Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)
1. szám - Hozzászólás „Zsóri Edit–Sági Rajmund: A Tisza szegedi nagyvizeinek statisztikai természete” c. tanulmányához (Vágás István)
31 A 3. ábrán bemutatott két eloszlásfüggvény vonalának maximális függőleges távolsága D ma x = 0,39. Ez az adott elemszámokhoz kiszámítható, a 95 %-os konfidencia-szint D g s = 0,24 homogenitási küszöb-értékénél lényegesen magasabb. Éppen ezért az ábrázolt két eloszlásfüggvényt akár egymástól különböző eloszlásból származónak is lehetne minősíteni. A Tisza szegedi évi nagyvizeinek statisztikai természete tehát a közölt számításaink szerint ellentmondást rejtett magában: az a statisztikai eloszlás, amely elemeinek sora az 1876-2006 közötti 131 év teljességében homogénnek, azaz statisztikailag azonosnak mutatkozott, az árvizekkel terhelt, illetve az árvízmentesnek nyilvánuló, 16-30 év hosszúságú (1997-ig összességükben 69 évre terjedő árvizes és 53 évre terjedő árvízmentes) hat rész-időszak összehasonlítása alapján inhomogénnek bizonyult. Köszönetnyilvánítás A két szerző köszönetét fejezi ki a szegedi, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, személy szerint dr. Kozák Péter osztályvezetőnek, Brandenburg Róbert és Fekete Ildikó munkatársaknak támogatásukért. Köszönetük illeti dr. Vágás István címzetes műegyetemi tanárt a számítási munkák megtervezésében, e tanulmány végleges megszövegezésében adott segítségéért és szakmai tanácsaiért. Irodalom: ATIKÖVIZIG, Szeged: A Vízrajzi Adattár vízállás-feljegyzései. Kozák Péter: A Tisza - Szeged főutcája. Hidrológiai Közlöny, 2007. évi 3. sz. Simonné Harangozó Mária: A Maros folyó néhány vízjárás-történeti jellegzetessége, Hidrológiai Közlöny, 1984. évi 3. sz. Szlávik Lajos (szerk.): A Duna és a Tisza szorításában. A 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 2006.. Vágás István: A Tisza árvizei. Vizdok, Budapest, 1982. Zsóri Edit - Sági Rajmund: A szegedi tiszai partfal vízzel borítottságának statisztikai viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 2007. évf. A kézirat beérkezett: 2007. szeptember 19-én. ZSÓRI EDIT A bajai Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás harmadéves vízépítő szakos hallgatója. SÁGI RAJMUND A bajai Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás harmadéves vízépítő szakos hallgatója. The statistical properties of the annual highwater levels on the River Tisza in Szeged Zsóri, E. - Sági, R. Abstract: The highwater-level periods on the River Tisza in Szeged were: I. 1876-1895.. HI. 1913-1942., V. 1962-1981., VII. 1998-?. The lower highwater-level periods were: II. 1896-1912., IV. 1943-1961., V. 1982-1997. The regarding statistical distribution functions are by parts divergent, by total convergent. Key words: flood hydrology, flood probability, Tisza. Hozzászólás Zsóri Edit és Sági Rajmund: „A Tisza szegedi évi nagyvizeinek statisztikai természete" című tanulmányához Vágás István, főszerkesztő A tanulmány szerzői 2007. nyarán szakmai gyakorlatot teljesítettek Szegeden, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál. A Főiskola által kitűzött gyakorlati feladatok elvégzése mellett alkalmuk nyílt elmélyedni egyes elméleti, valamint árvíztörténeti kérdésekben is. Ennek eredménye volt a Hidrológiai Tájékoztató 2007. évfolyamában megjelenő cikkük az átalakítást váró szegedi tiszai partfal vízzel borítottsági viszonyairól, illetve a most közlendő dolgozat. Magam ajánlottam nekik az itt közölt statisztikai vizsgálat elvégzését, amelynek eredményét a 70-es évek óta sejtettük, de sohasem volt időnk mindezeket teljes szabatossággal megállapítani és kifejteni. Az adatsort szemlélő könnyen megállapíthatja, hogy a kapott eredmény természetesnek látszik, hiszen ha nagyságuk, vagy nagyságuk valamilyen függvénye szerint választjuk szét a statisztikai elemeknek adott sorozatát, várható, hogy az elválasztott két sorozat értékei meglehetősen távol kerülhetnek egymástól. Nem is emiatt szükséges ezt a tanulmányt közreadnunk és eredményeit megfontolnunk. Azt kell figyelembe vennünk, hogy az árvizes és az árvízmentes évcsoportok kiválasztása és elkülönítése nem csupán a számértékek elválasztása alapján történt, hanem a figyelembe vett hat évcsoport azonos tulajdonságait másfélhárom évtizeden át fenntartotta, és ami a legfontosabb: szinte periodikusan meg-megismételte. 131 év alatt három hosszú árvizes időszakot három valamivel rövidebb árvízmentes követett, sőt az 1998-ban megkezdődött hetedik árvizes - időszak is szabályosan tért vissza, és tart is azóta, s legfeljebb a befejeződését nem tudjuk ma még előre látni. Az elmondottak miatt újra - most már az eddigieknél sokkal megalapozottabban - vethetjük fel a jövőt is illető kérdést: a folyóvizek járását meghatározott és meg is határozható irányzat (trend), vagy hullámzásszerű ismétlődéssorozat (statisztikai „futam ") jellemzi? Allandósulnak-e a Tiszán az (éppen mostani) árvizes évek, vagy később ezeket is hosszabb árvízmentes időszak követi majd? A feltett kérdésekre nyilvánvalóan nincsen egyértelmű válasz. Ha árvízvédelmünk szinten tartásáról, vagy fejlesztéséről van szó, a biztonság érdekében az árvízszintek esetleges emelkedő trendjére kell felkészülnünk, Azonban a futamok lehetőségére is ugyanúgy célszerű figyelnünk. Vízügyeink érdekei ellen a legtöbb (társadalmi és politikai, ráadásul megalapozatlan) támadást az 1982-1997 évek alatti „árvízmentes" tiszai időszakban tudtak intézni, amelyek az ezredforduló éveinek árvizei után legalább is megcsendesedtek. Lehet, hogy mégis eljön egyszer újra az „árvízmentes" évek sorozata, és akkor talán lesz, aki a jelen statisztikai vizsgálat tanulságai nyomán mutathat rá, hogy az az időszak is egyszer véget ér, és „béke-időszaki" árvízvédelmi tevékenységünk akkor sem szünetelhet. A tanulmány két főiskolás szerzőjének elismerésemet fejezem ki, mert olyan kérdéskört segítettek megvilágítani, amelynek fontossága a jövőben tovább fog fokozódni, és cikkük újabb feldolgozott adatokkal járul hozzá s Tisza természetének az eddigieknél alaposabb megismeréséhez. Annak a szinte kiismerhetetlennek vélt alföldi folyónkénak, amely Petőfi szerint lehetett akár „a Föld legjámborabb folyója" is, s lehetett: akár amelyik magát tengernek mutatva „el akarta nyelni a világot".
