Hidrológiai Közlöny 2008 (88. évfolyam)

4. szám - Faludi Gábor–Nebojszki László: A Mohácsi-sziget kialakulása és vizeinek történelmi változásai

51 5. kép. A Mohácsi-sziget Pávai Sámuel K. 1801-ben készült mappáján A természeti adottságok jól szolgálták az itt élők megélhetését. Ezt példázza Fényes Elek 184l-es leírása az akkor még teljes területével Baranya vármegyéhez tartozó szigetről: „A ' Duna, a' szekcsői határnál lép be a' megyébe, de csak egyik ágával, mert másik ága a' bácskai határt mossa, és csak Batina mellett jönnek össze. E' két ág formálja a ' nagy mohácsi szigetet, melly 60,000 holdra terjed 's roppant ligetjeiröl, számos marha, sertés csordáiról, apró de tüzes lovairól ismeretes. " Munkája második kötetének Bács-Bodroghot leíró részében így jellemezte a vármegye Baja alatti nyugati határát: ,,A ' Duna Bajánál lép be a ' megyébe, de csak egy kis ágával, melly Sokoviczának neveztetik, 's melly csupán nagy víz idején hajókázható. Maga a ' öreg Duna 1 fertálynyire folyik innét, de 1 órai menetele után már 2 nagy ágakra szakad, 's úgy formálja a' mohácsi nagy szigetet, mely egészen Baranyához tartozik. Batinánál ismét öszve folyván ezután mindég együtt hömpölyög, 's miután számos kisebb szigeteket formálja, Újvidéken alól a' megyét végképen elhagyja. Partjai ezen víznek a' bácskai részen mindenütt alacsonyak, 's azért széles posványságok veszik körül: medre sok helyt tele lévén fa törzsökkel - 'a hajósoknak itt nagyon kell esmerni a' vizet. Egyéberánt mellyékén 's szigetjeiben vannak a ' megye legtöbb, 's legszebb erdőségei; e' mellett malmaival, 's halaival is szép hasznot hajt környéke lakosainak, nem említvén azt, melly kiszámlálhatatlan nyereséget okozzon a' rajta való hajókereskedés az egész Bácskaságnak" (Fényes, 1841). Vízrendezési munkák A térségben a vízrendezési munkák a Mohácsi-sziget déli végén fekvő Bezdán közelében, a Kiss testvérek vezetésével indultak." Itt kezdték el ősmedrek felhasználásával, ill. új szakaszok ásásával a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna építését: a lecsapolással müvelhetővé tett földek és a termékek olcsó szállítását lehetővé tevő, 1802-ben megnyitott vízi út az ugyanezen évi VIII. törvénycikk alapján egyesített Bács és Bodrog vármegyéket az ország egyik leggazdagabb vidékévé tette. Ekkor történt az Észak-Bácska vizeit levezető Kígyós -ér torkolatának a Ferenc-csatornába történő áthelyezése is, amely addig Hercegszántó és Bezdán között érte el a Baracskai-Duna árterületét, ill, a régi Mosztonga-barát.

6 6. kép. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés időszakában létező felszíni vizek a szigrten A gróf Zichy Ferenc vezetésével létrehozott „Víz Építő Királyi Biztosság" a jégdugulások megelőzése érdekében 1820-2l-ben, Beszédes József irányításával Baja és Mohács között a Duna nagy folyókanyarulatait 4 átvágással megszüntette: „melléktermékként" a hajóút hosz— szúsága csökkent. Az első töltések a Mohácsi-szigetet körülvevő településeket gyakorta fenyegető elöntések megakadályozására és a közelükben fekvő ártéri öblözetek védelmére készültek. Példaként említhető Szeremle körtöltése, a Baracskai-Dunától keletre fekvő ártérrésznél 1825-30 között épült 12,6 kilométer hosszú töltés (Ihrig, 1973) vagy a Mohács és Kölked térségében készült védvonal (Fölkér, 1900). A szigeten is épült néhány kisebb, összefüggés nélküli töltés, amelyeket fokozatosan erősítettek. A kiegyezés időszakában még a Mohácsi-szigetet - szabad ártér lévén - minden nagyobb dunai áradás elöntötte, amelyek után a régi medrek és fokok tették lehetővé a víz természetes lefolyását a Baracskai-