 587 1946 525 1935 594 1995 525 1968 600 1984 530 1931 603 1983 547 1972 606 1906 550 1884 613 1951 550 1917 614 1994 551 1969 626 1896 552 1880 627 1993 553 1892 630 1945 560 1923 637 1911 563 1938 638 1960 582 1976 654 1986 583 1887 660 1908 595 1933 660 1997 596 1891 668 1947 602 1925 681 1898 604 1978 684 1957 604 1882 691 1989 610 1975 692 1909 642 1937 703 1987 647 1920 708 1952 648 1878 720 1944 654 1893 726 1955 657 1883 738 1902 668 1965 748 1996 670 1926 759 1901 680 1964 764 1956 689 1977 767 1985 705 1980 767 1953 706 1922 774 1948 714 1914 778 1988 714 1942 780 1982 721 1876 786 1897 730 1967 790 1958 730 1915 791 1912 753 1916 791 1907 758 1877 795 1962 820 1966 799 1913 802 1889 805 1879 806 1974 807 1979 842 1881 845 1888 847 1940 847 1941 855 1924 870 1981 873 1895 884 1919 816 1932 923 1970 961 Átlag 704 665 714 Átlag 591 585 578 Szórás ±107 ± 161 ± 125 Szőrás ±99 ± 120 ±107 Az 1. táblázatban szereplő, növekvő sorrendbe rakott, időszakok szerint elválasztott szegedi évi NV értékek 2. ábrán bemutatott lépcsős eloszlás-grafikonjai rámutatnak, hogy az árvízmentes (páros sorszámú) időszakok adatai egymást szorosan fedik. Ugyanúgy, szorosan fedik egymást az árvizes (páratlan sorszámú) időszakok adatai is. Itt talán a III. időszak adatainak egy része - annak nagyjából az 50 % alatti értékei - nem engedelmeskednek tökéletesen a szorosabb fedés tulajdonságának. Mindez arra utal, mintha a páros, illetve a páratlan sorszámú időszakok adatai külön-külön azonos eloszlásból származónak látszanának. Ennek számszerű igazolása sem tűnne nehéznek, viszont ennél még egyszerűbb, ha az árvizes időszakok minden adatát összevonjuk, s ugyanakkor összevonjuk az árvízmentesnek nyilvánított időszakok adatait is (3. ábra). A 3. ábra szerint a Tisza szegedi vízmércéjén az évi NV-k sora úgy viselkedik, mintha az árvízmentes és az árvizes időszakok akár két külön folyót is értelmezhetnének. Az 1. ábrát egyébként többek között azért is mutattuk be itt, hogy észrevehető legyen az a szintén lényeges, és a 3. ábrán láthatóhoz hasonló eloszlás-különbség, amely a Tisza töltésezés előtti, illetve töltésezés utáni évi NV sorát jellemzi. 263 ISO SOO 3FO «00 Xio FOO fSO COO 300 iSO JOO 9OO »0 JOOO NVfcm l 2. ábra. Növekvő sorrendbe rakott, időszakok szerint elválasztott szegedi évi NV értékek 3. ábra. Növekvő sorrendbe rakott, az árvízmentes és árvizes összevont időszakok szerint elválasztott szegedi évi NV értékek. (Mintha nem is ugyanarról az egyébként egészébenl22 éven át homogén évi NV eloszlású folyóról származnának az adatok ...)
