Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

5. szám - Szigyártó Zoltán: Legsürgősebb tennivalók a Tisza-völgy árvédelmi műveinek a felújításával (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével) kapcsolatban

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2008. 88. ÉVF. 5. SZ. 3. A müvek üzemeltetési módjának meghatározása keretében: - Az üzemviteli szabályzat kidolgozása. - A mérési és megfigyelő rendszer kidolgozása. - A szükséges szervezeti és személyi feltételek meghatározása. 4. A rendelkezésre álló eljárásokkal rutinszerűen meg nem oldható tervezési, kivitelezési és üzemeltetési feladatok áttekintése, azok megoldására eljárások kidolgozása. 5. A müvek megtervezése; ezen belül azok méretezése és karbantartásuk módjának meghatározása keretében: - A hullámtér vízszállító képességének a növelése érdekében szükséges beavatkozások megtervezése, a vízszállító képesség csökkenését megakadályozó karbantartási munkáknak és azok ütemezésének a meghatározása. - Az árvédelmi töltések már korábban előirányzott magasításának és megerősítésének megtervezése. - Az árvízi tározók és e tározók műtárgyainak megtervezése; ezen belül azok méretezése és karbantartásuk módjának meghatározása. 6. A meglevő müvek előirányzott módosításának, továbbá az új müvek megvalósításának az ütemezése és kivitelezése keretében: - Mindenekelőtt a hullámtér vízszállító képességének a növelése érdekében szükséges beavatkozások kivitelezése. - Az árvédelmi töltések már korábban előirányzott magasításának és megerősítésének kivitelezése. - Ezt követően — célszerű módon, párhuzamosan kivitelezve — az árvizi tározók megépítése. 7. A müvek üzembeállítása, ezen belül a müvek üzemeltetésének (karbantartásának) betanítása. A Tisza-völgyi árvédelmi művek felújítása során elvégzett munkálatok Az előzőekben összefoglalt szempontokat szem előtt tartva, a Tisza-völgyi árvédelmi müvek felújítása során elvégzett eddigi munkálatok a következőkben foglalhatók össze: Ad 1. A fennálló helyzet kialakulásának áttekintése, értékelése, a felmerülő igények meghatározása, a célállapot meghatározása érdekében elvégzett munkálatok: - A Tisza és érintett mellékfolyói mentén 1 %-os árvízszint változását ugyan egyes szelvényekben, ötletszerűen választott módszerekkel meghatározták, az alkalmazott eljárások azonban alkalmatlanok voltak arra, hogy abból a továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv által érintett valamennyi folyószakaszon a különböző valószínűségű árvízszintek változására megbízhatóan következtetni lehessen (Szigyártó 2008/c). Ezért — támaszkodva a mértékadó árvízszintek meghatározásának a megalapozása érdekében, az 1970-es évek első felében végzett saját munkálataink eredményeire (VITUKI 1976/a) — mindenféle megbízás nélkül, magunk végeztük el az ide vágó vizsgálatokat (SzigyártóBénik 2003), s adtuk közre azok legfontosabb eredményeit (Szigyártó 2008/a). - Célként azt rögzítették, hogy a mértékadó árvízszint felett 1 m-rel tetőző árvizeket — az előfordulás helyétől függetlenül, és e szintek előfordulási valószínűségére tekintet nélkül — 1 m-rel csökkentsék (VIZITER V 2004). E témakörhöz kapcsolódtak aztán azok a később végzett, saját vizsgálataink, amelyekkel — korábbi, ide vágó álláspontunkat igazolva (Szigyártó-Rátky 2005/a) — bebizonyítottuk, hogy elfogadható célként csakis az tűzhető ki, hogy az 1 %-os árvízszintek ismét (és még jó ideig) színeijenek a ma érvényes mértékadó árvízszintekkel (,Szigyártó-Rátky 2008). Ad 2. A célállapot eléréséhez szükséges műszaki megoldások számbavétele, a különböző megoldási módok összehasonlító értékelése alapján a megfelelő megoldás kiválasztása keretében elvégzett munkálatok: - Rögzítették, hogy az árvédelmi művek magasságát nem fogják növelni, hanem azokat az érvényes előírások módosítása nélkül mindenhol kiépítik, s ezzel behozzák az e téren már mintegy 30 éve fennálló elmaradást (VITUKI 2002). - Rögzítették, hogy a célállapotot az árvizi meder (a hullámtér) vízszállító képességének a növelésével (a korábbi vízszállító képességének részbeni helyreállításával) és síkvidéki árvizi tározók alkalmazásával érik el (VITUKI 2002). - Egyes kritikusnak ítélt folyószakaszokon meghatározták a hullámtér vízszállító képességének a növelése érdekében elvégzendő beavatkozásokat; azonban anélkül, hogy e szakaszok kijelölése és a beavatkozások hatásának értékelése tudományosan megalapozott vizsgálatokon alapult volna (VÁTI2003). - Feltárták a Tisza, továbbá a Szamos és a Kraszna hazai (alsó) szakasza mentén létesíthető síkvidéki árvízi tározók helyét, s rögzítették e tározók térfogatát; azonban anélkül, hogy követhető módon indokolták volna az ide vágó döntéseket (VITUKI 2002). Ad 3. A művek üzemeltetési módjának meghatározása érdekében elvégzett munkálatok: - Tudományos alapon és a tervezésez szükséges részletességgel az üzemeltetés módját mind ez ideig nem határozták meg, s ebben ez ideig döntés sem történt. - Utólag kidolgoztuk (Szigyártó 2005/a) és javaslatot tettünk (Szigyártó 2005/b, Szigyártó 2005/c) a tározók térfogatát leggazdaságosabban kihasználó és a legegyszerűbben megvalósítható, vízszint-tartásos üzemeltetési módra. (Lásd az ad 4. pontot.) Ad 4. A rendelkezésre álló eljárásokkal rutinszerűen meg nem oldható tervezési, kivitelezési és üzemeltetési feladatok áttekintése, azok megoldására eljárások kidolgozása keretében elvégzett munkálatok: - Külön megbízás keretében, s több mint 300 millió forint ráfordítással fejlesztő munkát végeztek (BMGE 2004). E fejlesztő munka keretében azonban nem foglakoztak azoknak a hatékony módszereknek a meghatározásával, melyekkel a folyó teljes hossza mentén a hullámtér vízszállító képességének a további romlását meg lehetne akadályozni, illetve annak vízszállító képességét javítani lehetne. Tették pedig ezt annak ellenére, hogy a XX. század második felében, az ilyen céllal végzett munkálatok teljes kudarccal végződtek (Szigyártó-Rátky 2008 2). 2 Ekkor egyes folyószakaszokon (a jeges árvizek jobb levonulási viszonyainak a biztosítása érdekében) szerettek volna a középvizi meder két oldalán egy-egy szélesebb, fák és bokrok nélküli sávot létrehozni. A