Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Scheuer Gyula: Eger, a Bárány uszodai hévforrások vízföldtani vizsgálata

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. Ekkor fúrások mélyültek a medencében, elsősorban a forrásfeltöréseknél, és azok környezetében, továbbá a medencén kívül annak északi és déli oldalán. A feltáró fúrások helyét a 4. ábrán tüntettem fel az akkori jelöléssel és számozással. E feltárások eredményeiről 1975-ben Liptai E.-el a Hidrológiai Tájékoztatóban számoltunk be. 4. ábra. A Bárány uszoda áttekintő helyszínrajza a forrásoknál és környezetükben létesített vízkutató (1) és mérnökgeológiai (2) fúrások helyének, továbbá a vízföldtani szelvények feltüntetésével Az E5-E8, E9-E10 fúrások a medencében készültek. A medencén kívül annak déli oldalán az E6 jelű fürás mélyült magfúrással, míg a E7 sz.-ú a medence észak felöli oldalán tűztük ki. A kutatási eredményekről az 1. táblázatot állítottam össze. Az 1974-75. évi FTV kutatások egyértelműen tisztázták a Bárány uszodai források genetikai adottságait. Megállapítást nyert, hogy a források alatt kiemelt helyzetben vannak a karsztos kőzetek amelyekből a hévíz származik és ezeknek vízvezető szakaszaiból áramlik fel az Eger patak kavicsos üledékanyagának közvetítésével a felszínre. A hévízvezető kőzet a források alatt a triász mészkő (Felsőtárkányi Mészkő Formáció), melyet 25-27 m mélységben tártak fel, ill. érték el felszínét az úszómedence alatt. A források feltörési pontjai vízföldtanilag rögzítettek, mert csak ezen a részen hiányoznak a vízadó karsztos kőzet felszínéről a környezetben jelentős vastagságú paleogén és neogén vízzáró kifejlődésű (agyag, vulkáni szórt anyag) kőzetek, amelyeket a kiemelt helyzetű karsztos kőzetek közvetlen környezetében a fúrásokkal is feltárták. Bebizonyosodott, hogy ahol már a mészkő felett harmadidőszaki vízzáró képződmények települnek ott már nem tapasztalható hévíz feláramlás. így a vízföldtani kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a vizsgált Bárány uszodai hévforrások a holocén Eger pataki szemcsés üledékeken feláramló oligocén és miocén vízzáró képződményekkel határolt kis kiterjedésű (kb. 15x20 m-es ) csak kavicsos rétegekkel fedett és eltakart, de környezetéhez képest magasan kiemelt helyzetű triász időszaki erősen tektonizált és karsztosodott Felsőtárkányi Mészkőből származnak. 1. táblázat. A Bárány uszodai forrásoknál és környezetükben létesített vízkutató fúrások eredményeinek összefoglaló táblázata Fúrás száma Fúrás éve Magasság mBf-ben Mészkő felszíne Harántolt Vízszint Vízadóképesség Vízhőfok °C Megjegyzés Fúrás száma Fúrás éve Magasság mBf-ben Fúrás mélység Relatív m-ben Bm-ben kőzet vastagság m-ben m-ben Bm-ben Kifolyó víz l/min Szivattyú zás Vízhőfok °C Megjegyzés Középső triász mészkővel feltárt fúrások 2 1963 158,38 66.8 59,0 99,38 7,8 kifolvó.Éz 7 ? • eltömve E6 1974 157.87 43,6 39,8 118.07 3.8 1 350 26,3 eltömve E8 1974 155.42 25,3 25,1 130,3 0.2 » 1400 ? lezárva Et 1974 155,4 27,6 27.3 128,1 0J 2,5 155.9 670 • 26,8 lezárva El» 1974 155,4 10.9 10.8 (?) 145,1(7) 0,1(7) eltömve Felső eocén mészkövet feltárt fúrások 2 | 1963 | 158,38 | 66.8 | 39,5 118.88 j 19,7 | KIMyivb j ? j Kb 150 j - j 26,3 | eltömve Csuk hnrmididőszuki vízzáró fedő képződményeket feltárt fúrások (oliRocén) Vízzáró fedő agyag felszíne E5 1974 155,67 12,7 4.8 158,7 7,9 -0,4" 155.27 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 26,2 *fedő kavicsba mért vízszint és hőfok leeresztett medencénél E7 1974 157.68 20,5 8.6 149.08 11.9 -2,1" 155,5 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 26,1 * leeresztett medencénél Bl 2007 158,63 15,0 11.45 147.18 3.5 -1,7* 156.93 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 26,9 * feltöltött medencénél B2 2007 157,81 15.0 8.6 149,21 6.4 0,92 156,99 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 27,1 'feltöltött medencénél Hl 2007 158.73 15,0 8,3 150.43 6,7 -1,61" 157,12 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 *26,6 *fedő kavicsba mért vízszint és hőfok "feltöltött medencénél H2 2007 15835 15,0 ',1 149,25 5,9 -1,97** 156,38 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 *26,7 "fedő kavicsba mért vízszint és hőfok •feltöltött medencénél H3 2007 158,23 15,0 8.1 150,13 6,9 -1,97** 156,26 "5 £ s fl a -» 5 SZ •SL <2 Zí E *» s I M M 93 *26,8 *fedő kavicsba mért vízszint és hőfok »feltöltött medencénél Ezért a Bárány uszodai források is genetikailag a folyami üledékekkel fedett és ezeken feláramló a budai Római fürdői típusú hévforrások közé sorolhatók, egyedi adottságokkal, amelyek csak a Bárány uszodai forrásokra jellemzők. E hévforrásoknak eredményesebb és korszerűbb hasznosítása, valamint az uszoda felújítási és bővítési lehetőségeinek tisztázása érdekében a 2007 évben a források körül újabb fúrásos kutatások és vízföldtani vizsgálatok, megfigyelések kezdődtek, amelyek a források keletkezésére és a holocénben lezajlott fejlődésükre vonatkozóan további in-